Gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérő dolgozó részére járó szabadság

Kérdés: Egyik dolgozónknak most járt le a GYES ideje, gyermeke 2014. augusztus 22-én született. Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatjuk 2009. január 1. óta. Mennyi szabadság illeti meg a dolgozót erre az időszakra (2014. 08. 22.- 2017. 08. 22.)?
Részlet a válaszából: […] ...számú munkanap pótszabadság jár. Ehhez tehát azt kell megnézni, hogy mennyi az érintett közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje a besoroláshoz (ez nem feltétlen csak az Önök által történő foglalkoztatás időtartama).A szülési szabadság időtartama 168 nap, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Lezárt költségvetési évhez kapcsolódó hibák javítása

Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.
Részlet a válaszából: […] ...javítások kivételével – a pénzügyi számvitelben a kizárólag mérlegszámlákat érintő hibákat az eszközök, illetve források besorolásának javítása esetén az érintett számlák között, egyéb esetben a felhalmozott eredménnyel szemben történő könyveléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Rekultiváció, tájrehabilitáció, parkosítás

Kérdés: Önkormányzatunk birtokában van egy terület, amelynek földhivatali besorolása kivett mocsár. Helyi építési szabályzatunk zöldterületként, illetve ártérként jelöli, mert ezt a területet nagyobb árvíz esetén elönti a Duna. A területen természetben egy felhagyott agyagbánya helyén kialakult tó is elhelyezkedik, önkormányzatunk ezt szeretné rekultiválni, hogy ne töltődjön fel, iszaposodjon el, hanem pihenésre alkalmas közterület legyen.
A rekultivációhoz kapcsolódó tanulmányterv, iszapmintavétel, esetleges forráskereső fúrás, iszapkotrás számlái miként számolhatók el? Vehető-e a rekultiváció egy beruházásnak, vagy szellemi szolgáltatásként, illetve üzemeltetési-fenntartási kiadásként (karbantartás) számoljuk el az egyes számlák értékét?
Részlet a válaszából: […] ...mely kiadások tekinthetők a rekultivációhoz tartozó munkáknak, melyek pedig a park kialakításához mint beruházáshoz tartozó elemnek. A besorolásnál az Szt. és az Áhsz. előírásait kell figyelembe venniük.Az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerint az idegen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Szakfeladatrend

Kérdés: Az Áhsz. 29. §-ának (1) bekezdése, illetve 46. §-ának (3)–(7) bekezdéseinek korábbi előírásainak hatályon kívül helyezése és a 68/2013. NGM rendelet 7-9. §-ának, illetve 3-4. mellékletei-nek hatályban maradása közötti ellentmondásra szeretnénk választ kapni. Az új Áhsz. 46. §-ának (3) bekezdésében lévő módosítás szerint megszűnt a 7. számlaosztályban a szakfeladatok kötelező használata, ezért a költségvetési szervünk már nem is használja erre a 7-es számlaosztályt, de ebben az esetben jól értelmezzük, hogy a szakfeladatokat COFOG "alábontás"-ként kellene alkalmazni 7-es számlaosztálytól függetlenül?
Részlet a válaszából: […] ...tartoztak, amelyeket a 68/2013. NGM rendelet 2. vagy 4. számú melléklete meghatároz.A költségvetési szervek alaptevékenységének besorolása kormányzati funkciókóddal történik.A magyar államháztartásban alkalmazott kormányzati funkciók rendszere a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 17.

Garantált bérminimumra történő kiegészítés

Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot – 150 495 Ft az alapilletménye –, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap – 350 000 Ft-ot –, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?
Részlet a válaszából: […] 2016-ban a Kúria egy döntésében foglalkozott a munkáltatói döntésen alapuló illetmény és a garantált bérminimum növekedésének összefüggésével, melyben az alábbiakat mondta ki.A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész munkáltató általi csökkentése – ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

4551. Jubileumi jutalom – munka nélküli időszak

Kérdés: Dolgozónk első munkahelyén 1993. március 1-jén kezdett el dolgozni köztisztviselőként, azóta is folyamatosan köztisztviselőként dolgozik. Előtte 1992. 11. 03-tól 1993. 02. 28-ig munkanélküli volt. A besorolásához figyelembe vett közszolgálati idő kezdete 1993. 01. 01. (az 1992. évi időszak figyelembevételével). Mikor lesz jogosult a 25 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...besorolásnál és a jubileumi jutalomra való jogosultságnál a jogosító idő számítása eltér. A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdése speciális rendelkezést állapít meg arra, hogy mely időszakok vehetők figyelembe a jubileumi jutalomhoz.Ezek a következők:a) a Kttv., Ktv., Ktjv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Fizetési osztályba sorolás a végzettség, szakképzettség alapján

Kérdés: Egy 100% önkormányzati tulajdonú egészségügyi tevékenységet végző nonprofit kft. munkavállalója az alábbi képzést végezte: Szakképesítés megnevezése: Fizioterápiás szakasszisztens; Szakképesítés OKJ-száma: 55 725 05; Szakképesítés típusa: szakképesítés-ráépülés; Szakképesítés szintje: emelt szintű szakképesítés-ráépülés. A 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 1. sz. melléklete alapján "E" kategóriába kell-e átsorolni?
Részlet a válaszából: […] ...szakképesítésre épülő szakképesítésnek, az emelt szintű szakképesítést pedig felsőfokúnak kell tekinteni a besorolás szempontjából.Ugyanakkor a besorolásnál minden esetben először az ellátott munkakörből kell kiindulni, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Adatkezelési tájékoztató a munkavállalók felé, új uniós adatvédelmi rendelet (GDPR)

Kérdés: A költségvetési szerveknél a belső ellenőrök időnként munkaügyi témájú ellenőrzéseket is végeznek (pl. besorolások ellenőrzése). Ebben az esetben kell-e a dolgozóktól hozzájáruló nyilatkozat, hogy a belső ellenőr a személyi anyagba betekinthessen?
Részlet a válaszából: […] Az Info-tv. alapján személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul vagy törvény elrendeli (kötelező adatkezelés). További jogalap lehet még – bizonyos feltételekkel – jogi kötelezettség teljesítése, illetve jogos érdek is.A kérdéses esetben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Fordított adózás alkalmazása napelemes kiserőmű kivitelezése esetén

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság (megrendelő) napelemes kiserőmű megvalósítását tervezi oly módon, hogy egy fővállalkozóval a teljes kiserőmű létesítésére fővállalkozói szerződést köt. A napelemes kiserőmű a földdel tartósan egyesített cölöprendszerből, a cölöprendszerre erősített napkollektorokból, a földdel tartósan egyesített inverterből, földben futó kábelekből, trafóházból és védelmi berendezésekből álló komplex technológiai berendezés. A megrendelő a napelemes kiserőmű terveit a fővállalkozóval vagy más vállalkozóval külön szerződés alapján készítteti el, a fővállalkozónak a megrendelő tervei szerinti kiserőművet kell létrehoznia.
A fővállalkozó teljesítéséhez több alvállalkozót tervez igénybe venni. Az egyes alvállalkozók teljesítései a napelemes kiserőmű létesítéséhez szükségesek, és mindegyik alvállalkozói teljesítésnek része az építési-szerelési munka is. Ugyanakkor az egyes alvállalkozóknál az alvállalkozó által előállított vagy harmadik személy beszállítótól megvásárolt és a napelemes kiserőműbe beszerelt termék értéke (például a napelemek, a trafó) meghaladja a termék beszereléséhez szükséges építési-szerelési munka, szolgáltatás értékét. Az alvállalkozók által a naperőműbe beszerelt nagyobb értékű berendezések műszakilag mind szükségesek ahhoz, hogy a napelemes kiserőmű villamosenergia-termelésre alkalmas legyen.
A vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A fővállalkozó által megvalósítandó napelemes kiserőmű és a tartószerkezeteken elhelyezett napkollektorok ingatlannak minősülnek-e az Áfa-tv. alkalmazásában?
2. A megrendelő és a fővállalkozó közötti ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítésnek vagy a 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül?
3. A fővállalkozó és az építési-szerelési munkát végző alvállalkozók közötti ügyletek minősülhetnek-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatásnak akkor, ha az alvállalkozó által leszállított, beszerelt és üzembe helyezett, a napelemes kiserőmű működése szempontjából elengedhetetlen gépek, műszaki berendezések értéke ténylegesen meghaladja a leszállítással, összeszereléssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos építési-szerelési szolgáltatások értékét.
Részlet a válaszából: […] ...képezi-e, a döntő tényező az, hogy az alkotóelem beépítése nélkülözhetetlen vagy szükséges-e ahhoz, hogy az építmény a megfelelő besorolást kapja. Az alkotóelem akkor szükséges az építményhez, ha nélküle az építmény használhatatlanná válna. [Például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Oktatási intézménynél kisegítő dolgozók besorolása

Kérdés: Költségvetési oktatási intézménynél a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2. mellékletében megadott kisegítő munkakörben a dolgozó "A"-"C" osztályba sorolható. "32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül." A portás és takarítói munkakörben alkalmazottak ugyanazon feladat ellátására iskolai végzettségük alapján más-más besorolásba kerülnek, mely feszültséget okoz intézményen belül. A kormányrendelet hatálybalépése előtt a kinevezéskori rendelkezéseknek megfelelően kinevezett dolgozókat át kell-e sorolni "A" osztályból "B"-"C" osztályba, ha a végzettségük megvan, vagy kizárólag a 2013. augusztus 31-től kinevezett dolgozókra vonatkozik a rendelkezés? Milyen lehetősége van a munkáltatónak abban, hogy a 8 általános iskolai végzettséget igénylő takarítói, illetve portásfeladatokra "A" besorolással tudja felvenni a dolgozót, függetlenül annak végzettségétől?
Részlet a válaszából: […] ...közalkalmazottak, így az oktatási intézményben dolgozók besorolásánál is abból kell kiindulni, hogy az adott munkakörre a jogszabály milyen képesítési követelményt határoz meg, azaz milyen osztályba sorolást tesz lehetővé.A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 2013...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.
1
15
16
17
58