57 talált cikk az átcsoportosítás kifejezésre

Kérdés: Kötött felhasználású-e az önkormányzati feladatellátás finanszírozása, a helyi önkormányzatok általános támogatása, továbbá milyen elszámolási szabályai vannak, a kiadásokkal tételesen kell-e elszámolni, és a kiadásokat és bevételeket a támogatással megegyezően kell-e megtervezni?

Kérdés: Az önállóan működő és gazdálkodó polgár­mesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata szerint a hivatal szervezeti egységekre/csoportokra tagozódik. A csoportok szakmai munkáját csoportvezetők irányítják, nem vezetői beosztásban. A hivatalhoz van rendelve két részben ön­­állóan működő intézmény is, aminek a pénzügyi feladatait a hivatal látja el. Hogyan kell értelmezni az Ávr. 9. §-ának (1) bekezdését? Ha van elkülönült szervezeti egység (pénzügyi csoport), akkor az a nevétől függetlenül gazdasági szervezetnek minősül? Ha igen, lehet-e a vezetője a jegyző? A jegyzőnek jogi szakképesítése van (pénzügyi nincs), ezért a beszámolókat a jogszabálynak megfelelő szakképesítéssel rendelkező köztisztviselő írja alá. Mondhatja-e a képviselő-testület, hogy a hivatal szervezeti egységekre/csoportokra tagozódik, de gazdasági szervezettel nem rendelkezik?

Kérdés: Regisztrált mérlegképes könyvelő vagyok, körjegyzőségben pénzügyi előadóként dolgozom. Felmerült, hogy főiskolai végzettség is kellene a munkaköröm betöltéséhez. A MÁK-hoz benyújtandó füzeteket a jogi végzettségű jegyző szokta aláírni mint gazdasági vezető. Kell-e valamilyen főiskolai végzettséget szereznem, hiszen nem én vagyok a gazdasági vezető? A korom miatt már nem szívesen kezdenék tanulmányokat.

Kérdés: Intézményünkben a feladatok átcsoportosítása miatt néhány kollégának megszűnik a jogviszonya. Ameddig nem találnak új munkahelyet, igényelni fogják a munkanélküli-ellátást. Kérdésünk, hogy ők milyen formában jutnak hozzá a családi kedvezményhez? A munkanélküli-ellátás időszakában esedékes kedvezményt majd csak a bevallásukban érvényesíthetik?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati intézmény vagyunk. A saját bevételek növelése érdekében 2009-től vállalkozási tevékenységként ajándékboltot és büfét üzemeltetünk, a városban elsőként, az alapító okiratnak megfelelően. A vállalkozási bevételeket és kiadásokat elkülönítetten számoljuk el, a közvetlen költségekkel nincs is probléma. Ha az önköltségszámításnál az általános költségeket is fel akarjuk osztani, már probléma adódik a számviteli törvény és az államháztartási törvény ellentmondása miatt: az igazgató és a gazdasági vezető bérét is adott százalékban ráosztom a vállalkozásra, akkor a teljesség elve teljesül. Viszont a vezetők bérét az önkormányzat adja támogatásként, s az Áht. szerint vállalkozási tevékenységhez nem használható fel. Ha a vállalkozás "termeli ki" a vezetők bérét, akkor azzal a támogatást csökkentik. Az igazgató egy személyben vezeti az intézményt, munkája kiterjed mind az alap-, mind a vállalkozási tevékenységre. Minden közalkalmazott kinevezési okmány szerinti bérét az engedélyezett létszámkeret erejéig teljes egészében önkormányzati támogatásból fedezi az intézmény. A fenntartó önkormányzaton belül sincs egyetértés az egyes irodák között, hogyan lehetne a támogatás éves összegének meghagyása mellett a költségek között a személyi juttatások egy részét elszámolni. Felmerült az a lehetőség, hogy a támogatás személyi előirányzatából ezen bérhányadot dologi kiadások előirányzatára csoportosítsuk át, ekkor a támogatás összege nem csökken, s teljesül a vállalkozási eredmény jogszabály szerinti elszámolása is. (A vállalkozási eredményt teljes egészében az alaptevékenységbe forgatjuk vissza.) Ha átcsoportosítjuk a személyi juttatásból a dologi kiadásokra tervezett összeget, amely a vezetők, könyvelők bérének bizonyos hányadát takarná, nem minősül-e bújtatottan a vállalkozási tevékenység támogatásának, hiszen pont azért történik az átcsoportosítás, hogy a személyi juttatások között elszámoljuk a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos személyi juttatásokat?

Kérdés: Két község körjegyzőségének költségvetésében tervezésre került az Ámr. 85. § (2) bekezdés ac) pontja szerinti jutalom. A körjegyzőség költségvetését a két fenntartó önkormányzat együttes ülésen elfogadta határozattal. A körjegyzőség költségvetése beépült az "A" község költségvetési rendeletébe. "A" község képviselő-testülete a 2010. évi költségvetési rendeletet elfogadta. A körjegyzőség önállóan működő és gazdálkodó szerv, melynek előirányzatának rendelkezési joga a körjegyzőé. A körjegyző a polgármester kérésének eleget téve előterjesztést készített a képviselő-testületnek, melyben kéri a jutalom kifizetésének engedélyezését. A testület elutasította az előterjesztést, azzal az indokkal, hogy ezt a személyi juttatást fejlesztésre kívánják felhasználni. Kérdésem az lenne, hogy személyi juttatás (körjegyzőségé) átcsoportosítható, felhasználható-e "A" község önkormányzatának felújítási kiadásaira?

Kérdés: Egészségügyi intézmény vagyunk, higiénés és környezetvédelmi tanácsadásra felkértünk egy bt.-t, aki intézményünknek nyújt segítséget. A kérdésünk az lenne, hogy ez a tevékenység besorolható-e a vásárolt közszolgáltatásokba?

Kérdés: Intézményünknél gyakran előfordul, hogy a közalkalmazott dolgozók részére rendkívüli munkavégzés kerül elrendelésre. Hogyan történik ennek díjazása, különös tekintettel arra, amikor pihenőnapon, esetleg munkaszüneti napon kerül sor a rendkívüli munkavégzésre?

Kérdés: Lehet-e kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítást végrehajtani 2007. évre 2008-ban, ami az utolsó lehetőség az előirányzatok rendezésére?

Kérdés: Településünkön a részben önálló jogkörrel gazdálkodó általános iskola 2005 szeptemberétől intézményfenntartó társulásban, tagiskolaként működött. Ez azt jelentette, hogy a személyi juttatások normatíván felüli részét, valamint a tagiskola dologi kiadásait a fenntartó önkormányzatnak kellett fizetni. Mivel a fenntartó nem változott (csak a munkáltatói jogkör gyakorlója a pedagógusoknál), ezért nem készítettünk erről az időszakról beszámolót. 2007. augusztus 31-ével a tagiskola jogutód nélkül megszünik, a tanulók a székely iskolába fognak járni. A megszűntető okirat mellett a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 13/A. §-a alapján a beszámoló készítése hogyan valósul meg a gyakorlatban? Eddig részben önálló intézményként az önkormányzati beszámoló részeként, szakfeladatokon történt a féléves, éves beszámolás. Milyen egyéb teendője van még a megszüntető önkormányzatnak?