626 talált cikk a beruházás kifejezésre

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja értékesíteni szeretné az új építésű lakását. Az első adásvételi szerződés kelte 2023. január 17-e volt. Az első tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem ingatlan-nyilvántartási szerv felé történő benyújtásának ideje a szerződéskötést követő napokban, 2023. január hónapban történt meg. Birtokbaadásra 2024 májusában került sor, a tulajdonjog tényleges bejegyzésének időpontja pedig 2025 augusztusa, a 2023. januári adásvételi szerződés jogcímén.
Melyik dátumot kell az Szja-tv. szerinti megszerzési időpontnak tekinteni?

Kérdés: Városunkban a műszaki ellátó költségvetési szerv önálló költségvetési szervként működik. Ellátja más önállóan működő költségvetési szerv karbantartási munkálatait, valamit saját előállítású eszközöket is készít. A műszaki állomány (pl. karbantartók) a műszaki ellátó szerv állományában vannak. A költségvetésük ott van megtervezve, az anyagköltség egy-egy intézménynél. Hogyan lehet helyesen megoldani, hogy a személyi állomány költsége jelentkezzen azon intézményeknél, ahol dolgoznak ekkor? Ha látnák egy-egy munka személyi költségét, ők is jobban gazdálkodnának a munkaerővel. Különös tekintettel a saját előállítású termékekre, melyeknek csak az anyagköltsége jelentkezik az intézményeknél. Hogyan tudjuk figyelembe venni a rezsiköltséget és a személyi költséget, ha az a műszaki karbantartó intézménynél teljesül, de a karbantartott intézménynél kellene kimutatni? Lehet ezt belső bizonylattal kezelni az önkormányzat intézményein belül?

Kérdés: Költségvetési szervünk egy egyéni vállalkozóval szerződött. Az egyéni vállalkozó a 2022. évi szja-bevallásában (2253) fejlesztési tartalékot képzett. A fejlesztési tartalék akkor vezethető ki, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében és az azt követő három adóév során általa kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében beruházási, felújítási kiadás(oka)t teljesít. Jelen esetben legkésőbb 2025-ben kell felhasználni a fejlesztési tartalékot, vagy 2026-ban is van rá lehetősége?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában áll egy településüzemeltetési kft., amely saját eredményéből jelenleg nem képes gépbeszerzést megvalósítani. A képviselő-testület ezért úgy döntött, hogy támogatási szerződést köt a társasággal, és meghatározott célokra – egy traktor és egy tárolókonténer beszerzésére – 15 millió forint összegű támogatást biztosít számára. A támogatás felhasználásáról az ügyvezetőnek a testület felé el kell számolnia. A kft. áfa-visszaigénylésre jogosult, így a beszerzések kapcsán az általános forgalmi adót a NAV-tól vissza fogja igényelni. Ennek ellenére a testület a teljes beszerzési bruttó összeget biztosítja, mivel a társaság nem tudja az áfa összegét megelőlegezni. A fenti konstrukció – különösen a bruttó összegű támogatás nyújtása és annak elszámolása – összhangban van-e a vonatkozó jogszabályi előírásokkal, illetve tekinthető-e szabályos eljárásnak?

Kérdés:

A pályázatok végrehajtása során több esetben előfordul, hogy a beruházás (kerékpárút-építés, útfelújítás stb.) idegen tulajdonon valósul meg. Az ingatlanvagyon-kataszterben szerepeltetni kell-e az idegen tulajdonon végzett ingatlant érintő beruházásokat?

Kérdés: Önkormányzat által létrehozott szervezet vagyunk, ezért a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosításunkat az önkormányzat közgyűlése hagyja jóvá. Szabályos eljárás-e az, ha az időközi költségvetési jelentés feladásához a tárgyhónapban teljesített kiadások megfelelő rovatra történő könyvelése érdekében, az előirányzat-átcsoportosítás könyvelését a tárgyhónapban elvégezzük akkor is, ha az előirányzat-átcsoportosításról szóló közgyűlési határozat a tárgyhóban elfogadásra került, azonban csak a tárgyhót követő hónapban lép hatályba? Amennyiben szabályos az előirányzat-átcsoportosítás lekönyvelése a közgyűlési határozat hatálybalépése előtt, úgy szabályos lehet-e az az eljárásrend, miszerint a felmerült kiadásokhoz kapcsolódó szükséges előirányzat-átcsoportosítás elvégzése után teszünk javaslatot, annak közgyűlési határozattal történő jóváhagyására? Gyakorlatban például, ha felmerül egy nem várt kiadásteljesítés a K6 beruházások rovatokon november 28-án, és a K6 rovatokon nem áll rendelkezésre elegendő előirányzat, helyes-e, ha november hónapra elvégeztük az előirányzat-átcsoportosítást K3-ról K6-ra, majd a közgyűlésnek javaslatot csak decemberben teszünk az előirányzat-átcsoportosításról?

Kérdés:

Önkormányzatunk a kerületi utak beruházásait, felújításait idegen vállalkozóval kötött szerződések keretében végezteti az önkormányzat képviseletében eljáró gazdasági társaság közreműködésével. A pénzügy részéről felmerült probléma azzal kapcsolatban, hogy a számlán a vállalkozónak milyen részletezettséggel kell feltüntetni az elvégzett munkát. A szerződésekben általában útfelújítás, útépítés szerepel, azonban legtöbbször pl. járda építése, felújítása, csapadékvíz-elvezetés építése, közvilágítás építése, tűzcsapok létesítése is kapcsolódik a munkákhoz. A könyvelés szempontjából különböző típusú építményekről van szó, többek között olyanokról is, melyeket a későbbiekben a fővárosi önkormányzat részére át kell adni. A pénzügy kérése az lett volna, hogy a vállalkozó az adott rész(vég)számlában külön-külön sorban szerepeltesse az út, a járda, a csapadékvíz, a közvilágítás stb. összegét, azonban az önkormányzat által megbízott gazdasági társaság képviselői ezt nem kérik a vállalkozótól. Helyes-e, hogy a számlá(ko)n csak egy sorban útépítés, útfelújítás szerepel, és a számla mellé kapunk egy Excel-táblázatot, melyben szerepel a többi vagyonelem helyrajzi számonkénti bontásban?

Kérdés: Önkormányzati területen gazdasági társaság épít utat, járdát, gyalogátkelőt, ami a gazdasági társaság érdekeit szolgálja, és az érdekein nem terjeszkedik túl. Levonásba helyezhető-e az áfa a beruházás során, majd későbbi átadásakor áfaköteles ügyletnek minősül-e? Mi alapján lehet eldönteni, hogy a társaság érdekein nem terjeszkedik túl a beruházás? Ezzel kapcsolatban kell-e nyilatkozni a társaságnak? A fenti ügyletek kapcsán figyelembe vehető-e az Európai Bíróság C-528/19. ügyben hozott határozata?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója ingatlant vásárolt 2021-ben, ekkor jegyezték be a tulajdonjogot az ingatlanügyi hatóságnál, de 2019-ben írta alá az adásvételi szerződést, akkor nyújtották be azt az ingatlanügyi hatósághoz. 2024-ben eladta drágábban, mint amennyiért vásárolta. Azonban a bevételt egy új ingatlan vásárlására fordította szintén 2024-ben. Keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség? A két lakás közötti érték után keletkezik illetékfizetési kötelezettség, de a magánszemélynek többletjövedelme a gyakorlatban nem keletkezett a másik ingatlan vásárlása miatt.

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója édesapjától telket örökölt 2025-ben. Ha a magánszemély eladta a telket még szintén 2025-ben, akkor keletkezik-e adókötelezettség, és melyik évben, ha a vevő még nem fizette ki a teljes vételárat?