641 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk két darab önkormányzati lakást jelölt ki értékesítésre. Az értékesítésre kijelölt ingatlanok közül az egyiket az önkormányzat építette 1992-ben, tehát nem az állam tulajdonából került az önkormányzathoz, a másikat 15 éve vásárolta az önkormányzat. Felhasználhatja-e szabadon az önkormányzat a lakásértékesítésből befolyt bevételt? Tartalmaz-e erre vonatkozóan felhasználási szabályokat valamely jogszabály?

Kérdés: Az önkormányzatunk pályázatot adott be tanyákban létesített lakossági víztisztító berendezés, illetve villamos hálózat kiépítése ügyében a VP6-7.2.1.4-17 kódszámú felhívás alapján. A költségek az önkormányzatnál merülnek fel, és számolja el őket a pályázati támogatás terhére. Majd a létesülő vagyonelemeket ingyenesen átadja a lakosság és a villamos hálózatot üzemeltető részére. A pályázat megvalósítása és a vagyonelemek üzembe helyezése után fenntartási időszak következik, amely az önkormányzat mint kedvezményezett kötelezettsége. A beruházás tételeinek tárgyi eszközök között történő nyilvántartására vonatkozik a kérdésünk. Mind a víztisztító berendezés használatbavétele, mind a villamos hálózatra csatlakozás a lakosság által megtörtént, azonban nem tudjuk, hogy a pályázat fenntartási időszaka alatt a vagyon-elemeket az önkormányzatnál, mint fenntartásra kötelezettnél kell nyilvántartani a fenntartási időszak végéig (értékcsökkenéssel, elhatárolással), vagy átadhatóak a használók részére, és esetleg a nullás számlaosztályban tartanánk nyilván?

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenység tekintetében adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adózást választotta 2021. január 1-től. Jelenleg folyamatban van egy pályázat, mely keretén belül az önkormányzatunk ipari terület kiépítését vállalta a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítésével, így útépítéssel együtt. Az ipari terület haszonszerzés (bérbeadás) céljából épül. Az irányító hatóság közlése szerint: „Amennyiben az önkormányzat az ipari területen lévő ingatlanokat bérbe adja, a bérbeadást az Áfa-tv. alapján adókötelessé teszi, és a közmű-, illetve útfejlesztés célja az ipari terület hasznosítása, értékesítése vagy bérbeadása, úgy feltételezhető, hogy a beruházás az adóköteles bevételszerző tevékenységet szolgálja, ezért a beszerzések áfatartalma levonható. Ebben az esetben az elszámolási útmutató hivatkozott rendelkezései alapján a projektet nettó módon szükséges rögzíteni.” Az ipari parkhoz vezető út építése, illetve felújítása tekintetében (mivel az útfejlesztés célja az ipari terület bérbeadása) önkormányzatunk a beszerzés áfatartalmának levonására jogosult?

Kérdés: Az önkormányzat márciusban elfogadta a költségvetési rendeletét, melyben meghatározta az eredeti előirányzatokat. Az eltelt időszakban az előirányzatok módosításra kerültek, egyrészt pályázati támogatások miatt, másrészt pedig előirányzat-módosítás/előirányzat-átcsoportosítás történt átruházott hatáskörben, melyre a költségvetési rendelet adott felhatalmazást. A költségvetési rendeletet e tételek miatt kell-e módosítani? Az Áht. 34. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve kötelező-e negyedévente a költségvetési rendeletet módosítani?

Kérdés: Államháztartáson kívüli, 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének, valamint a szerződésben rögzített negyedéves adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz. A 38/2013. NGM rendelet alapján az önkormányzat a vagyonkezelt eszközei közé vezeti át a vagyonkezelésbe adott eszköz bruttó és halmozott értékcsökkenés összegét, és ezzel egy időben előírja követelésként a vagyonkezelésből eredő visszapótlási követelést (szakmai anyagok alapján határozatlan idejű szerződés esetén az átadott eszköz nettó értékét). Tegyük fel, hogy az értékcsökkenés tekintetében mindkét félnél az eredetileg átadott eszköz ugyanazzal a leírási kulccsal „amortizálódik” tovább.
A vagyonkezelési szerződés hatálya alatt elvégzett felújítás, beruházás:
– a társaságnál aktiválással kerül nyilvántartásba vételre,
– az önkormányzat a – vagyonkezelési szerződésben kikötésre kerülő negyedéves – adatszolgáltatások alapján szintén könyveli a bruttó értékben bekövetkezett növekedéseket.
Eltekinthet-e a két fél a vagyonkezelési szerződés módosításától, amennyiben a vagyonkezelési szerződés térítésmentes átadására vonatkozó határidőt nem rögzít, a társaság a vagyonkezeléssel érintett időszak végén (szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor) adja át, és a térítésmentes átadással keletkezett áfát ekkor rendezi (feltéve, hogy a vagyonkezelőt a beruházáshoz kapcsolódóan részben vagy egészében adólevonási jog illette meg)? Helyesen gondoljuk, hogy az adatszolgáltatás alapján az önkormányzatnak lehetősége van a bruttóérték-változásokat könyvelnie, függetlenül attól, hogy a társaság a vagyonkezelési szerződés lejáratakor vagy megszüntetésekor fogja térítésmentesen átadni a tulajdonos önkormányzat részére? A fenti eljárással biztosított, hogy a két félnél, az egymással szembeni elszámolásból eredő követelés vagy kötelezettség egyező lesz a szerződés hatálya alatt.

Kérdés: Egy, az önkormányzatunk tulajdonában lévő ingatlan egy viharos időjárás alkalmával összedőlt. A tervezést és kivitelezést is külső vállalkozók végezték. A vizsgálat során mind tervezési, mind kivitelezési hibát megállapítottak. Az önkormányzat újjá szeretné építeni az épületrészt. Ehhez a tervező és a kivitelező vállalva a felelősségét, kártérítés fejében elkészíti a terveket, a kivitelező pedig vállalja az újjáépítést. Továbbá az önkormányzat is biztosít hozzá valamennyi forrást. Hogyan és mi alapján fogja az önkormányzat a beruházás értékét nyilvántartásba venni, ha tényleges pénzmozgás nem lesz? Kell-e számlázni, vagy elegendő egy együttműködési megállapodás a felek között? Hogyan kell könyvelni az önkormányzatnál a fenti vagyonnövekményt?

Kérdés: Az önkormányzat pályázatot adott be lakossági víztisztító berendezés, illetve villamos hálózat kiépítése ügyében. A költségek az önkormányzatnál merülnek fel, és számolja el őket a pályázati támogatás terhére. Azonban a kiadások egy része önerőt igényel, amelyet egyelőre szintén az önkormányzat fizet ki, de megállapodás szerint a magánszemélyek ezt megtérítik az önkormányzat részére. Magához a beruházáshoz is kapcsolódik 10% önerő, valamint felmerül egyes berendezések éves karbantartási költsége is. A tisztítóberendezések esetében a használatba adás már megtörtént, viszont a tanyák tulajdonába csak a fenntartási időszak végén kerülnek. Addig is felmerülnek azonban karbantartási költségek, amelyeket a lakók szintén megfizetnek az önkormányzat részére. Ebben az esetben a továbbszámlázás és az áfás számla kiállítása egyértelműbb dolognak tűnik, mivel minden évben egyszer jön számla a karbantartásról, azokat továbbszámlázzuk, áfájuk levonható. A csatlakozási díjaknál akadtunk el a folyamatban, hiszen ott a 2026-ban felmerült költséget 5 év alatt fizetik meg. Hogyan kellene azt kiszámlázni, az áfa levonható-e?
Kérdéseink a fennálló helyzettel kapcsolatban:
1. Az önkormányzat tovább kell, hogy számlázza ezeket a megtérítendő költségeket, vagy elég megkötni a megállapodásokat és az alapján fizetnek? A beruházás 10%-os önereje nagyobb összeg, amelyet 5 éven keresztül részletekben fizetnek meg.
2. Az önkormányzat áfakörbe tartozik, amennyiben számla kiállítása kötelező, akkor áfás számlát kell kiállítani? Ez esetben az eredeti kiadás áfája levonható? Akkor is, ha 5 év alatt fizetik vissza?

Kérdés: Önkormányzatunk 2 db traffibox telepítését valósította meg. A beruházással kapcsolatos kiadásokat mely kormányzati funkción indokolt elszámolni?

Kérdés: Egy önkormányzat 100%-os tulajdonosa „A” Kft.-nek, mely 51%-os tulajdonosa „B” Kft.-nek. „B” Kft. ingyenesen tervez átadni lakásokat az önkormányzat részére. Ezek a lakások az átadást megelőzően az önkormányzat tulajdonában voltak, a cégek megalapításakor kerültek „A”, majd „B” Kft. tulajdonába. Ebben az esetben a társasági adó alapját meg kell növelni az átadásra kerülő ingatlanok piaci értékével?

Kérdés: Önkormányzatunkat – ami 2-es áfa körbe tartozik – megkereste egy fejlesztőcég, hogy szeretné kezdeményezni a településtervének módosítását egy adott terület vonatkozásában. A fejlesztőcég vállalja, hogy megfizeti az önkormányzat részére a rendezési terv módosításának összes felmerülő költségét. A tervezőiroda csak az önkormányzattal szerződik le, hiszen ő jogosult az ilyen jellegű munka megrendelésére. A tervezőiroda áfamentes számlát állít ki az önkormányzat részére 150.000 Ft (AAM) összegben.
1. Az önkormányzat a fejlesztőcég felé közvetített szolgáltatásként számlázza tovább a tervezési feladatokat? Vagy az immateriális javak között veszi nyilvántartásba, mivel a településterv az önkormányzat tulajdona, és abban is marad, azt nem adjuk tovább.
2. Amennyiben az immateriális javak között kell nyilvántartásba venni, akkor a tervezőcég által kiállított alanyi adómentes számlát önkormányzatunk költségmegtérítésként tárgyiadó-mentesen kiszámlázhatja a 150.000 forintot a fejlesztőcégnek?