Fordított adózás az általános forgalmi adóban

Kérdés: Az egész ország a fordított adózásról beszél. Kérem, tájékoztassanak arról, hogy ez mit jelent a költségvetési szervek vonatkozásában, illetve mikor mire kell figyelni az alkalmazása során?
Részlet a válaszából: […] Az új áfatörvényben széleskörűen alkalmazni rendeltfordított adózás azt jelenti, hogy az egyébként adóköteles ügyletnél nem azeladó számítja fel az adót, hanem a vevő állapítja meg. A számla kiállításakoraz eladó nem tüntethet fel áthárított adóösszeget!A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Közhatalmi tevékenység az új Áfa-tv.-ben

Kérdés: Az új Áfa-tv. a közhatalmat gyakorló szervekre jóval rövidebb rendelkezést tartalmaz, mint a jelenlegi. Kérem, hogy nyújtsanak fogódzót az új szabályok értelmezésére, különösen a visszaigénylési jog érdekel!
Részlet a válaszából: […] A közhatalmat gyakorló szervek közhatalmi tevékenységetovábbra sem minősül gazdasági tevékenységnek, így e tekintetben adófizetésrenem kötelezettek, de adólevonási joggal sem élhetnek. A kizárólag etevékenységet végzők nem minősülnek adóalanynak.A közhatalmat gyakorló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Közhatalom gyakorlására jogosult szervek áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beleszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 milliós ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? És ezt mikor?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4/A. § (1) bekezdése alapján – az ott felsoroltszervek – nem minősülnek adóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szerveka közhatalom gyakorlásával végzett tevékenységük, valamint olyan vagyon, vagyonértékű jog, továbbá tevékenység gyakorlásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 16.

Önkormányzat áfaalanyisága

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4/A. § (1) bekezdése alapján nem minősülnekadóalanynak a közhatalom gyakorlására jogosult szervek a közhatalomgyakorlásával végzett tevékenységük, valamint olyan vagyon, vagyon értékű jog,továbbá tevékenység gyakorlásának átengedése tekintetében, amelyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Művelési ág alól kivett beépített terület

Kérdés: Önkormányzatunk 2006. december 1-jéig közhatalmi besorolású volt. 2006 májusában értékesítettünk egy ingatlant, melynek megnevezése "művelési ág alól kivett beépített terület", amelyen lakóingatlan áll. A lakóingatlant az állam (mint akkori tulajdonos) engedélyével építették. 1969-ben földhasználati jogot jegyeztek be rá a mostani vásárló javára – az 1965. évi árrész utáni ún. "C" akció keretében az ártéren lévő telep felszámolása keretében. 1992-ben átszállással lett önkormányzatunk tulajdona a terület, melyen már állt a lakóingatlan. A lakás tulajdonosa most megvásárolta a hozzá tartozó területet. A szerződésben részletfizetési kedvezményben állapodtak meg a felek a következőképpen. Az első vételárrészt követően a vevő 60 hónapon át, minden hó 15. napjáig 5000 Ft-ot fizet. Az eladó önkormányzatunk a vételár maradéktalan kiegyenlítéséig tulajdonjog-fenntartással él. A szerződés áfatartalomról nem tesz említést. 2006 decemberében önkormányzatunk egy másik ingatlan értékesítése kapcsán 4 000 000 Ft-ot meghaladó adóköteles bevételhez jutott. Ezért be kellett lépnie az áfakörbe. Kérdéseink a következők: – Jól értelmezzük-e hogy a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan értékesítése tárgyi adómentes? – Első értékesítésnek számít-e a jelen ügylet? – A teljesítés napja a teljes kiegyenlítés, illetve a tulajdonjog-fenntartás dátuma-e (2011. 05. 15.)? – Csak addig kell-e számlát kiállítani a törlesztőrészletekről, amíg az önkormányzat áfaalany? – Tárgyi adómentes-e ez az értékesítés, vagy ha nem, hogyan kezelhető a szerződés?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4/A. § (3) bekezdése szerint nem minősüladóalanynak az önkormányzat akkor sem, ha gazdasági tevékenységéből származóbevétele jelentéktelen. Jelentéktelen az önkormányzat gazdasági tevékenységébőlszármazó bevétele, ha az a tárgyévet megelőző évben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 24.

Társasház közös használatban lévő helyiségének értékesítése

Kérdés: Társasház a közös használatában, közös tulajdonban lévő helyiséget értékesített egy külső vállalkozásnak. Kell-e a társasháznak áfát fizetnie?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 4. § (2) bekezdése értelmében a közös tulajdonbanés közös használatban lévő ingó és ingatlan dolog tekintetében atulajdonostársak közössége – tehát maga a társasház – minősül adóalanynak. Azadóalanyisághoz fűződő jogokat és kötelezettségeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 10.

Kegytárgyak értékesítése

Kérdés: Az egyházakról szóló törvény a kegytárgyak értékesítését nem tekinti gazdasági tevékenységnek. Az egyház kegytárgyakat értékesít. Véleményünk szerint ez nem minősül gazdasági tevékenységnek, így nem kell adóalanynak bejelentkeznie. Helyes-e a vélekedésünk?
Részlet a válaszából: […] A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint azegyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 18. §-a az egyházak gazdálkodásátszabályozza. A törvény alkalmazása szempontjából a hitélethez szükségeskiadványok, kegytárgyak előállítása és értékesítése nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Adólevonási jog gyakorlása

Kérdés: Önkormányzatunk bérbeadási célból kíván megvásárolni egy sportcsarnokot. A tervezés során felmerült az a kérdés, hogy milyen módon igazolhatjuk a beruházáshoz kapcsolódó beszerzések esetében az adólevonáshoz szükséges tartalmi feltételt, tehát azt, hogy a sportcsarnokot gazdasági tevékenységünkhöz kívánjuk hasznosítani. Egyáltalán van-e lehetőségünk az adólevonási jog gyakorlására?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat adólevonási jogának alapfeltétele, hogy azÁfa-tv. 4/A. §-ában foglalt közhatalmi tevékenységen túl más, olyan gazdaságitevékenységet végezzen, melyből jelentékeny bevétele származik. Ez utóbbi kritériumazt jelenti az Áfa-tv. 4/A § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 6.

Távbeszélő szolgáltatás és adójának elszámolása

Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?
Részlet a válaszából: […] A távbeszélőszámlában lévő szolgáltatás értékének könyvelésea pénzügyi teljesítéskor T 5512– K 341 vagy 3521.A szolgáltatáshoz kapcsolódó számlában szereplő előzetesenfelszámított adó könyvelése pénzügyi teljesítéskor T 56121 – K 341 vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Alanyi adómentes számlázás

Kérdés: Az Áfa-tv. 49. § (6) bekezdése szerint a 4 milliós értékhatárba a tárgyi eszköz értékesítését nem kell beszámítani. Ettől függetlenül az erről szóló számlát lehet-e az alanyi mentes előírásnak megfelelő módon – az Áfa-tv. 13. § 16. q) pontja előírása szerint – az alanyi adómentességre hivatkozva kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 49. § (1) bekezdése szerint alanyi adómentességetválaszthat az az adóalany, akinek (amelynek) a gazdasági tevékenységénekszékhelye vagy az állandó lakóhelye belföldön van, és a bejelentést megelőzőadóévben az általa teljesített termékértékesítések és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 26.
1
10
11
12
15