Közbeszerzési pályázatok finanszírozása

Kérdés: Önkormányzatunk több utófinanszírozású uniós projektet valósít meg, melyek végrehajtása a közbeszerzések elhúzódása miatt szinte egy időben történik annak ellenére, hogy a pályázatok 2021–2023. években kerültek benyújtásra. A projekteket rövid időn belül zárni kell, ezért a támogatások utófinanszírozása likviditási problémát okoz a településen, illetve veszélyezteti a projektek biztonságos befejezését. Jelenleg a benyújtott kivitelezési számlákat csak úgy tudja rendezni, ha külső forrást von be. Az önkormányzat részére több gazdasági társaság is (közöttük a projektek kivitelezői is, illetve szükség esetén akár a polgármester is) tud segítséget nyújtani visszatérítendő támogatás formájában. Nem hitelről, nem kölcsönről, nem adósságot keletkeztető ügyletről, hanem visszatérítendő támogatásról születik megállapodás úgy, hogy a támogatást az önkormányzat a projekt támogatásának megérkezését követően soron kívül visszafizeti a támogató részére. Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy fenti formában visszatérítendő támogatást vonjon be átmenetileg az önkormányzat a projekt finanszírozásába?
Részlet a válaszából: […] ...az állam anyagi segítséget nyújtson az általa prioritásként kezelt társadalmi és gazdasági célok megvalósításához, így különböző beruházásokhoz, fejlesztésekhez, gazdasági tevékenységek ösztönzéséhez. Az államháztartás különböző alrendszereiből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Önkormányzati mezőgazdasági utak rendbetétele

Kérdés: A települési képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk, mivel nagyon sok az útba ún. „benőtt fa”, így az utakon a közlekedés akadályozott. Az út rendbetétele a célunk, komplex módon, ezért a fák kivágása, azok tuskózása és az utak helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Egyrészről maga a fasor kivágása, az út helyreállítása, a fa értékesítése jogszabályoknak megfelelő megvalósítása a célunk, mely egyben a feladatunk is. 
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelni, a kitermelés, elszállítás a vevő feladatát képezi.A kivágást követően felmerülő helyreállítási munkák az útépítés beruházás költségei között elszámolhatók. Ha saját rezsis beruházásban végzik a munkát, akkor az önköltségszámítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Levonható áfa arányosítása

Kérdés: Önkormányzatunk kettes adószámmal rendelkezik. Bérleti díj tekintetében áfabevallásra és -fizetésre kötelezettségünk van. Az önkormányzat tulajdonában és fenntartásában működő, a költségvetésben kormányzati funkción kezelt művelődési házat gyakran bérbe adjuk különböző rendezvényekre. A kiszámlázott bérleti díj után az adót bevalljuk és befizetjük. Az érintett tevékenységgel kapcsolatban, valamint az épület fenntartásával kapcsolatban felmerült kiadások után hogyan tudjuk visszaigényelni az előzetesen felszámított áfát? Szükség van-e arányosításra, ha igen, milyen alapon tegyük ezt? Nagyobb beruházást végeztünk a múlt hónapban, szeretnénk érvényesíteni a júniusi bevallásnál a visszaigénylést.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany olyan mértékben jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles bevételszerző tevékenysége érdekében merült fel.Az adóalany, amennyiben nem tisztán adóköteles bevételszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Konzorciumi beruházás vagyonértékelése

Kérdés: Három település konzorciumi együttműködésében 2014. évben szennyvízberuházás került kiépítésre uniós pályázat keretében. A támogatás kedvezményezettje a konzorcium gesztor önkormányzata volt. A beruházás aktiválása mindhárom településen megvalósuló fejlesztés tekintetében a gesztor önkormányzatnál történt, és mai napig az ő könyveiben is van nyilvántartva. A szennyvízközmű bérleti díj/használati díj ellenében a szolgáltatást ellátó gazdasági társaság részére van hasznosítva, természetesen az üzemeltetési szerződést mindhárom önkormányzat külön kötötte meg a szolgáltatóval. Sajnos a projektnek semmilyen iratanyaga nem került átadásra, így semmilyen információnk nincs arról, hogy melyik településen milyen vagyonérték került megvalósításra, és elakadtunk abban, hogy az adott önkormányzat vagyona az adott önkormányzat könyveibe kerüljön. 2022. évben mindhárom településen megtörtént a jogszabályban előírt közművagyon vagyonértékelése, de a vagyonértékelés a könyvekben nem került átvezetésre, a vagyonértékeléssel összefüggő számviteli feladatok nem kerültek végrehajtásra.
Fentiekkel kapcsolatban a kérdéseim az alábbiak:
– A 2022. évi vagyonértékelés számviteli feladatait (ami elmaradt) hogyan hajtsuk végre 2025. évben?
– Amennyiben végre tudjuk hajtani 2025. évben, akkor ezzel megoldódhatna-e az a probléma, hogy a szennyvízvagyon, amit anno a fentiekben vázolt körülmények között konzorciumban valósítottak meg, végre az adott önkormányzat könyveibe kerüljön?
– Van-e mindezeknek áfajogi vonzata?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 16/A. §-ának (2) bekezdése szerint kell a vagyonértékelést elszámolni. Az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell kivezetni, illetve a könyvekbe felvenni. Az eszköz korábban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Egyedi szennyvíztisztítók kiépítése

Kérdés: A települési önkormányzat egyedi szennyvíztisztítók kiépítését végezte el magántulajdonú ingatlanokon a település egy részén, ahol nincs mód közműves szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére. A beruházás még nem ért teljesen a végére, a végelszámolás még nem történt meg. Van-e mód közműfejlesztési hozzájárulás kivetésére azokra az ingatlanokra, ahol ez a fejlesztés megvalósult? Ha igen, mely jogszabály alapján, kié a hatáskör, ki állapítja meg, és mikor vethető ki ez a közműfejlesztési hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulást a nem lakossági felhasználó fizet a víziközmű-szolgáltató részére.Véleményünk szerint az a helyes eljárás, ha a beruházás megkezdése előtt rendeletben szabályozza az önkormányzat, hogy vissza nem térítendő támogatást ad az érintett lakosoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Demens idősek otthona

Kérdés: Önkormányzatunk támogatást kap idősek és demensek nappali ellátásának férőhelybővítésére. A támogatásból saját forrással kiegészítve idősotthont épít. A megépült idősek otthonát bérbe fogja adni az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek, amelyért bérleti díjat számláz a költségvetési szerv részére. Az adott költségvetési szervnek van saját bevétele (amelynek egy része áfaköteles, egy része pedig áfamentes), és kap támogatást is az őt fenntartó társulástól (normatív támogatás és működési hozzájárulás). Önkormányzatunk bérbeadás tekintetében az Áfa-tv. 88. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján adókötelessé tette a bérbeadást. A támogatási okiratban az alábbi pont szerepel: A Projekt Európai Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint. Ez a pont azt jelenti, hogy a beruházás során keletkezett számla összegében szereplő áfát nem számolhatjuk el a támogatásban? Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f)* pontja szerint mentes az adó alól az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás keretében közszolgáltató – ilyen minőségében – teljesít. Tehát a szolgáltatásnyújtás, amely támogatással érintett, mentes az adó alól.
Jól gondoljuk, hogy: 
– A létrehozott beruházást bérbe adhatjuk az önkormányzat társulása által alapított költségvetési szervnek a feladat ellátása érdekében?
– A bérbeadás összege után áfát kell felszámítani, függetlenül attól, hogy a bérbe adott épületben végzett szolgáltatás az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint mentes az adó alól?
– A beruházás során keletkezett áfát visszaigényelheti az önkormányzat, tekintettel arra, hogy bérbe fogja adni, amely során áfás bevétele keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...Bizottság felé el nem számolható, le nem vonható áfatartalma 0 Ft, azaz nulla forint”. Ez azt jelenti, hogy úgy nyilatkoztak, hogy a beruházás megvalósulása esetén adóköteles bevételszerző tevékenységet folytatnak, ezért az áfa visszaigényelhető, azaz nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Forgalomtechnikai, forgalomcsillapítási terv

Kérdés: A forgalomtechnikai, forgalomcsillapítási terv (lakó-pihenő övezet megtartása, forgalomcsillapítási hálózatterv és helyi beavatkozások ütemezési sorrendben, forgalmirend-változások, csomópontok gyalogosbarát szűkítése forgalomtechnikai eszközökkel, forgalmirend-változások, egyirányúsítások… stb.) könyvelése milyen rovatra kerül? Jól gondoljuk, hogy nem a bekerülési érték része?
Részlet a válaszából: […] ...idegen vállalkozó által tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értékének része az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Önkormányzati tehergépkocsi értékesítése

Kérdés: Intézményünk megyei jogú város önkormányzata irányítása alatt álló költségvetési szerv. 2004. évben vásároltunk egy tehergépjárművet, melyet értékesítettünk 1 millió forint eladási áron. A jármű nettó könyv szerinti értéke az eladáskor 0 Ft volt, teljes mértékben leírásra került. Értékelési szabályzatunkban rögzítjük, hogy költségvetési intézményünk nem alkalmazza az Szt. 68. §-a (5) bekezdésében lehetővé tett értékhelyesbítés intézményét, azaz a tevékenységünket tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket) akkor sem értékelhető piaci értéken, ha a piaci érték jelentősen meghaladja az adott eszköznek a könyv szerinti (bekerülési) értékét. Szükséges-e készletté nyilvánítani, ha nincs nettó értéke az eszköznek? Ha igen, milyen értéken? Illetve helyes-e a B53 rovat és 9244 pénzügyi főkönyv alkalmazása az értékesítéskor kiállított számla követelésként rögzítése során? A tárgyi eszköz nyilvántartásból való kivezetésnél a bruttó értékét és az értékcsökkenés összegét a 841 főkönyvvel szemben vezettük ki, itt a forgalom változott csak, az egyenlege 0 Ft. Helyes-e a könyvelésünk így?
Részlet a válaszából: […] Az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé sorolni. Ha az eszközök használata, rendeltetése megváltozik, azok besorolását módosítani kell. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Orvosi rendelő és orvosi lakás beruházás áfája

Kérdés: Az önkormányzat új orvosi rendelőt és orvosi lakást épít, melyet a vállalkozó háziorvosnak kíván majd bérbe adni, a háziorvosi alapellátás biztosítása érdekében. A rendelő és a lakás egy ingatlanként épül meg. Az önkormányzat jogosult-e a beruházás áfáját visszaigényelni?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja az előzetesen felszámított áfát.Az adólevonás alapvető feltétele, hogy a beruházást adóköteles bevételszerző tevékenység érdekében hasznosítsák. Az ingatlan-bérbeadás az Áfa-tv. 86. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Haszonkölcsönbe adott önkormányzati ingatlan

Kérdés: Az önkormányzat haszonkölcsön-szerződésbe adta az ingatlanját egy közhasznú civil szervezetnek, aki az ingatlant használja és hasznosítja. Az ingatlant a civil szervezet felújítaná, a költségek egy részét a civil szervezet vállalja, a felújításhoz szükséges további részt az önkormányzat vállalja. Az önkormányzat nyújthat-e államháztartáson kívüli civil szervezetnek támogatást arra a célra, hogy az önkormányzat tulajdonában álló ingatlant felújítsa a civil szervezet? Háromoldalú megállapodásra kerülhet-e sor? Az aktiválás hogyan történik ebben az esetben (idegen ingatlanon végzett beruházás)? Az önkormányzat vagyona hogyan alakul?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőségek:a) Az önkormányzat is köt a kivitelezővel szerződést, és a beruházás azon részét, amennyit ő fizet, a saját nevére kéri számláztatni. Ebben az esetben azt a részt, amit az önkormányzat nevére számláznak, az önkormányzat aktiválja rá az ingatlanra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
1
2
3
60