Találati lista:
381. cikk / 755 Megítélt földhasználati díj és ügyvédi munkadíj bizonylata
Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?
382. cikk / 755 Kötelezettségvállalás dokumentumai, nyilvántartása
Kérdés: 2012. évtől a kötelezettségvállalás és az utalványozás ellenjegyzése helyett a pénzügyi ellenjegyzés fogalmát nevesíti a jogszabály, a korábbi kötelezettségvállalás ellenjegyzése szerinti tartalommal, amelyet a kötelezettségvállalás dokumentumán kell elvégezni. Kell-e pénzügyi ellenjegyzést végezni abban az esetben, amikor nincs írásbeli kötelezettségvállalási dokumentum (pl. 100 ezer Ft alatti házipénztári kifizetésnél)? Ez esetben is fel kell vezetni a kifizetést a kötelezettségvállalási nyilvántartásba, ezért az alapbizonylat (számla stb.) egyben kötelezettségvállalási dokumentumnak is minősül, és ellenjegyzendő? Esetleg megfelelő a pénztárbizonylaton történő ellenjegyzés? Elképzelhető, hogy az ellenjegyzés ez esetben a jogszabály alapján nem szükséges, de belső szabályzatban előírható?
383. cikk / 755 Késedelmi kamat elszámolása
Kérdés: A szállítónak jogos késedelmikamat-követelése van a költségvetési szerv felé. A kifizetést csak a szállító késedelmi kamatról kiállított számlája alapján lehet teljesíteni, vagy abban az esetben is, ha késedelmi kamatot közlő levelet/értesítőt küld?
384. cikk / 755 Behajtással kapcsolatos illetékek
Kérdés: Szervezetünk gyakran ad megbízást peres eljárás keretében történő követelésbehajtásra különböző, erre szakosodott szolgáltatóknak. E szolgáltatással összefüggésben bizonytalanok vagyunk bizonyos tételek adójogi megítélésében. A szolgáltatók jellemzően sikerdíj ellenében vállalkoznak a munka elvégzésére, amelynek vetítési alapja az egyezségi megállapodás keretében a tárgyhóban befolyt követelés összege. Amennyiben követelésbehajtás során bírósági végrehajtási eljárásra kerül sor, a szolgáltatót a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtás elrendelése (a végrehajtó okirat kiállítása) iránti kérelem munkadíjaként és költségátalányként díjazás illeti meg, amelyet köteles és jogosult beszedni az adósoktól. Pernyertesség esetén a bíróság által megítélt perköltségből az illetékköltség bennünket, míg az ügyvédi munkadíj közvetlenül a szolgáltatót illeti meg. Peres és nemperes eljárások, illetve végrehajtási eljárások illetékköltségét mi viseljük. (Van olyan megállapodásunk, melyben a 10 000 Ft alatti összegű illetékek utólagos elszámolás alapján kerülnek megfizetésre egy, a szolgáltató által vezetett naprakész nyilvántartás alapján, míg a jelzett összeg feletti illetékek esetében a szolgáltató beszerzi a szükséges illetékbélyeget, és időszakonként elszámol velünk annak felhasználásáról.) A fizetési meghagyás kibocsátására irányuló eljárásért a Magyar Országos Közjegyzői Kamarát megillető díjat (MOKK-díj) mi viseljük. A MOKK-díjat az ügymenet folyamatában pénzügyileg a szolgáltató rendezi, mi utólagos elszámolással ezen tételeket a szolgáltató részére megtérítjük. A peres eljárásokban felmerülő egyéb költségeket (tanúdíj, szakértői díj, perbeli félnek fizetendő perköltség) mi viseljük. Ezen költségek kifizetése a szolgáltató értesítésének megfelelően közvetlen utalással történik. Mi a helyes általánosforgalmiadó-megítélés az előzőekben meghatározott illetékek és MOKK-díjak elszámolása tekintetében?
385. cikk / 755 Térítés nélküli átadás
Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre 2004-ben. Az évek során több, eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyertünk, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadtuk ezeket az eszközöket (közmunkapályázatok stb.), mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket, és az önkormányzatok úgy döntöttek, hogy ezekre vonatkozóan szeretnék a tulajdonjogot megszerezni. Társulásunk a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényeltünk vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Az alábbi esetekben keletkezik-e áfabefizetési kötelezettségünk, van-e számlakibocsátási kötelezettségünk? Illetve az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?
1. Térítésmentesen adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak.
2. A társulás könyveiben szereplő értéken (értékcsökkentett) vagy megegyezés alapján egy bizonyos összegért adjuk át az eszközöket az önkormányzatoknak. Illetve mivel egy épületről is szó van, amelynek forgalmi értéke 20 000 000 Ft, ebben az esetben van-e következménye áfastátuszunkra az átadás-átvételnek?
386. cikk / 755 Tagdíj
Kérdés: Az új Áht. 41. §-a (1) és (2) bekezdésének értelmezéséhez kérem állásfoglalásukat. A fenti paragrafusokban jelzett tiltás vonatkozik azokra az esetekre is, amikor a költségvetési szerv vagy valamely alkalmazottja szakmai tevékenysége, ismerete bővítése érdekében tagdíjat fizet? Legtöbb esetben a tagdíj fejében ingyenes oktatást, kiadványokat kapunk. Amennyiben a tagsági viszony az intézmény dolgozója nevére szól, a munkáltató megtérítheti-e részére a díjat? Ilyen tagdíjfizetések pl.: Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, HUNGARNET Egyesület, Magyar Kertészeti Tudományos Társaság, Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, Magyar Kémikusok Egyesülete stb., illetve vannak külföldi egyesületi tagságok is.
387. cikk / 755 Reprezentáció
Kérdés: A reprezentációval kapcsolatosan szeretném kérdezni, hogy a reprezentációs kiadások sokszor egy "bolti" blokk jellegű számlán szerepelnek. Üdítőt, kávét stb. vásárolnak intézményünk részére. Kérdésem: ilyen és más – éttermi számla esetében is – milyen dokumentum szükséges annak igazolására, hogy ezek a kiadások valóban reprezentációs kiadások, vagyis több szakmai, munkahelyi megbeszélés, szakmai tárgyalás alkalmával kerülnek felhasználásra, illetve milyen előírás vonatkozik ennek igazolására, a körülmények a dokumentálására? Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja előírja, hogy mi a reprezentáció, de annak igazolására kérni szoktunk vagy egy nyilatkozatot az eseményről, vagy a számlára való feltüntetését az eseménynek. Jól járunk el? Kérdésem azért merült fel, mert sok esetben kérik ennek a dokumentálásnak a törvényi hivatkozását is! Vagy – tekintettel arra, hogy csak olyan számla kerülhet elszámolásra a könyvelésben, ami feltételezi a reprezentációs felhasználást – nem kell kérni semmilyen nyilatkozatot?
388. cikk / 755 Lakásbérbeadás késedelmes bizonylatolása
Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, 2012. januártól szolgálati lakást adunk bérbe. A bérlő befizette a bérleti díjat. Az áfában szerepeltettük mint adómentes bérbeadást (havi bevallók vagyunk), de elfelejtettünk hozzá számlát kiállítani. Milyen bizonylatot lehet utólag hozzácsatolni?
389. cikk / 755 Érvényesítés
Kérdés: Az új Áht. és Ávr. megszüntette a kiadási előirányzatok terhére történő kifizetés utalványának pénzügyi ellenjegyzési kötelezettségét. A költségvetési szerv által a számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján befolyó, valamint hatósági határozat alapján beszedésre kerülő bevételt nem kell utalványozni. Ezekben az esetekben a bevételek beszedésének alapjául szolgáló bizonylatokat külön kell érvényesíteni?
390. cikk / 755 Üzemanyag-megtakarítás
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk 2 db gépjárművet üzemeltet. A gépjárművezető részére szabályozásunk szerint számlák alapján fizetjük ki az üzemanyagot. A saját szabályozásunk értelmében üzemanyag-megtakarítás kifizetésére nincs lehetőség. Ezen helyi szabályozás mellett van-e mód arra, hogy a gépkocsivezetőnek bizonylat (számla) nélkül megtérítsük a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ában foglalt gépjárműkenőanyag-felhasználás (üzemanyag-fogyasztási norma 7 ezrelékének megfelelő mennyiség) ellenértékét?
