Közalkalmazotti jogviszony közszolgálati jogviszonnyá történő átalakulása – jubileumi jutalomra való jogosultság

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyból közszolgálati jogviszonyba helyeztek át centralizáció miatt, a Kjt. 25. §-ának (1) bek., illetve a Kjt. 25/C. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra hivatkozással. A Kjt. 25/C. §-ának alapján a közalkalmazotti jogviszonyom közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Kinevezésem szerint elismert közszolgálati jogviszonyom kezdete 1978. december 20. Kérhetem-e közszolgaként a 35 éves jubileumi jutalmam kifizetését?
Részlet a válaszából: […] ...számításánál is irányadó lenne a Kjt. 25/C. §-ának (10) bekezdése, miszerint az átalakult jogviszony esetén a közalkalmazottnak az átalakulással érintett, Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyként elismert idejét úgy kell tekinteni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Eszközátadás áfája

Kérdés: Költségvetési szervek átszervezés következtében átadnak egymásnak eszközöket. Kell-e ez után áfát fizetni, ha igen, akkor milyen esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...a b) pontban említett kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.Az a) pont szerint a már létező, vagy az átalakulással létrejövő szervezetnek belföldi áfaadóalanynak kell lennie.A b) pont arra vonatkozik, hogy ingatlan esetében 240 hónapig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 20.

Társulás átalakítása

Kérdés: Mik a társulás átalakításának – megszűnés, jogutód nélküli megszűnés – főbb szempontjai? Lehetséges-e ez pályázat miatti elidegenítési tilalom és terhelési tilalom esetén?
Részlet a válaszából: […] ...a társulás megszűnését, mert a képviselő-testületek dönthetnek a társulás jogi személyiséggel rendelkező társulássá történő átalakulásáról is.Az elidegenítési tilalom és a terhelési tilalom viszont nem jelenti egyértelműen azt, hogy a társulást ne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 19.

Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító ideje

Kérdés: Munkavállalónk 1986. július 1-jétől a költségvetési üzem alkalmazásában állt. A rendszerváltást követően a tanácsi fenntartású költségvetési üzem átalakult kft.-vé. Ez a kft. látta el az önkormányzat települési üzemeltetési feladatait. Dolgozónk munkaviszonya a jogutódlást (csak munkáltatói névváltozás) követő változás után nem szűnt meg a költségvetési üzemnél, csak 1994. március 29-én, amikor a kft.-t felszámolták. 1994. március 30-tól pedig az önkormányzat köztisztviselője a mai napig is. A köztisztviselői jubileumi jutalom számításánál figyelembe lehet-e venni a nagyközségi tanács VB költségvetési üzeménél eltöltött időt, valamint a költségvetési üzem átalakulása után a jogutód
kft.-nél eltöltött időt?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. alapján – többek között – a Kttv., a Ktv. és a Ktjv., illetve Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe a jubileumi jutalom számításánál, ideértve a felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Térítés nélküli eszközátadás adózása

Kérdés: Cégünk önkormányzati tulajdonban van. Jelenleg a tulajdonos döntésének megfelelően alakítjuk át tevékenységünket. Ennek keretében a kft. ellenérték nélkül ad át olyan tárgyi eszközöket, amelyek beolvadásos átalakulás során kerültek tulajdonába. (Adót ezekkel a termékekkel összefüggésben nem vontunk le.) Egyes esetekben a tárgyi eszközök átadása az azokhoz kapcsolódó kötelezettségek átvállalásával (tartozásátvállalás) történik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] ...az esetekben, amikor a térítés nélküli átadás tárgyaolyan tárgyi eszköz, amely beolvadásos átalakulással került a kft. tulajdonába,nem egyértelmű a leírtakból, hogy azok beszerzésekor felszámítottak-e áfát,adólevonási jog kapcsolódott-e a beszerzéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Kormányhivatalok vagyonátvétele

Kérdés: A 288/2010. (XII. 21.) kormányrendelet előírásai szerint 2011. január 1-jével megalakultak a kormányhivatalok, amelyek átvették a központi költségvetési szervek jogszabályban meghatározott egyes feladatait és hatásköreit. Az általunk vizsgált költségvetési szervnél a kormányrendelet 28. § (2) bekezdés alapján a központi költségvetési szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi egységei a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervévé váltak 2011. január 1-jétől. A feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében ettől kezdve a kormányhivatal tekinthető az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának. A kormányrendelet szerint az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz, valamint az infrastruktúra-állomány is térítésmentesen átadásra kerül a jogutód részére, a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szerveknek megállapodásban kell rögzíteni, a megállapodás megkötésére előírt határidő 2010. december 28-a volt. A rendelet 34. § (2) bekezdése szerint a jogutódlás során a vagyonállományt illetően a 2010. november 30-ai időpontot kellett figyelembe venni.
A megállapodások megkötésére egy kormányhivatallal sem került sor határidőre, ugyanakkor a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan eszközöket, immateriális javakat a kormányhivatalok használatba vették 2011. január 1-jétől. Az átadás-átvétellel kapcsolatos megállapodásokat 2011 második félévében fogják megkötni, az első aláírt szerződés 2011. június 30-i keltű. A központi költségvetési szerv a fent említett immateriális javakat és tárgyi eszközöket nem 2011. január 1-jével, hanem a megállapodások aláírásának napját követően, 2011. július 1-jével vezetné ki a könyveiből, és az értékcsökkenést is ő számolná el a megállapodás aláírásáig.
Az eszközök kivezetésének időpontja helyes-e? Az eszközöket a kormányrendelet szerinti jogutódlás napjával, azaz 2011. január 1-jével kell-e kivezetni a könyvekből, vagy arra csak a megállapodások aláírását követően kerülhet sor?
Részlet a válaszából: […]  A hivatkozott kormányrendelet szerint meghatározott időpontalapján már 2010. december 28-án meg kellett volna kötni a megállapodást akormányhivatalok vagyonállományát illetően a 2010. év november 30-i állapotnakmegfelelően. Mindezek alapján a kormányhivatalok 2011. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Számla javítása

Kérdés: A számlán a teljesítési időpont téves megjelölése miatt annak kijavítása szabályos-e, ha az összes eredeti számlára felvezetésre kerül a javítás, illetve ennek lehetősége szerint az milyen módon szabályszerű? A számla kibocsátójának (szövetkezet) átalakulása (kft.) problémát okoz a számla sztornózásában és új számla kiadásában, mint kijavításban?
Részlet a válaszából: […] ...vagy pedigaz eredeti számla sztornírozásával és egy új számla kiállításával tesz elegetkötelezettségének.A számlakorrekciót átalakulás esetén a jogutód adóalany iselvégezheti. A jogutóddal megszűnt számlakibocsátók esetében az adózásrendjéről szóló 2003...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

2009-es szabályok vezetői munkaköröknél

Kérdés: Az önkormányzatunk egyik intézményénél 2004-ben nyugdíjba vonulás miatt megüresedett a gazdasági osztályvezetői önálló munkakör, melyre vezetői megbízást kapott egy volt munkatársam kinevezett gazdasági kiemelt főelőadói munkakör mellett, határozatlan időre. Első kérdésem, hogy ez szabályos volt-e? A nyugdíjba ment vezető kinevezett gazdasági osztályvezető volt (önálló munkakörben). 2009. január elsejével módosultak a jogszabályok, és konkrétan megmondják, hogy mely munkakör minősül kinevezett, és mely munkakör megbízott vezetői munkakörnek. Most marad minden változatlan, továbbra is kiemelt főelőadó munkakör vezetői megbízással, vagy a kinevezéshez meg kell pályáztatni az önálló munkakörű vezetői beosztást? A vonatkozó végrehajtási rendelet pedig még 5 éves szakmai gyakorlatot is előír, amit még pár hónap híján nem töltött be a kolléga. Kérdésem, hogy eddig jogszerűen jártak-e el irányában, illetve várja-e meg az öt évet, és pályázzon újból arra a munkakörre, amit eddig folyamatosan betöltött?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a vezető a Kjt.72. §-ában szabályozott pótlékra volt jogosult, azt az illetmény összegébe nemkell beszámítani, és arra az átalakulást követően is önálló jogcímen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Kinevezett és megbízott vezetők az általános iskoláknál

Kérdés: A 2008. évi LXI. tv. módosította a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, amely szerint a vezetők és magasabb vezetők esetében a garantált illetmény a vezetői illetményalap és a vezetői munkakör képzettségi osztályához tartozó szorzószám szorzatából áll. Ezeket a szorzószámokat a 3. sz. melléklet tartalmazza. Ugyanezen törvény kimondja, hogy a vezető illetménykiegészítésben és jutalomban nem részesíthető. A kérdésünk az lenne, hogy önkormányzati fenntartású általános iskola igazgatójára, annak helyetteseire, valamint a gazdasági vezetőre alkalmazható-e ez a módosítás?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a vezető a Kjt. 72. §-ában szabályozott pótlékra voltjogosult, azt az illetmény összegébe nem kell beszámítani, és arra azátalakulást követően is önálló jogcímen jogosult.Az itt említett átsorolások, illetményváltozások mindtörvény, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 17.

Kinevezett és a megbízott közalkalmazott vezetőkre vonatkozó új szabályok 2009-től

Kérdés: 2009-től módosultak a Kjt. szabályai. Mit kell érteni pontosan kinevezett és megbízott vezetőn? A módosítás alapján úgy értjük, hogy a kinevezett vezető illetményét és szabadságát másként kell megállapítani. A vezetői pótlék a kinevezett vezetőnek is jár? Ha nem, akkor egy eddigi vezetőnek az új szabályok alapján jelentősen alacsonyabb lehet az illetménye. Az illetmény csökkenése miatt hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a vezető a Kjt. 72. §-ábanszabályozott pótlékra volt jogosult, azt az illetmény összegébe nem kellbeszámítani, és arra az átalakulást követően is önálló jogcímen jogosult.A vezetők szabadságával kapcsolatban is módosultak a korábbiszabályok. A Kjt. 57/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.
1
3
4
5