683 talált cikk a bevallás kifejezésre

Kérdés: Beleszámít-e a különadó adóalapjába a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is?

Kérdés: A benyújtott bevallásunkat másodszor kell önellenőriznünk. Az első alkalommal az önellenőrzés a javunkra szólt, akkor nem kellett pótlékot felszámítani. Most milyen pótlékmértéket kell alkalmaznunk?

Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beleszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 milliós ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? És ezt mikor?

Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.

Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy a munkáltató által – meghatározott feltételek szerint – hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez [Szja-tv. 72. § (4) bekezdés] nyújtható (kamatmentes) lakáscélú hitelhez hasonlóan nyújthat-e a munkáltató lakáscélú vissza nem térítendő támogatást (Szja-tv. 2. sz. melléklet) is ugyanilyen, ugyanazon hitelintézettől felvett kölcsön törlesztése jogcímen?

Kérdés: Igazgatóságunk, mint költségvetési szerv illetményszámfejtését a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján a Magyar Államkincstár kijelölt igazgatósága végzi. Távoli felhasználóként az elektronikus kormányzati gerinc adatátviteli vonalain keresztül csatlakozunk az üzemeltetést végző központi illetményszámfejtő szerv szerverére. A havi illetményszámfejtéshez szükséges adatok felvitelén túlmenően nincs befolyásunk a központosított illetményszámfejtő rendszer (KIR) működésére, beleértve a számfejtést, a bevallást és a kapcsolódó egyéb adatszolgáltatásokat. A KIR működtetése során szerzett gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adókról készített bevallás időben nem, vagy késve, hibásan készül el, s emiatt nem tudunk eleget tenni törvényben előírt bevallási kötelezettségünknek. A kérdés feltevésének időpontjáig még a 0708-as havi bevallást készítő program tesztelése folyik. Egyértelmű, hogy a hiányos, késedelmes bevallás érdekkörünkön kívül eső ok(ok)ra vezethető vissza. Megállapodásunk a KIR üzemeltetőjével arra vonatkozóan nincs, hogy a számfejtést és a bevallást meghatalmazottként (megbízottként) készíti. Kérdés tehát, hogy lehet-e (és minek alapján) szankcionálni a KIR körébe tartozó adózókat a 0708-as bevallás hibás, késedelmes benyújtásáért? Miben jut kifejezésre a KIR-rendszert üzemeltető szervezet felelőssége? Tekinthető-e a KIR-t üzemeltető szervezet a bérszámfejtés és a kapcsolódó bevallások elkészítése tekintetében azon szervezetnek, amely az Art., illetve a 172/2000. (X. 18.) Korm. rendelet alapján az adózó megbízottjaként látja el feladatát?

Kérdés: Az önkormányzatunk használt személygépkocsit vásárolt Németországból, melyet a beszerzést követően behoztunk Magyarországra, és ennek érdekében kiváltottuk a közösségi adószámot. Ezt közöltük a német eladóval. A külföldi eladó a számláján feltüntette a saját uniós közösségi adószámát, de a miénket nem. A számlában felszámított 19 százalék áfát. Az önkormányzat a teljes számlaértéket kifizette (bankszámláról). Helyesen járunk el akkor, ha az áfabevallásban beállítjuk fizetendőként a gépkocsi nettó értékére számított 20 százalékot, és visszaigényelhetőként a német cégnek kifizetett 19 százalékot?

Kérdés: Önkormányzatunk a magyar-szlovák határ mellett fekszik, és egyik beruházásunkhoz szeretnénk onnan alapanyagot beszerezni. Kérdésünk az lenne, hogy a szlovák fél mint eladó által kiállított számlának milyen formai követelményeknek kell megfelelnie, ha külföldi fizetőeszközben állítják ki, illetve nálunk mint vevőnél az elszámolása hogyan történik, illetve milyen árfolyamon?

Kérdés: Az önkormányzatra vonatkozó áfaszabályok érdekelnének bennünket. Kezdő pénzügyesek vagyunk, segítségünk nincs. Nem értjük, az adóköteles kiadásba miért csak az élelmezéssel, veszélyes hulladékkal, úthasználattal kapcsolatos számlákat számolhatjuk el? Hol találjuk meg, miért így kell csinálni? Hol találjuk meg, mely bevallásokra kötelezett egy nagyközségi önkormányzat?