574 cikk rendezése:
161. cikk / 574 Fordított adózás alkalmazása napelemes kiserőmű kivitelezése esetén
Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság (megrendelő) napelemes kiserőmű megvalósítását tervezi oly módon, hogy egy fővállalkozóval a teljes kiserőmű létesítésére fővállalkozói szerződést köt. A napelemes kiserőmű a földdel tartósan egyesített cölöprendszerből, a cölöprendszerre erősített napkollektorokból, a földdel tartósan egyesített inverterből, földben futó kábelekből, trafóházból és védelmi berendezésekből álló komplex technológiai berendezés. A megrendelő a napelemes kiserőmű terveit a fővállalkozóval vagy más vállalkozóval külön szerződés alapján készítteti el, a fővállalkozónak a megrendelő tervei szerinti kiserőművet kell létrehoznia.
A fővállalkozó teljesítéséhez több alvállalkozót tervez igénybe venni. Az egyes alvállalkozók teljesítései a napelemes kiserőmű létesítéséhez szükségesek, és mindegyik alvállalkozói teljesítésnek része az építési-szerelési munka is. Ugyanakkor az egyes alvállalkozóknál az alvállalkozó által előállított vagy harmadik személy beszállítótól megvásárolt és a napelemes kiserőműbe beszerelt termék értéke (például a napelemek, a trafó) meghaladja a termék beszereléséhez szükséges építési-szerelési munka, szolgáltatás értékét. Az alvállalkozók által a naperőműbe beszerelt nagyobb értékű berendezések műszakilag mind szükségesek ahhoz, hogy a napelemes kiserőmű villamosenergia-termelésre alkalmas legyen.
A vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A fővállalkozó által megvalósítandó napelemes kiserőmű és a tartószerkezeteken elhelyezett napkollektorok ingatlannak minősülnek-e az Áfa-tv. alkalmazásában?
2. A megrendelő és a fővállalkozó közötti ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítésnek vagy a 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül?
3. A fővállalkozó és az építési-szerelési munkát végző alvállalkozók közötti ügyletek minősülhetnek-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatásnak akkor, ha az alvállalkozó által leszállított, beszerelt és üzembe helyezett, a napelemes kiserőmű működése szempontjából elengedhetetlen gépek, műszaki berendezések értéke ténylegesen meghaladja a leszállítással, összeszereléssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos építési-szerelési szolgáltatások értékét.
A fővállalkozó teljesítéséhez több alvállalkozót tervez igénybe venni. Az egyes alvállalkozók teljesítései a napelemes kiserőmű létesítéséhez szükségesek, és mindegyik alvállalkozói teljesítésnek része az építési-szerelési munka is. Ugyanakkor az egyes alvállalkozóknál az alvállalkozó által előállított vagy harmadik személy beszállítótól megvásárolt és a napelemes kiserőműbe beszerelt termék értéke (például a napelemek, a trafó) meghaladja a termék beszereléséhez szükséges építési-szerelési munka, szolgáltatás értékét. Az alvállalkozók által a naperőműbe beszerelt nagyobb értékű berendezések műszakilag mind szükségesek ahhoz, hogy a napelemes kiserőmű villamosenergia-termelésre alkalmas legyen.
A vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A fővállalkozó által megvalósítandó napelemes kiserőmű és a tartószerkezeteken elhelyezett napkollektorok ingatlannak minősülnek-e az Áfa-tv. alkalmazásában?
2. A megrendelő és a fővállalkozó közötti ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítésnek vagy a 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül?
3. A fővállalkozó és az építési-szerelési munkát végző alvállalkozók közötti ügyletek minősülhetnek-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatásnak akkor, ha az alvállalkozó által leszállított, beszerelt és üzembe helyezett, a napelemes kiserőmű működése szempontjából elengedhetetlen gépek, műszaki berendezések értéke ténylegesen meghaladja a leszállítással, összeszereléssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos építési-szerelési szolgáltatások értékét.
162. cikk / 574 Oktatási intézménynél kisegítő dolgozók besorolása
Kérdés: Költségvetési oktatási intézménynél a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében megadott kisegítő munkakörben a dolgozó "A"-"C" osztályba sorolható. "32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül." A portás és takarítói munkakörben alkalmazottak ugyanazon feladat ellátására iskolai végzettségük alapján más-más besorolásba kerülnek, mely feszültséget okoz intézményen belül. A kormányrendelet hatálybalépése előtt a kinevezéskori rendelkezéseknek megfelelően kinevezett dolgozókat át kell-e sorolni "A" osztályból "B"-"C" osztályba, ha a végzettségük megvan, vagy kizárólag a 2013. augusztus 31-től kinevezett dolgozókra vonatkozik a rendelkezés? Milyen lehetősége van a munkáltatónak abban, hogy a 8 általános iskolai végzettséget igénylő takarítói, illetve portásfeladatokra "A" besorolással tudja felvenni a dolgozót, függetlenül annak végzettségétől?
163. cikk / 574 Jubileumi jutalomra ugyanazon fokozat alapján nem jogosult ismételten a közalkalmazott
Kérdés: Sajnos egyik intézményünknél több esetben előfordult, hogy közalkalmazottak részére a jubileumi jutalmat nem a jogszabályban foglalt esedékességkor, hanem korábban – a besoroláshoz figyelembe vehető időtartamot alapul véve – fizették ki. Kérdésem arra irányul, hogy abban az esetben, ha pl. 2007-ben ki lett fizetve a 25 éves jubileumi jutalom, de a Kjt.-ben foglaltak szerint eljárva, jogszerűen csak 2017-ben járt volna, az akkor kifizetett összeg és a jelenleg jogszerűen járó összeg különbözetére jogosult-e a közalkalmazott, illetve ilyen esetekben hogy jár el jogszerűen a munkáltató?
164. cikk / 574 Napközi otthonos óvoda és konyha kisegítő dolgozóira vonatkozó végrehajtási rendelet
Kérdés: A napközi otthonos óvoda és konyha esetében a konyhalányok részére meg kell állapítani a garantált bérminimumot, vagy a kötelező legkisebb munkabér jár a részükre? A konyhán dolgozó konyhalányok felett a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. Az intézmény törzskönyvi kivonata alapján a konyha ellátja a gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, szociális étkeztetés kormányzati funkciókat. Ebben az esetben a konyhalányokra is a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 31-32/A. §-a alkalmazandó "A"-"C" besorolással, vagy a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendeletet kell alkalmazni? Ebben az esetben a konyhalányt csak "A" fizetési osztállyal lehet besorolni. Mivel a konyhában nem csak a köznevelési feladatokhoz kapcsolódó segítő feladatokat látják el, melyik kormányrendelet hatálya alá tartoznak?
165. cikk / 574 Óvodai dajka besorolása
Kérdés: Óvodai dajkát megillető illetmény összege megállapításában kérek segítséget. A munkakör betöltéséhez előírt képesítési előírásokat figyelembe véve minimálbér vagy garantált bérminimum illeti meg őket, melyet a 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet 32/A. §-ában foglaltak szerint, további 7+3%-kal kell kiegészíteni. A hivatkozott jogszabály 32. §-ának (3) bekezdése értelmében a "B"-"D" fizetési osztályba sorolt közalkalmazottakat megilleti a garantált bérminimum. A rendelet 2. melléklete szerint a dajka "A"-"D"-ig sorolható. A 8 általános iskolai végzettséggel és OKJ-s dajkaképesítéssel rendelkező dolgozót "A" vagy "B" fizetési osztályba sorolom? A munkáltató semmilyen egyéb (jogszabályi előírástól eltérő) képesítési feltételt nem kötött ki.
166. cikk / 574 Biztosítási díj megtéríttetése
Kérdés: Önkormányzatunk viszonylag nagy intézményi háttérrel rendelkezik. Az egyes intézmények önálló adószámmal működnek. Az önkormányzat az Áfa-tv. általános szabályai szerint adózik. Vannak olyan szolgáltatások, amelyekre egy szerződés köttetett az önkormányzat nevében. Ilyen a biztosítási szerződés is. A szerződés alapján megküldött számla valamennyi intézmény biztosítási díját tartalmazza. A biztosítási díj áfabesorolása tárgyi mentes. Az önkormányzat továbbszámlázza az egyes intézményeknek az őket megillető biztosítási díjakat. Kérdésem, hogy milyen áfatartalommal számlázza ki az önkormányzat az intézményeknek a biztosítási díjat, 27%-os áfatartalommal vagy tárgyi mentesen?
167. cikk / 574 Kisegítő munkakörben foglalkoztatottakat megillető garantált bérminimum
Kérdés: Szociális ágazatban a kisegítő munkakörben foglalkoztatottakat (pl. konyhai kisegítő, takarító, segédmunkás) megilleti-e a garantált bérminimum, amennyiben "B" fizetési osztályba kerülnek besorolásra? A közművelődési ágazatban a végrehajtási rendelet a segédmunkás és kisegítő alkalmazott munkaköröket akár "D" fizetési osztályig is megengedi besorolni. A "C" vagy "D" fizetési osztályba sorolt takarítónőnek is jár a garantált bérminimum?
168. cikk / 574 Konyhai kisegítő besorolása – kell-e alkalmazni a garantált bérminimumot?
Kérdés: Gyermekétkeztetés területen foglalkoztatott konyhai kisegítő közalkalmazott besorolása ügyében kérnék tájékoztatást. A dolgozó ruházati eladói szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezik. Helyesen teszem-e, ha a "B" fizetési osztályba sorolom? A másik kérdésem, hogy "B" fizetési osztályban mindenképp jár-e a garantált bérminimum, vagy lehet "B" fizetési osztály besorolásnál minimálbért alkalmazni?
169. cikk / 574 Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító ideje
Kérdés: A köztisztviselő az Államigazgatási Főiskolát nappali tagozaton végezte el (3 év), amelyből hat hónap munkaviszonyban töltött időnek minősül. A jubileumi jutalom számításánál a hat hónapot be kell számítani jogosító időnek?
170. cikk / 574 Közfoglalkoztatás keretében megtermelt termékek értékesítése
Kérdés: Önkormányzatunk a közfoglalkoztatás keretében megtermelt zöldségeket, illetve az előállított termékeket (savanyúságokat, tésztákat) a lakosságnak értékesíti. Az értékesítés a kertészetnél, tésztaüzemben, egyéb helyeken történik. Kérdésem, hogy kell-e pénztárgépet használnunk, vagy elég a kézzel írott számla, illetve a piacon a nyugta?
