99 talált állásfoglalás az árfolyam kifejezésre

Kérdés: Melyik árfolyamot kell alkalmazni az 58. § alá tartozó ügylettel összefüggésben kiállított számla helyesbítésekor, ha a felek az ellenértéket külföldi fizetőeszközben állapították meg? Álláspontunk szerint a helyes megoldás egy olyan esetben, amikor az eredeti számla kiállításának időpontja 2008. augusztus 21-e, akkor az ezzel összefüggésben 2009. január 22-én kiállított helyesbítő bizonylatban az eredeti számla kiállítási időpontját kell alapul venni.

Kérdés: Önkormányzatunk az ISPA támogatás keretében beruházást valósít meg. A kivitelező számláját euróban állítja ki. Mi a kiegyenlítéskori árfolyamon könyveljük a számvitelben a befejezetlen beruházás bekerülési értéket. Az aktiválás a kiegyenlítést követően különböző időpontokban, több részletben történik. Kérdésünk: az aktiváláskor milyen árfolyamon kell megállapítani a tényleges bekerülési értéket (az aktiválás vagy a pénzügyi teljesítés napján)?

Kérdés: Hogyan kell a költségvetésben könyvelni a devizabankszámlán jelentkező kiadásokat és bevételeket?

Kérdés: Az önkormányzatnál előfordul olyan gazdasági esemény, amikor forintszámláról devizaszámlára, illetve fordítva, devizaszámláról forintszámlára történik az átutalás. Hová kell könyvelni a közben keletkezett árfolyam-különbözetet? (Választott árfolyam: MNB.)

Kérdés: Az új Áfa-tv. több esetben bejelentési kötelezettséget ír elő az adózóknak. A bejelentéseket az adóévet megelőzően kell megtenni, de a törvény csak január 1-jén lép hatályba. Lesz-e külön adatlap a bejelentésre? A korábbiakban egy új bejelentés megtételekor az adóhatóság a bejelentési határidőt meghosszabbította. Lehet, hogy ez most is megtörténik?

Kérdés: A beruházási szállító euróban állítja ki a számláit önkormányzatunknak, és euróban is utaljuk a részteljesítések ellenértékét. Belső szabályzatainkban a számlán feltüntetett teljesítés napja szerinti MNB hivatalos devizaárfolyamával számított forintértéken vesszük nyilvántartásba a devizás kötelezettséget. (Ezzel megfelelünk mind a számviteli, mind az Áfa-tv.-nek is.) Devizaszámlával nem rendelkezünk, a választott pénzintézetünk az euró átutalásakor az adott napi eladási árfolyamával terheli meg a költségvetési elszámolási számlánkat, ezáltal folyamatosan árfolyam-különbözeteink keletkeznek a kötelezettség bekerülési értékéhez képest. Az ily módon (aktiválás előtt) keletkezett árfolyamnyereség vagy -veszteség a beruházás bekerülési értékét csökkenti, illetve növeli, vagy 9-esbe és 5-ösbe kell könyvelni az árfolyamnyereséget, illetve -veszteséget?

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar-szlovák határ mellett fekszik, és egyik beruházásunkhoz szeretnénk onnan alapanyagot beszerezni. Kérdésünk az lenne, hogy a szlovák fél mint eladó által kiállított számlának milyen formai követelményeknek kell megfelelnie, ha külföldi fizetőeszközben állítják ki, illetve nálunk mint vevőnél az elszámolása hogyan történik, illetve milyen árfolyamon?

Kérdés: 2006-ban úgy vásároltam meg egy részvénytársaság részvényeit, hogy azok vételárát kft. üzletrészekkel egyenlítettem ki. A részvények és a kft.-üzletrészek névértéke között jelentős különbség volt, de a részvénytársaság az átadott üzletrészeket a – jóval alacsonyabb névérték ellenére – ellenértékként elfogadta, majd később a részvényeket jóváírta az értékpapírszámlámon. Keletkezik-e adókötelezettségem a részvényvásárlás kapcsán? A részvényeket a tőzsdén értékesítem, természetesen bróker közreműködésével. Ez utóbbi milyen adókötelezettséget von maga után?

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a településünk az osztrák határ közelében fekszik, az ellenértéket gyakran euróban állapítják meg. Hogyan kell ilyenkor a számlát kibocsátani, melyik árfolyam az irányadó?

Kérdés: Önkormányzatunk fénymásolót vásárolt pénzügyi lízing keretében. Havonta 5 éven át törlesztünk, a számlán lízingdíj, kamat és árfolyamveszteség, ill. árfolyamnyereség kerül feltüntetésre. Hogyan kell helyesen könyvelni? Év végén értékcsökkenést is el kell számolni a gép után?