262 cikk rendezése:
1. cikk / 262 Demens idősek otthona
Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kap idősek és demensek nappali ellátásának férőhelybővítésére. A támogatásból saját forrással kiegészítve idősotthont épít. A megépült idősek otthonát bérbe fogja adni az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek, amelyért bérleti díjat számláz a költségvetési szerv részére. Az adott költségvetési szervnek van saját bevétele (amelynek egy része áfaköteles, egy része pedig áfamentes), és kap támogatást is az őt fenntartó társulástól (normatív támogatás és működési hozzájárulás). Önkormányzatunk bérbeadás tekintetében az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tette a bérbeadást. A támogatási okiratban az alábbi pont szerepel: A Projekt Európai Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint. Ez a pont azt jelenti, hogy a beruházás során keletkezett számla összegében szereplő áfát nem számolhatjuk el a támogatásban? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f)* pontja szerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít. Tehát a szolgáltatásnyújtás, amely támogatással érintett, mentes az adó alól.
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
Jól gondoljuk, hogy:
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
2. cikk / 262 Szerencsejáték-ládák, közterületre kihelyezett automaták
Kérdés: Önkormányzatunk az ingatlan-bérbeadásra vonatkozólag az adómentességet választotta. A kimenő számlán a következők szerepelnek: bérbeadás, közterület-használati díj, rezsiköltség. Az Áfa-tv. 86. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint „az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadására” nem alkalmazható az adómentesség. Az önkormányzat közterület-használat szabályozásáról szóló rendeletében így is van feltüntetve a „Szerencsejáték ládák, közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa)”. Egy ügyfélnek, egy számlában az alábbi 3 tételt áfásan, vagy áfamentesen, vagy vegyesen kell kiszámlázni?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?
– Közterületre kihelyezett automaták – az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés (Ft/db/hó + áfa) – közterület-használati díja – áfával,
– szerződés szerint további bérleti díjat fizet – áfamentesen,
– az automata által fogyasztott áramot tovább kell számlázni az ügyfélnek az MVM-számla alapján bérbeadásra vonatkozólag áfamentesen?
3. cikk / 262 Parkolóbérlet vásárlása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke vásárolt a saját autójához városi, éves parkolóbérletet. A vásárlás szükségességét indokolja, hogy folyamatosan járnak be a nemzetiségi önkormányzat gazdasági feladatait ellátó polgármesteri hivatalba, mely a város központjában van. Mely rovatra kellene kontírozni a parkolóbérlet-vásárlást? Mi a dologi kiadásokra gondolnánk, de nem tudunk dönteni, hogy bérleti díj vagy egyéb dologi kiadás?
4. cikk / 262 Elektromos autótöltők bérbeadása
Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy céggel elektromosautó-töltők üzemeltetésével kapcsolatosan. A szerződés alapján az önkormányzatot megilleti a forgalommal arányos bérleti díj teljesítésigazolás alapján. Ebben az esetben milyen áfatartalommal kell a számlát kiállítani? Mert ugyan bérleti díj szerepel a szerződésben, a bérleti díjak vonatkozásában az áfamentességet választottuk, de szerintünk ez nem egy „hagyományos” bérleti díj, és ennek még kellene, hogy legyen 27%-os áfatartalma. Mikor járunk el helyesen a számla kiállítása során, ha mentesen vagy ha áfatartalommal számlázzuk ki a díjat?
5. cikk / 262 Ingatlan-bérbeadás és -bérlet
Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?
6. cikk / 262 Bérleti díj visszatérítése
Kérdés: Önkormányzatunktól a 2023. évi bérleti díj visszafizetését kéri egy cég, mivel a 2023. második féléves időszakra már nem számlázhattunk volna. Kérése jogos. 2024. évben azonban nem rendelkezünk olyan bevétellel (K402), amelyből könyvelésileg vissza tudnánk venni, a bevételek nem mehetnek mínuszba. Az előző évi támogatások visszafizetése K355 rovaton történhetnek. A partner cég ragaszkodik a számviteli bizonylat kiállításához. Mi a helyes számviteli megoldás? Milyen bizonylatot tudok kiállítani, illetve hogyan tudjuk lekönyvelni?
7. cikk / 262 Óvadék és kamatainak kezelése
Kérdés: Önkormányzatunk letéti számláján tartjuk nyilván a lakás/helyiség bérlők óvadékát. De a számlán lévő pénznek csak a 70%-a a befizetett és nyilvántartott óvadék, a többi az évek alatt összegyűlt kamat és bankköltség. A kamattal mi szabadon rendelkezhetünk, vagy az óvadékos részére járó kamat, és ezért egyesével kellene nyilvántartani a befizetők részére?
8. cikk / 262 Ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódó bevétel és kiadás könyvelése
Kérdés: Az önkormányzatunk a gyermekétkeztetést vásárolt szolgáltatás formájában oldja meg. A szolgáltatást nyújtó az önkormányzattól bérli az ingatlant. Az önkormányzat bérleti díj szempontjából nem jelentkezett be az áfa hatálya alá, egyébként általános szabályok szerint állapítja meg az áfát. A bérleti díjat áfamentesen számlázzuk tovább, valamint a felmerült közüzemi költségeket is külön számlában, de áfamentesen, mert járulékos költségek. A bérleti díj bevételét a B402-es rovatra tesszük. Érdekelne a helyes eljárás, hogy a kiszámlázott közüzemi díjakat milyen bevételi rovatra, illetve, amit továbbszámlázunk bejövő számlát, melyik kiadási rovatra tesszük?
9. cikk / 262 Villamos energia elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk a temetkezési vállalkozásoknak a ravatalozó használata esetén bérleti díjat számláz ki, mely többek között tartalmazza az infrastrukturális költségeket, mint víz-, villany-, eszközhasználat. Mivel áfás bevételünk származik a temetővel kapcsolatban, ezért a felmerülő költségeinket az áfabevallásban mint visszaigényelhető áfát beállítjuk. Az áramszolgáltató az áramdíj elszámolása keretében 2023. és 2024. évre vonatkozóan áramdíjat térített vissza az önkormányzat részére. A mínuszos számlák kiállításának dátuma 2024. június hónapban volt. A teljesítés dátuma minden számlán az a hónap, amire a visszatérítés vonatkozik. Jól járok el, ha a 2024. június havi áfabevallásba állítom be ezeket a tételeket mínusz összegben? A 2023. évre vonatkozó visszatérítéseket egyéb bevételként könyveltük áfa hatályán kívüli tételként. Ezek esetében az áfabevallásban milyen módon kell megjelentetnem, egyáltalán meg kell-e jelentetnem?
10. cikk / 262 Számlák javítása
Kérdés:
Önkormányzatunk 2022. évben számlázott bérleti díjakat (akkor még 27% áfatartalommal). Most jelezte partnerünk, hogy jelenleg NAV támogatói vizsgálat folyik náluk a 2022. évre vonatkozóan, és a vizsgálat során megállapításra került, hogy az általunk kiállított számlákon nem szerepel a Csoportos Áfa azonosító szám, így ezek a bizonylatok nem szerepelnek a NAV Online rendszerében sem. Kérték, hogy az adott számlákat javítsuk, és tüntessük fel rajta a helyes adószámot és csoportazonosítót. Felvettük a kapcsolatot az ASP-fejlesztő kollégákkal, ők a számlák sztornózását javasolták, és új számla kiállítását ebben az évben (2024) a helyes adatokkal. Továbbá partnerünk úgy kéri az új számlát, amelyen a helyes partneradatok szerepelnek, hogy a teljesítés dátuma 2022. évi legyen. Véleményünk szerint nem állíthatunk ki 2024. évben olyan számlát, amelyen a teljesítés dátuma 2022. év. A programban a helyesbítő számla készítésénél van mód ugyan a partner módosítására, de hiába van átírva az adószám, a törzsadatoknál a csoportazonosítót ugyan hozza pluszban, de akkor is a régi adószámot tünteti fel a rendszer. Helyes a fenti eljárási mód, hiszen már egy lezárt gazdasági évre vonatkozó számlákat kellene sztornózni? Mit fog befolyásolni a könyvelésben, áfabevallásban stb.? Amennyiben helyes a régi számla sztornózása és új számla kiállítása a helyes partneradatokkal, akkor az új bizonylaton a dátumok hogyan szerepelnek helyesen?
