Konténer-bérbeadás számlázása

Kérdés: Költségvetési szervünk kapcsolatban van egy osztrák központtal rendelkező konténerbérléssel foglalkozó vállalkozással. Ez a vállalat Magyarországon közösségi adószámmal rendelkezik. Információink szerint a cég depót üzemeltet Magyarországon. A vállalat bérleti szerződése szerint folyamatosan leszámlázza a konténerbérleti díjat. A számlán a szolgáltatását (helyesen) fordított adózású tételként szerepelteti. Partnerünk kiállított egy számlát, melynek a tényleges teljesítése 08. 01.-08. 31. közötti időszakra szól. Mivel folyamatos teljesítésű a számla (hiszen havonta számláz), ezért az áfatörvény szerinti teljesítése – mely 2017. 09. 14. – és pénzügyi esedékessége megegyezik. Helyesen járunk-e el, ha az áfabevallásban a fordított áfát a tényleges teljesítés alapján a 04. hónapi bevallásban szerepeltetjük, illetve milyen dátumokat kell figyelembe vennünk az áfabevallás hónapjának meghatározásakor? Közösségen belüli beszerzésként kell-e figyelembe vennünk az adott számlát?
Részlet a válaszából: […] ...konténer-bérbeadás nem tartozik az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások körébe, és közlekedési eszköznek sem minősül, ezért az Áfa-tv. 37. §-a (1) bekezdésének szabályai alkalmazandók. E szerint amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás aktiválása

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás költségét a bérbeadó az ingatlanára értéknövelő beruházásként csak a bérbevevő által kiállított számla ellenében aktiválhat, vagy mint a bérbevevő által készített szintén számviteli bizonylatnak minősülő kimutatásban (Excel-tábla) szerepeltetett összeggel is figyelembe veheti? Ez a kimutatás egy szintén számviteli bizonylatnak minősülő megállapodás mellékletét képezné. Aktiválható-e az ingatlanra a bérbevevő és a bérbeadó által kötött megállapodás és melléklete alapján az ily módon kimutatott beruházási összeg, vagy csak a bérbevevő által továbbszámlázott számla alapján aktiválható?
Részlet a válaszából: […] ...rendezni kell.Ha a bérlő gazdasági tevékenységet nem végző magánszemély, akkor számlaadásra nem kötelezhető.Az önkormányzati lakások bérbeadásáról az 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezik. A törvény 10., 13., 15. és 19. §-ainak előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 5.

Italautomaták üzemeltetése

Kérdés: Költségvetési intézmény határozott idejű üzemeltetési szerződést köt italautomaták működtetésére. Bérleti díjat a telephelyek után nem számláz, de a szerződés alapján a berendezések után a partner áramdíjat fizet gépenként és havonta, melynek összege 3000 Ft. A számlát helyesen áfamentesen, vagy a 3000 Ft bruttó összeggel kell kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...tartásáról stb.A költségvetési intézmény helyet biztosít az üzemeltető részére az italautomata elhelyezésére. Ezzel az Áfa-tv. bérbeadás, -vétel szolgáltatását valósítják meg. Bérbeadás, -vétel az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Közüzemi szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: A villanyszámla továbbszámlázásakor a szolgáltató által számlázott áfa hatályán kívüli díjak esetében milyen áfamértékkel kell a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] ...nem épül bele a közüzemi szolgáltatás. A bérlő részére kiszámlázott villanyszámla a bérleti díjhoz kapcsolódó szolgáltatásként a bérbeadás adómértékével számlázandó, tehát ha a bérbeadás adómentes, akkor adómentesen, ha áfás a bérbeadás, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Ingatlan bérbeadása áfamentesen

Kérdés: A Költségvetési Levelek 228. számában megjelent 4210. számú kérdéssel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy abban az az esetben, ha a költségvetési intézmény a bérbeadáshoz kapcsolódó közüzemi díjakat, mint alapügylethez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat, adómentesen számlázza tovább, és a továbbszámlázás mérőóra alapján történik, akkor a B403-as rovatra a továbbszámlázott, áfát is tartalmazó beszerzési árat számoljuk el bevételként, de hogyan járunk el helyesen a kiadásoknál? A B403-ra elszámolt pl. 127 Ft bevételhez kapcsoló kiadásokat milyen rovatra könyveljük? 100 Ft-ot a K335-re és 27 Ft-ot a K351-re, de akkor nem ugyanaz az összeg szerepel a K335 és B403 rovatokon, vagy 127 Ft-ot a K335-re, de akkor meg a számla áfatartalma nem az áfarovaton szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...intézményük az ingatlan-bérbeadást áfamentesen végzi, akkor a bérbeadáshoz járulékosan kapcsolódó kiadásokat is áfamentes bevételként kell számlázni és könyvelni. A B403. "Közvetített szolgáltatások ellenértéke" rovaton kell könyvelni a teljes kiszámlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Önkormányzati szakmai nap részvételi díja

Kérdés: Önkormányzatunk általános művelődési központ (óvoda, étkeztetés, művelődés) intézményének vezetője szakmai napot szervez a környező települések dolgozóinak, vezetőinek. A?résztvevőktől részvételi díjat kíván szedni, melyért étkezést, illetve a szakmai napot biztosítja. Az intézménynek milyen bevétele lesz a részvételi díj?
Részlet a válaszából: […] ...eladási árat, ha azt nem közvetített szolgáltatásként vagy intézményi ellátási díjként kell elszámolni, ideértve a tárgyi eszközök bérbeadásából származó bevételeket és a díjköteles utak használata ellenében beszedett használati-díj-, pótdíj-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Internetszolgáltatás továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzatunk továbbszámlázza az internetet. Megtehetjük-e a kedvezményes 18%-os áfakulccsal, ha olyan vállalkozásnak állítjuk ki a számlát, amellyel van bérleti szerződés, illetve nincs bérleti szerződés, csak a rezsit számlázzuk a részükre? Nem lakóingatlan-bérbeadás tekintetében áfaalanyok vagyunk.
Részlet a válaszából: […] ...Álláspontunk szerint a kérdésben szereplő esetben, azaz ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó költség esetében, az internethasználat díját a közüzemi költségekhez (rezsiköltségekhez) hasonlóan az alábbiak szerint kell megítélni az áfa rendszerében.Az Áfa-tv. 70....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Egészségügyi szolgálat továbbszámlázza a közműdíjakat

Kérdés: Intézményünk önkormányzati tulajdonú egészségügyi szolgálat. A háziorvosaink az önkormányzattal kötöttek megbízási szerződést, mely az ingatlan használatát ingyenesen bocsátotta rendelkezésükre, hivatkozva arra, hogy a rezsiköltségek számláit mi (egészségszolgálat) állítjuk ki, a saját nevünkben. Az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa, a háziorvos a bérlő, és az egészségszolgálat a közműdíj befogadója és továbbszámlázója. Az egészségszolgálat a bérbeadásra áfamentességet választott.
1. Hivatkozhatunk-e számlánkban közvetített szolgáltatásra?
2. A rezsiköltséget áfával növelt nettó értékben számlázzuk ki, vagy nettó+áfa összegben (ahogy a beérkező számlán szerepel)?
3. Van továbbszámlázandó telefondíjunk is, ahol a beérkező számla egy része (előfizetési díj) egyforma összegben kerül szétosztásra a bérlők között, a másik része (forgalmi díj) tényleges fogyasztás alapú (saját kódok használata). Ebben az esetben a B402-es és a B403-as rovatra meg kell bontani a számlát, vagy lehet egy összegben a B402-es rovatra könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéses esetben a bérbeadó, illetve a rezsi- és telefondíjakat számlázó személye elválik egymástól. Mivel más adóalany számlázza a bérbeadást és más adóalany a rezsit, nem lehet a bérbeadáshoz kapcsolódó járulékos szolgáltatásnak értelmezni a rezsi-,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Vitorlás hajók vitorláskikötőben történő elhelyezésének áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Egy vitorlássportklub a bíróság által nyilvántartásba vett egyesület, amely rendelkezik alapszabállyal és tagsággal. Az egyesület "Közhasznú" közhasznúsági fokozattal rendelkezik. Az egyesület önálló szervezeti egységekkel (hét vitorlástelep) rendelkezik, amelyek saját szervezeti és működési szabályzat alapján önálló tagsággal működnek sportcéllal (utánpótlás-nevelés, versenyszerű felnőtt és ifjúsági vitorlázás, szabadidős túratevékenység), az önkormányzattól sportcélú felhasználásra kapott vitorlástelepeken. Az egyesület áfaalany, bevételét a minden tagra kötelező központi tagdíj képezi, illetve a vitorlástelepek tagjai külön további telepi tagdíjat, közösköltség-hozzájárulást, valamint telepi hozzájárulást is fizetnek, amelyek ellenében a vitorlástelepek a saját tagjaiknak biztosítják az adott vitorlástelep kikötőhelyeinek használatát. A vitorlástelepek használati szerződéseket kötnek tagjaikkal, amelyek alapján a tagok használhatják a telep sportlétesítményeit, így a kikötőhelyeket is. Jól gondoljuk, hogy a használati szerződések és a telepi tagdíjak alapján az Áfa-tv. szerinti ingatlan-bérbeadás valósul meg a kikötőhelyek tekintetében az egyesület önálló szervezeti egységei (vitorlástelepek) és azok tagjai között, és hogy ez az ingatlan-bérbeadás adómentesnek minősül? Közlekedési eszköznek tekinthető-e a hajó, figyelemmel arra, hogy igen válasz esetén az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a kikötőhely bérbeadására az Áfa-tv. 86. §-ának (l) bekezdés l) pontja nem alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] ...akkor tekinthető-e ez a nemcsak kikötőhasználatot, hanem a telep sportlétesítményeinek használatát biztosító szolgáltatás ingatlan-bérbeadásnak.Általánosságban azonban elmondható, hogy abban az esetben, amikor a tagdíjon felül, külön a kikötőhelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Áfa levonása lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása esetén

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és az egyik 100 százalékos tulajdonunkban álló társaságnál felmerült adólevonással kapcsolatos kérdésben kérjük a segítségüket. A társaság egy társasházban vásárolt egy lakóingatlant, melyet a tervei szerint irodaként fog használni. A?lakást egy ideig bérbeadás útján hasznosította a társaság, majd felhagyott az ingatlan bérbeadásával, és megkezdődtek az átalakítási, felújítási munkálatok. Ugyanakkor úgy tudjuk, hogy a lakó-ingatlan felújításához igénybe vett szolgáltatásokat, beszerzett termékeket terhelő előzetesen felszámított adó nem helyezhető levonásba. Kérdésünk, hogy a lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatása (irodává történő átminősítése) esetén a lakóingatlan átalakításához, rendeltetésének megváltoztatásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonásba helyezhető-e? A lakóingatlan rendeltetésének megváltoztatását megelőzően történt felújítás során felmerült beszerzéseket terhelő adó utólag, az ingatlan átminősítését követően levonásba helyezhető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. az adólevonási jogra vonatkozó legfontosabb szabályt a 120. §-ban tárgyalja. Az Áfa-tv. 120. §-a kimondja, hogy az adóalany olyan mértékben jogosult az általa fizetendő adóból levonni az előzetesen felszámított adót, amilyen mértékben az adóalany -?ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.
1
19
20
21
45