77 talált állásfoglalás a behajtás kifejezésre

Kérdés: 1. Igazgatóságunk a saját vagyonkezelésében lévő árvízvédelmi töltésszakaszokon való gépjárművel történő közlekedéshez engedélyeket értékesít. Lényegében az engedélyek kiadásával hozzájárul ahhoz, hogy a töltésszakaszt az engedélyt megvásárló használja. Az engedélyvásárlásról 27%-os áfatartalommal kell a számlát kiállítani, vagy mint ingatlanhasználat, adómentesen kell a számlát kiállítani az Áfa-tv. 86. §-ának l) pontja alapján? 2. Igazgatóságunk vagyonkezelői hozzájárulásokat ad ki a saját vagyonkezelésében lévő területeken végzett különböző munkák elvégzéséhez (pl.: szennyvízelvezetés, különböző létesítmények telepítése, gázvezeték elhelyezése, hídépítés stb.). A vagyonkezelői jog kiadásának díjáról 27%-os áfatartalommal kerül kiállításra a számla (vagyonkezelői hozzájárulás elkészítésének költségei). Emellett adómentesen az Áfa-tv. 86. §-ának l) pontja alapján számlázható-e területhasználati díj, hiszen a vagyonkezelői hozzájárulás kiadásával a területet is használja az igénylő?

Kérdés: Egészségügyi szolgáltató a kórház területén történő parkolásért parkolási díjat szed be, illetve a tüdőszűrésért ellenértéket kér. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a felmerülés helyszínén (tüdőgondozó, illetve porta) kézi nyugtát bocsátanak ki abban az esetben, ha a vevő nem kér számlát, majd az így összeszedett pénzt időközönként a pénztárba az illetékes befizeti? Kell-e tételesen rögzíteni a nyugtákat, vagy elegendő összesítőről felkönyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk rendelete alapján a településen a magánépítkezések során nagy tömegű tehergépkocsik behajtására külön engedélyt ad a rendeletben meghatározott minimális díj ellenében, mely jelenleg áfamentesként van meghatározva. Mint önkormányzat, milyen kormányzati funkción és milyen rovaton kell elszámolni, illetve ez az engedély fejében beszedett díj áfaköteles-e?

Kérdés: Önkormányzatunk a víziközmű-társulat végelszámolással történő megszűnése után átvette a társulat vagyoni eszközeit (tárgyi eszközök); az önkormányzati utakon végzett víziközmű-társulati felújítások nyilvántartási számláit; pénzeszközeit; tartozásállományát. Hogyan kell ezeket az önkormányzat könyveiben megjeleníteni mind a költségvetési, mind a pénzügyi számvitelben? Az önkormányzat a pénz átvételére külön elkülönített számlát nyitott, melyre terveink szerint a későbbiekben befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat fogja kezelni. A később befizetett érdekeltségi hozzájárulásokat milyen főkönyvi számlán kell könyvelni? A társulat egyes esetekben részletfizetést engedélyezett. Azok havi befizetéseit hogyan kell megjeleníteni a költségvetési és pénzügyi számvitelben?

Kérdés: Saját termelésű készleteink (bor, pezsgő) értékesítése után visszaigényeljük a NAV-tól a jövedéki adót. Helyesen könyveljük-e a B411 rovatra?

Kérdés: Költségvetési intézményként mi a teen-dőnk abban az esetben, ha a vevő egy adott tanfolyamhoz kapcsolódóan regisztrációs díjat fizetett részünkre, melyhez számlát kell kiállítanunk, de a vevő címét nem ismerjük? Mivel a tanfolyamra végül nem iratkozott be, ezért a címét nincs lehetőségünk megkérdezni. Kikötés a regisztrációs díjjal kapcsolatban, hogy abban az esetben nem fizetjük vissza, ha a tanfolyamra végül nem iratkozik be, ezért az összeg visszautalása sem jöhet szóba mint lehetőség. Ebben az esetben a számlán, a vevő adatainál mi szerepeljen?

Kérdés: A Gyvt. 21. §-a és a 146-151. §-ai szabályozzák az önkormányzat gyermekétkeztetéssel kapcsolatos feladatait. Amennyiben térítésidíj-hátralék keletkezik, van-e lehetősége az önkormányzatnak (vagy a szolgáltatást nyújtó intézménynek) a gyermek étkezésből való kizárására? A díjtartozás behajtására milyen jogi eszközök vehetők igénybe?

Kérdés: Milyen rovatokra kell könyvelni az alábbi tételeket?
– Beruházáshoz/felújításhoz kapcsolódó közbeszerzési díj;
– tűzcsapok beszerzése;
– nyomdai szolgáltatások (szakmai kiadványokhoz).

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?

Kérdés: Mezőőri járulékot hova kell könyvelni?