Találati lista:
11. cikk / 612 Elmaradt beruházás következménye
Kérdés: Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel, mely szerint kedvezményes vételáron eladott építési telket azzal a feltétellel, hogy a cég 4 éven belül a telken beruházást fog megvalósítani. A szerződésben kikötésre került, hogy amennyiben nem teljesíti a beruházási kötelezettségét, úgy a forgalmi érték és a kifizetett vételár közötti támogatott összeget számla ellenében kifizeti az önkormányzatnak. A szerződésben a fizetési határidő úgy került rögzítésre, hogy „Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a jelen szerződés 8.2. pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, és Eladó nem él az elállás jogával, úgy Vevő köteles a kedvezményes vételárat az Eladó részére legkésőbb a jelen szerződés 8.2. pontjában meghatározott határidő leteltét követő 60 napon belül, legfeljebb az ingatlan jelen szerződés 3.4. pontjában meghatározott forgalmi értéke erejéig, az Eladó által kiállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas számla ellenében kiegészíteni.” A szerződés aláírásának dátuma 2021. 08. 23. volt, a beruházás megvalósításának határideje a 8.2. pont alapján az aláírástól számított 4 év. Ilyen esetben mi lesz a számla teljesítési és fizetési határideje? Az áfabefizetési kötelezettségünk melyik naptól él, a számlán szereplő teljesítés dátumát vagy a fizetési határidőt kell figyelembe venni?
12. cikk / 612 Zajvédő kapu könyvelése
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat vagyunk, van egy folyamatban lévő többéves beruházásunk. A beruházás területét zajvédő kapuval kellett lezárni, ami ideiglenes, de tartós, azaz több mint 1 évet fog szolgálni. Az értéke közel 5 millió Ft. Egyéb építmény beszerzésére könyveljük, aminek az értékcsökkenése csak 2% (elsősorban erre gondoltunk), vagy Egyéb gép, berendezésre is lehetne esetleg, mert ha egyszer elkészül a beruházás, ez a kapu bontásra kerül?
13. cikk / 612 Dombormű képzőművészeti alkotás elszámolása
Kérdés: Egyházi fenntartásban lévő oktatási intézményünk bronz domborművet csináltatott egy képzőművésszel megbízási szerződés alapján. Ekho szerint adózik, tehát az intézmény mint kifizető vonja le és fizetjük be a járulékot helyette a NAV-hoz. Szocho nem keletkezik. A dombormű képzőművészeti alkotás lesz, tehát az 1-es számlaosztályban meg kell jelenjen. Viszont, mivel nem számlás, hanem megbízási díjat kellett részére számfejteni, ezért a bérfeladásban a személyi juttatások között megjelenik mint megbízási díj. Hogyan kell helyesen könyvelni? Először a személyi juttatások között kell lekönyvelni (55/471), majd vegyes naplón a személyi juttatással szemben vezetni át a beruházások közé (16/55)?
14. cikk / 612 Magánszemély ingatlanvásárlása
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant értékesített. Az ingatlant 2021-ben vásárolták, melyet megelőzött egy bérleti szerződés. A bérleti szerződésben szerepelt egy megállapodás is, miszerint, ha 2021. 08. 31-ig 38.500.000 Ft vételárért megvásárolják az ingatlant, akkor az addig fizetett bérleti díj felét beszámolja a bérbeadó a vételárba. Az adásvételi szerződés, mely 2021. 08. 18-án kelt, nem tartalmazza ezt az előzetes megállapodást, és 37.000.000 Ft vételár szerepel benne. Ebben az esetben figyelembe lehet venni a bérleti szerződést, mint „lízingszerződést”? Melyik év minősül a szerzés időpontjának?
15. cikk / 612 Közmunkaprogram keretében készült eszközök nyilvántartása
Kérdés: Önkormányzatunk a közmunkaprogram keretében fejlesztési célú támogatást kapott az önkormányzat tulajdonát képező buszmegállók felújításának, új szeméttároló edényzet készítésének anyagköltségére. A felújítást, illetve az új eszköz gyártását a közfoglalkoztatottak végzik. A munkaügyi központtal egyeztetve a támogatás elszámolásakor üzembe helyezési okmányt és egyedi tárgyieszköz-nyilvántartó kartont szükséges benyújtani, a támogatással megegyező összegben. Az eszköz-előállítás önköltségének része a közfoglalkoztatottak személyi juttatása is, ezt viszont a munkaügyi központ nem kezeli, kizárólag az anyagköltséget kéri aktiválni. A gazdasági esemény helyes könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.
16. cikk / 612 Tárgyi eszközök nyilvántartása
Kérdés: Intézményünkben új gazdasági rendszer bevezetését tervezzük. A rendszer bemutatásakor láttuk, hogy a tárgyi eszközök nyilvántartásában különálló eszközként kezeli a program a nagy értékű tárgyi eszközöket és külön eszközként a tartozékokat. A jelenleg használt gazdasági rendszerben a tartozék az eszköz részét képezi (hiszen önálló eszközként nem működik, csak a főeszközzel), a tartozék értéke az eszköz értékét növeli, az értékcsökkenés az eszköz jellegétől függően kerül elszámolásra (14,5%, 33% stb.). Az új gazdasági rendszer kapcsán elbizonytalanodtunk. Szabályos lehet-e az (természetesen a számviteli politikában részletezve), ha a tartozékokat különálló eszközként kezeli a program, mivel így jellemző lesz az, hogy egy nagy értékű eszköznek lehet kis értékű tartozéka (pl. ultrahangkészülék és a hozzá tartozó ultrahangfejek)?
17. cikk / 612 Informatikai eszköz beszerzése
Kérdés: A közelmúltban beszerzett szerver számlája a következő tételeket tartalmazza:
– szolgáltatás – gyártói támogatás, beüzemelés,
– szoftverlicenc,
– kábelek,
– illetve az eszköz több alkatrészből áll.
Az eszköz bekerülési értékét hogyan kell megállapítani, illetve hogyan történik az eszköz könyvelése?
– szolgáltatás – gyártói támogatás, beüzemelés,
– szoftverlicenc,
– kábelek,
– illetve az eszköz több alkatrészből áll.
Az eszköz bekerülési értékét hogyan kell megállapítani, illetve hogyan történik az eszköz könyvelése?
18. cikk / 612 Ingatlan átruházásából származó jövedelem
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja 40 évvel ezelőtt vásárolt egy építési telket 2 millió forintért. A telken 2024-ben társasházat épített egy vállalkozó a telek tulajdonosának megbízásából. A társasház kétlakásos társasház. A társasház egyik lakása a telek tulajdonosáé lett, az építési költségekről számlákkal rendelkezik. A telek tulajdonosa így a társasház egyik lakásának a tulajdonosává vált. 2025-ben került sor a használatbavétel tudomásulvételére. 2025-ben a társasházi lakást a tulajdonosa értékesíteni szeretné. Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel csökkenthető-e a telek (illetve a telek egyik lakásra eső részének) értékével, ha igen, milyen értékben, a szerzéskori 2 millió forinttal, vagy a telek jelenlegi értékével (az egyik lakásra jutó telekhányad mostani értéke kb. 25 millió forint)? Amennyiben a jelenlegi telekértékkel csökkenthető a jövedelem, elegendő-e beírni a bevallásba a jelenlegi értéket, vagy esetleg értékbecslési szakértői véleménnyel kell megalapozni a pontos értéket?
19. cikk / 612 Közbeszerzési pályázatok finanszírozása
Kérdés: Önkormányzatunk több utófinanszírozású uniós projektet valósít meg, melyek végrehajtása a közbeszerzések elhúzódása miatt szinte egy időben történik annak ellenére, hogy a pályázatok 2021–2023. években kerültek benyújtásra. A projekteket rövid időn belül zárni kell, ezért a támogatások utófinanszírozása likviditási problémát okoz a településen, illetve veszélyezteti a projektek biztonságos befejezését. Jelenleg a benyújtott kivitelezési számlákat csak úgy tudja rendezni, ha külső forrást von be. Az önkormányzat részére több gazdasági társaság is (közöttük a projektek kivitelezői is, illetve szükség esetén akár a polgármester is) tud segítséget nyújtani visszatérítendő támogatás formájában. Nem hitelről, nem kölcsönről, nem adósságot keletkeztető ügyletről, hanem visszatérítendő támogatásról születik megállapodás úgy, hogy a támogatást az önkormányzat a projekt támogatásának megérkezését követően soron kívül visszafizeti a támogató részére. Van-e annak jogszabályi akadálya, hogy fenti formában visszatérítendő támogatást vonjon be átmenetileg az önkormányzat a projekt finanszírozásába?
20. cikk / 612 Önkormányzati mezőgazdasági utak rendbetétele
Kérdés: A települési képviselők részéről felmerült, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő mezőgazdasági utak mentén a fákat ki kellene vágatnunk, mivel nagyon sok az útba ún. „benőtt fa”, így az utakon a közlekedés akadályozott. Az út rendbetétele a célunk, komplex módon, ezért a fák kivágása, azok tuskózása és az utak helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Egyrészről maga a fasor kivágása, az út helyreállítása, a fa értékesítése jogszabályoknak megfelelő megvalósítása a célunk, mely egyben a feladatunk is.
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?
A munka elvégzéséhez csak egy traktorral rendelkezünk, amely maximum a szállítást tudjuk elvégezni. Az egyik elképzelés szerint az önkormányzat számára egyszerűbb megoldás lenne, ha ún. „lábon” adnánk el a fát, és egy szerződésben rendeznénk a faeladást, abból a munka elvégzését és az út helyreállítását. Ebben az esetben hogyan tudunk a számviteli követelményeknek megfelelni, milyen lépéseket kell megvalósítanunk, miről kell rendelkeznünk a szerződésben? Mivel ez nem általános dolog, hogyan állapítható meg az ár, a munkadíj (a kivágási és a helyreállítási), van-e erre valamiféle elfogadott módszer? Mit javasolnak? Önkormányzatunk nem rendelkezik vállalkozói tevékenységgel, és kft.-vel sem. A másik elképzelés (ami az önkormányzat számára nehézkesebb, hiszen a 3 ajánlatkérés akár minden lépésnél előírás, nagyon lassú lehet a folyamat), kivágatnánk a fát, és a tuskózást is elvégeztetnék (vállalkozási szerződésben), a kitermelt fát értékesítenénk (van-e, lehet-e erre jogosultságunk), ami vélhetően fedezhetné a költségeket, de ez előre nem határozható meg. Az önkormányzat jogilag hogyan értékesíthet fát, milyen adózás szükséges e körben? Milyen egyéb, nem pénzügyi feltételek betartásai szükségesek? Hogyan járjunk el, hogy ne kövessünk el törvénysértést?
