Építési tervek kivezetése

Kérdés: Önkormányzatunk befejezetlen beruházásként tartja nyilván az ingatlan építésével kapcsolatos tervezési költségeket. Külső okok miatt az ingatlan nem épül fel, az eredeti építési terv feleslegessé vált, beruházásként kimutatott összegek kivezetését tervezzük. Mely főkönyvi számokon kell elszámolni az építési tervek kivezetését az önkormányzat könyveiből?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni a tárgyi eszköznél (ideértve a beruházást is), ha a vállalkozási tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat

Kérdés: A polgármester egy önkormányzati beruházásban kivitelezőként közreműködő vállalkozótól 350.000 forint értékben ajándékot fogadott el. Az ajándékok elfogadására vonatkozó szabályzatban az elfogadható ajándékok maximális értéke 20.000 forintban van meghatározva, az értékhatárt meghaladó ajándékot az önkormányzat részére juttatott ajándéknak kell tekinteni. A képviselő-testület határozatában megállapította, hogy a polgármester megszegte a szabályzatot, és felszólította, hogy a 20.000 forint feletti összeget a határozatban megállapított határidőig az önkormányzat számlájára fizesse be. A polgármester részéről a megadott időpontig befizetés nem történt. Letiltható-e ebben az esetben a tartozás a polgármester tiszteletdíjából? Amennyiben igen, milyen intézkedést kell tenni a képviselő-testületnek ennek érdekében? Amennyiben nem, milyen módon tudja a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület behajtani ezt a tartozást?
Részlet a válaszából: […] A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján az önkormányzat működésének meghatározása a képviselő-testület átruházhatatlan hatáskörébe tartozó kérdés, e körbe tartozik az ajándékok elfogadására vonatkozó belső szabályzat megalkotása is. A Kttv. 225/A. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Hogyan szerepel a kötbér összege a számlán?

Kérdés: Önkormányzatunk TOP-PLUSZ-1.2.1-21-ZA2 Kerékpárút építésére kapott támogatást. A kivitelező cég a vállalkozói szerződés alapján az elvégzett munkákat a megadott időszakokban nem teljesítette, így kötbér keletkezett. A kötbér összegét a számlában tüntette fel oly módon, hogy az első sorban a kiszámlázott nettó összegben feltüntette a „TOP_PLUSZ-1.2-1-21-ZA2-2022-00002 kivitelezés szerződés szerint”-i összeget, a következő sorban pedig a „Levonandó kötbér” megnevezéssel a levonandó kötbér összegét tüntette fel F.AFA megjelöléssel. A kifizetendő összegnél a különbözet összege szerepel. Ezen összeg megegyezik a műszaki ellenőr nyilatkozatával is, vagyis az elvégzett munkák késedelmikötbér-értékével csökkentett nettó ellenérték szerepel. A NAV felé a fordított áfa összege befizetésre került a teljesítés értéke után. A számlákon feltüntetett értékek könyvelése hogyan lehetséges? A számlán a kötbér összegénél is az áfa oszlopban az F.AFA került feltüntetésre. Ez helyesen szerepel? Vagy a számlában más módon kellett volna feltüntetni? Feltüntetheti-e a kivitelező a számlájában a levonandó kötbér összegét, és egy számlán belül ezt levonhatja-e, vagy külön számlában az önkormányzatnak kellene kiszámlázni a kivitelező felé?
Részlet a válaszából: […] ...alá eső adó alapjaként a teljesítésigazolás szerinti értéket kell szerepeltetni fordított adós tételként, ezt kell az önkormányzatnak beruházásként lekönyvelni. A kötbér összegét pedig egyéb bevételként kell könyvelni. Annak nincs akadálya, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Közműves ivóvízhálózat kiépítésének támogatása

Kérdés:

A település zártkerti részén nincs kiépítve a közműves ivóvízhálózat, azonban néhány zártkerti ingatlantulajdonos (magánszemélyek) részéről felmerült az igény annak kiépítésére. A tulajdonosok összefogtak, a gerincvezeték kiépítését megterveztették, a kezdeményező személy vízjogi engedélyt kapott. A kivitelezésre kapott árajánlat alapján a beruházás bruttó 5 millió forint. A megvalósítást követően a hálózat a magyar állam tulajdonába és a közszolgáltató cég kezelésébe kerül. A tulajdonosok az önkormányzathoz fordultak annak érdekében, hogy az önkormányzat nyújtson támogatást a hálózat megépítéséhez. A Mötv. 10. §-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A 13. § (1) bekezdésének 21. pontja szerint az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó feladatok közül ellátja a víziközmű-szolgáltatást, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. Önkormányzatunk esetében ez nem áll fenn, mivel az önkormányzat a feladatot és a feladatellátást szolgáló vagyont átadta az államnak. Tehát az önkormányzat számára ez nem kötelező feladat, csak mint önként vállalt feladat jelentkezhet. Az is megoldás lehetne, hogy a tervek és a vízjogi engedély az önkormányzat nevére kerülnek, az önkormányzat valósítja meg a beruházást, megállapodást köt a magánszemélyekkel az önkormányzati támogatáson felüli költségek vállalásáról, a magánszemélyek befizetik az önkormányzatnak a vállalt önerőt, és a megvalósult beruházást az önkormányzat átadja az államnak? A kérdés az, hogy amennyiben segíteni akarunk, milyen formában tehetjük ezt meg? Az államháztartáson kívüli források átvételéről, az államháztartáson belülre és kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletünk (R.) alapján van lehetőség természetes személyek támogatására kérelem alapján. Ilyen esetben támogatási megállapodást kötünk, a támogatott elszámolási kötelezettséggel tartozik. Azonban felmerült, hogy egy esetleges támogató döntés esetén precedenst teremtünk, és az önkormányzat anyagi lehetőségeit figyelembe véve nem tudna támogatni minden jövőbeni kérelmezőt, aki ivóvízhálózatot kíván kiépíteni. Az önkormányzati támogatással épült ivóvízhálózat miatt a magántulajdonban lévő ingatlanok értéke növekszik, a beruházás pedig állami tulajdonba kerül. Megtehetjük-e azt, hogy most adunk támogatást, egy későbbi kérelmezőnek pedig nem adunk? Kell-e rendeletben szabályozni a feltételeket, vagy elegendő a R. általános szabályozása? Magánszemélynek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége az önkormányzat támogatása esetén?

Részlet a válaszából: […] ...benne vannak.Megoldás lehet, hogy a tervek és a vízjogi engedély az önkormányzat nevére kerülnek, az önkormányzat valósítja meg a beruházást, megállapodást köt a magánszemélyekkel az önkormányzati támogatáson felüli költségek vállalásáról, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Parkosítás áfájának elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk szolgáltatóházat épített bérbeadási céllal, mely beruházás áfáját visszaigényelte. A szolgáltatóház parkosítására vonatkozó számla áfája is levonásba helyezhető?
Részlet a válaszából: […] ...a szolgáltatóházat áfás ellenértékért adják bérbe, akkor a beruházás áfájának levonása helyes. A parkosítás a beruházás része. A parkosítás teljes bekerülési értékét beruházásként kell elszámolni, és a használatbavételkor (a parkosítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Eszközvásárlás során speciális helyzet

Kérdés: Intézetünknél pár éve felügyeletiszerv-váltás volt. Az addig beszerzett eszközök az előző felügyeleti szerv tulajdonában maradtak, de továbbra is a mi használatunkban, vagyis a 0-s főkönyvi számokon szerepel a nyilvántartásainkban. Ezeket az eszközöket most megvásároljuk egy bizonyos összegért, ami összességében, nagyjából a jelenlegi nettó (könyv szerinti) értéküknek felel meg. Ebből az eszközök nagy része már több éve teljesen leíródott. A 0-s számlaosztályból így vissza kell vezetnünk az 1-es számlaosztályba, de a mostani beszerzési (piaci) értékük eltérő a nyilvántartásban szereplő értékektől. Mit javasolnának az eszközök bekerülési értékével kapcsolatban? Mi lenne a legoptimálisabb felosztás vagy a legjobb megoldás ebben az esetben? A felügyeletiszerv-váltás előtt nálunk 1-es számlaosztályban voltak nyilvántartva ezek az eszközök. Ekkor kerültek át más tulajdonába, 1-ből kivezetésre kerültek, át a 0-s számlaosztályba. Szerződés alapján használói maradtunk az eszközöknek. Nagyságrendileg 1800 db-ot érint a vásárlás.
Részlet a válaszából: […] ...kell azokat nyilvántartásba venni a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet II. Fejezet Immateriális javak beszerzésével, előállításával, beruházásokkal kapcsolatos elszámolások A) Vásárlás elszámolása cím szerint, és a 0. számlaosztályból pedig az eszközöket ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

Kárátalány elszámolása

Kérdés:

2021-ben az önkormányzat adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel. A szerződés tárgya: kivett ipari park megnevezésű külterületi ingatlan értékesítése. Kedvezményes vételár került megállapításra 1.500.000 forint + áfa összegben, melyről a számlát az önkormányzat kiállította, az áfát befizette. A kedvezményes vételár feltételekhez volt kötve (beruházásmegvalósítás, folyamatos üzemeltetés, munkaerő-foglalkoztatás), melyeket a vevő nem teljesített. Az önkormányzat a fentiek alapján elállt a szerződéstől. A szerződés erre vonatkozó pontja a vételárra vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: az eladó (önkormányzat) köteles az általa kapott vételár visszaadását felajánlani, melyből a korábbi kedvezményes nettó vételár x százalékának megfelelő kárátalányt visszatart. Az önkormányzat úgy döntött, hogy a kárátalány összegével csökkentett vételárat ad vissza. Az általunk kapott vételár 1.500.000 forint + áfa volt. Ezen összeg nettó 10%-a kárátalány, melyet visszatartunk. Tekintettel arra, hogy az áfát anno megfizettük, a „felajánlott vételár” összege hogyan kerül megállapításra: 1.500.000–150.000 = 1.350.000 forint + áfa, vagy pedig az 1.350.000 már a bruttó összeg? Jól gondoljuk, hogy ebben az esetben a vevő számlát kell, hogy kiállítson az önkormányzatnak a felajánlott vételárról, és azt az önkormányzat kvázi ingatlanvásárlásként könyveli?

Részlet a válaszából: […] A szerződéstől elállás esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani, azaz mintha nem történt volna meg az értékesítés. Ennek érdekében érvényteleníteni/sztornózni kell az eredeti számlát, az eredeti számlaszám feltüntetésével, röviden pedig szükséges ráírni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Elnyert pályázati összeg visszafizetése

Kérdés: 2022-ben beérkezett egy Magyar Falu Programban nyert támogatási összeg napelemek telepítésére, 100%-os támogatási intenzitással. Ebben az évben a támogatási összeg – áfával csökkentett részét – átvezettük a 441-es számlára. A megkapott támogatási összegből egy jelentősebb részt 2023-ban vissza kellett fizetnünk a Magyar Államkincstárnak, mert kevesebb összegből meg tudtuk valósítani a beruházást. 2023. év végén a 441-ről átvezettük az aktivált beruházás összegét a 443-ra. Viszont így a 441-en maradt egyenleg, ami a visszafizetett nettó támogatási összeg. Helyes-e, ha ezt a felhalmozott eredménnyel szemben elkönyveljük a 441-es főkönyvi számláról?
Részlet a válaszából: […] A támogatás visszafizetését a 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet X. Támogatásokkal, ellátásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet B) Államháztartáson belüli vissza nem térítendő támogatások fogadása elszámolásai cím alapján a pénzügyi számvitelben a 8435. Más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Önkormányzati főútfelújítás elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk egy pályázat keretében kerékpárút létesítésében vesz részt, viszont a beruházással kapcsolatos számlán szerepel főútfelújítás, amely nem önkormányzati tulajdon. Segítséget szeretnék kérni ennek a számviteli elszámolásában.
Részlet a válaszából: […] ...a helyi önkormányzatnak ki kell mutatnia többek között a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét.Ennek alapján minden idegen tulajdonú épületen, építményen végzett át nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Társasházi kamerarendszerek telepítése

Kérdés: Fővárosi kerületi önkormányzat pályázatot írt ki társasházi kamerarendszerek telepítéséhez. A támogatási szerződés keretében a társasházak (mint támogatott) önrészt fizetnek be az önkormányzat részére, a kivitelezésből fennmaradó összeg pedig vissza nem térítendő támogatásnak minősül, mely a támogatott részére az ingyenes tulajdonba adással teljesül. A kamerarendszer kiépítésére az önkormányzat köt szerződést, melynek díját a támogatott által megfizetett önrész kiegészítésével maga fizeti meg a szerződő partner felé. A támogatott köteles a kiépített rendszer átvételére és annak jogszabály szerinti működtetésére legalább 2 éven át, melyet az önkormányzat részére igazolnia kell. Az ingyenes tulajdonba adásról különmegállapodás nem kerül megkötésre. A társasházak által befizetett önrészt, valamint a ki-vitelezést végző vállalkozónak fizetett összeget hogyan könyveljük, milyen könyvelési tételeket kell alkalmaznunk? A társasházak részére van-e számlakiállítási kötelezettségünk az önrészt illetően?
Részlet a válaszából: […] ...kamerarendszerek kiépítéséről szóló, az önkormányzat nevére kiállított számlát az önkormányzatnál beruházásként kell elszámolni, és a társasházak részére történő átadást térítés nélküli átadásként kell elszámolni a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.
1
2
3
58