516 cikk rendezése:
1. cikk / 516 Szociálishozzájárulásiadó--kedvezmény túlfizetése
Kérdés: Bölcsődénk szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztat tanulókat. A tanulók után szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt tud igénybe venni. A kedvezményt december 31-ig nem tudtuk visszaigényelni, így az adófolyószámlán túlfizetésünk keletkezett. Kérem, mutassák be a túlfizetés év végi követelésének helyes könyvelési tételeit!
2. cikk / 516 Adómentes bevételek
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjával kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Tankerületi központunk fenntartásában lévő köznevelési intézmény pedagógusai háromnapos diákolimpiára kísérték diákjaikat. A rendezvényen szállást és étkezést is kaptak, a szolgáltató számláján külön soron jelenik meg a pedagógusok és a diákok étkezése. Jól értelmezzük a jogszabályt, hogy a fenti költségek mentesek a személyi jövedelemadó alól, s egyben járulékfizetési kötelezettséggel sem járnak? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjában megjelölt „saját bevételéből” szókapcsolatot az intézmény teljes költségvetésére kell-e értelmezni (mely a fenntartó költségvetésének része), avagy kizárólag a költségvetési számviteli értelemben vett saját bevételt kell érteni alatta, ami csak egy része a teljes intézményi költségvetésnek? A jogalkotói szándék arra irányult-e, hogy pénzügyi forrástól függetlenül mentesítse az adó alól a fenti oktatási feladat elvégzését (tanulók kísérete), vagy szándékosan csak a „saját bevételből” finanszírozott költségeket kívánja mentesíteni?
3. cikk / 516 Szociális étkeztetés és fogyatékos nappali ellátás
Kérdés: Társulás fenntartásában működő szociális szolgáltató központ többfajta szociális és gyermekjóléti feladatellátást végez. A szociális étkeztetést és fogyatékos nappali ellátás szolgáltatást igénybe vevők részére napi egyszeri étkeztetést is nyújt. Az intézmény nem bentlakásos, a szolgáltatást igénybe vevők az ételt elviszik, vagy házhoz szállítással kapják meg. Az intézmény nem főz, az ételt településenként más-más konyha vásárolt élelmezésként biztosítja, melyről áfás számlát kap az intézmény. 1-1 adag ebéd beszerzési ára településenként eltérő. A vásárolt élelmezés könyvelése feladatonként elkülöníthető, mint ahogy a térítésidíj-bevételek is. A térítési díjakat önkormányzati rendelet szabályozza a társult településekre vonatkozóan. Az ellátást igénybe vevők részére áfásan kiszámlázott térítési díj a jövedelmi helyzetük alapján kerül megállapításra. Ez jóval alacsonyabb összeg, mint amennyiért az intézmény azt megvásárolja. Ingyenes étkezést nem nyújtanak senki részére. Az intézménynek járó normatívát a gesztor önkormányzat igényli meg, és intézményfinanszírozás keretében biztosítja. Az intézménynél minden feladat finanszírozásra kerül, így a szociális étkeztetésre és fogyatékos személyek nappali ellátására is állami támogatást kap az intézmény. Hogyan kell helyesen megállapítani a levonható áfa összegét?
4. cikk / 516 Kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulása I.
Kérdés: A Kult-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról. Az önkormányzatok esetében, amennyiben a fenti törvényben meghatározott alapfeladatokat (könyvtári feladatok, közművelődési feladatok) nem önálló intézményként, hanem az önkormányzat szervezeti egységeként (a bevételeket és kiadásokat a megfelelő COFOG-on elszámolva) látják el, helyes volt-e az önkormányzat helyi könyvtárában dolgozó, segédkönyvtárosi képesítéssel rendelkező közalkalmazott jogviszonyának átalakítása munkaviszonnyá, aki egyébként közművelődési feladatokat is ellát (OKJ 54 34502 közművelődési és közönségkapcsolati szakember képesítéssel is rendelkezik)? Az önkormányzat könyvtára nem nyilvános könyvtárként működik, hanem a megyei könyvtár szolgáltatásának igénybevételével tesz eleget a települési könyvtári ellátási feladatainak.
5. cikk / 516 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója esetében merültek fel az alábbi bitcoinnal kapcsolatos kérdések. Az ebből származó jövedelem után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A naptári évben keletkezett nyereség/veszteség összevonása után keletkezett jövedelem után keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek lehet-e minősíteni a tranzakciókat?
6. cikk / 516 Magyar Posta partneri program
Kérdés: Településünkön a Magyar Posta a szolgáltatás megszüntetésére készült. Ennek elkerülése érdekében az önkormányzat a Magyar Posta Zrt.-vel partnerségben átvenné a további üzemeltetést. A Mötv. 10. §-ának (2) bekezdésére hivatkozva önként vállalt helyi közügyként vállalja a képviselő-testület a postai feladat ellátását, a feladat bevételeit és kiadásait a Város és községgazdálkodás kormányzati funkción kívánja elszámolni. Ez így megfelelő?
7. cikk / 516 Bérleti díj visszatérítése
Kérdés: Önkormányzatunktól a 2023. évi bérleti díj visszafizetését kéri egy cég, mivel a 2023. második féléves időszakra már nem számlázhattunk volna. Kérése jogos. 2024. évben azonban nem rendelkezünk olyan bevétellel (K402), amelyből könyvelésileg vissza tudnánk venni, a bevételek nem mehetnek mínuszba. Az előző évi támogatások visszafizetése K355 rovaton történhetnek. A partner cég ragaszkodik a számviteli bizonylat kiállításához. Mi a helyes számviteli megoldás? Milyen bizonylatot tudok kiállítani, illetve hogyan tudjuk lekönyvelni?
8. cikk / 516 Óvadék és kamatainak kezelése
Kérdés: Önkormányzatunk letéti számláján tartjuk nyilván a lakás/helyiség bérlők óvadékát. De a számlán lévő pénznek csak a 70%-a a befizetett és nyilvántartott óvadék, a többi az évek alatt összegyűlt kamat és bankköltség. A kamattal mi szabadon rendelkezhetünk, vagy az óvadékos részére járó kamat, és ezért egyesével kellene nyilvántartani a befizetők részére?
9. cikk / 516 Iskolagyümölcs-programban részt vevő intézmény
Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, iskolagyümölcs-programban részt veszünk, illetve az idei tanévtől az iskolatejprogramban is. A beérkezett szállítói számlákat kell-e könyvelni, ha igen, hogyan? Pénzforgalom nincs mögötte, csak megkapjuk a szállítólevelek alapján kiállított számlákat. 2018-as NGM tájékoztató alapján nem kerültek könyvelésre. Idézem: „11. Az iskolatej- és iskolagyümölcs-programban igényelhető támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos változások. Az óvoda- és iskolatejprogram szabályozásáról szóló 21/2017. (IV. 26.) FM rendelet és az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-program végrehajtásáról szóló 29/2017. (VI. 7.) FM rendelet 2018. december 7-én hatályba lépett módosítása alapján a fenti rendeletek szerinti támogatások formája nem szállítói finanszírozás, így a programban részt vevő államháztartásba tartozó fenntartók és költségvetési szerveik 2018. évi számviteli elszámolásaiban sem jelenhetnek meg a fenti programokhoz tartozó bevételek és kiadások.” Viszont most lesz ellenőrzésünk, ahol nyilatkoznunk kell, hogy könyveltük-e és hogyan.
10. cikk / 516 Támogatások kifizetése, elszámolása
Kérdés:
Egy alapítvány részére 10 évvel ezelőtt támogatás került kiutalásra. Ezzel a támogatással 2021-ben elszámolt (közben kamat is terhelte), visszautalta a tőke összegét. Ebben az évben csak bevételként lett elszámolva az összeg, de a követelést nem csökkentették, a 35-ösökön évek óta nyilván van tartva. 2023. év végén a követelésre értékvesztést számoltak el (a teljes összegre, mármint tőke+kamat). 2024-ben az alapítvány a kamat összegét is elutalta. Az értékvesztés visszaírása után, a 2021-ben befizetett összeget, 2024-ben hogyan tudom helyesen könyvelni? A 9244-es rovaton nem maradhat, mert nem ezt az évet illeti a bevétel.
