848 talált cikk a biztosítás kifejezésre

Kérdés: 2016. április 12-én lépett hatályba a Tao-tv. következő rendelkezése:
"22/C. § (6a) bekezdés: A (6) bekezdés a) és d) pontjaiban a magyar állam javára szóló jelzálogjog-bejegyzésre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a (6) bekezdés a) vagy d) pontja szerinti, építési engedélyhez kötött tárgyi eszköz beruházás, felújítás
a) ...., vagy
b) a helyi önkormányzat törzsvagyonának részét képező ingatlanon valósul meg, és a beruházás üzembe helyezését követő 30 napon belül a beruházás értékéről szóló megállapodás megkötése mellett a helyi önkormányzat tulajdonába kerül." Önkormányzati tulajdonú ingatlanon (korlátozottan forgalomképes törzsvagyon) sportegyesület által (taotámogatás igénybevételével) létesített sportcélú felépítmény, vagy meglévő sportlétesítmény felújítása/bővítése alaphelyzet esetén a következőket kérdezném:
1. "A beruházás értékéről szóló megállapodás" rendelkezhet-e az önkormányzat által történő térítésmentes átvételről? Vagy a törvény ezen rendelkezése kizárólag ellenérték fejében történő átadást/átvételt (kvázi adásvételt) jelent?
2. Ez utóbbi esetben, hogyan, mi alapján kell az ellenértéket meghatározni? Van-e erre vonatkozóan jogszabályi rendelkezés?
3. Ezt a törvényi rendelkezést kell-e/lehet-e alkalmazni a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított beruházás (tehát fizikailag megvalósított, használatba vett, és a korábbi szabályozásnak megfelelően az önkormányzati ingatlanra a sportegyesület által igénybe vett taotámogatás mértékéig a magyar állam javára bejegyzett jelzálogjog) esetében?
4. Amennyiben nem kell/lehet alkalmazni, a rendelkezés hatálybalépését (több mint 30 nappal) megelőzően megvalósított – 3. kérdésnél ismertetett típusú – beruházás esetében van-e lehetőség az önkormányzat és a sportegyesület közötti vegyes tulajdonjogi helyzet megszüntetésére, azaz a sportegyesület átadhatja-e az általa megvalósított beruházás során képződött vagyont?
5. Ha igen, akkor történhet-e térítésmentesen, vagy csak ellenérték fejében?
6. Ha nem adhatja át, akkor ez meddig nem történhet meg? (Pl. Megtörténhet-e a 15 év időtartamú jelzálogjog-bejegyzés leteltét követően?)

Kérdés: Önkormányzatunk viszonylag nagy intézményi háttérrel rendelkezik. Az egyes intézmények önálló adószámmal működnek. Az önkormányzat az Áfa-tv. általános szabályai szerint adózik. Vannak olyan szolgáltatások, amelyekre egy szerződés köttetett az önkormányzat nevében. Ilyen a biztosítási szerződés is. A szerződés alapján megküldött számla valamennyi intézmény biztosítási díját tartalmazza. A biztosítási díj áfabesorolása tárgyi mentes. Az önkormányzat továbbszámlázza az egyes intézményeknek az őket megillető biztosítási díjakat. Kérdésem, hogy milyen áfatartalommal számlázza ki az önkormányzat az intézményeknek a biztosítási díjat, 27%-os áfatartalommal vagy tárgyi mentesen?

Kérdés: Intézményünk helyiségeit bérbe adjuk időszaki kiállítóknak, akik kiállításuk látogatásáért belépődíjat kérnek. Megegyezés alapján ezt az összeget mi szedjük be helyettük a saját bevételeinkkel együtt. A kiállítás lebontásával a nyilvántartásaink alapján az őket megillető összegről számlát állítanak ki részünkre, mely alapján átutaljuk a bevételt. Hogyan kell helyesen könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Mivel a bevétel nem minket illetett meg, könyvelhetjük-e a 36711 Túlfizetések, téves és visszajáró befizetések számlával szemben?

Kérdés: Valutapénztárral nem rendelkező költségvetési szerv vagyunk. Külföldi kiküldetés esetén a dolgozók költségeik fedezésére forintban előleget kapnak. Kérdésem, hogy a valutaváltás-ról hozott bizonylat alapján elszámolható-e a valutaváltás költsége, illetve az átváltással járó árfolyam-különbözet?

Kérdés: Következő évre áthúzódó tb-ellátást (a 11. havi tb-ellátás csak következő év januárban lett átutalva) az intézménynél mint bérköltségcsökkentést, vagy a következő évek személyijuttatás-visszatérítéseként (B411) kell könyvelni?

Kérdés: Helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézményben közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó nő az alábbi jogviszonyokban dolgozott.
1. BFK Budapest 1977. 06. 29.-1984. 05. 23. – konfekciós; felmondás a dolgozó részéről;
2. Takarékszövetkezet 1984. 05. 24.-1988. 08. 25. – munkaviszonya megszűnt;
3. GAMESZ 1988. 08. 26.-1990. 12. 31. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
4. Óvoda 1991. 01. 01.-2006. 08. 31. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
5. ÁMK 2006. 09. 01.-2013. 06. 30. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
6. Óvoda 2013. 07. 01.-2014. 08. 31. – konyhai kisegítő; áthelyezve;
7. Óvoda és Könyvtár 2014. szeptember 1-jétől jelenleg is – konyhai kisegítő.
A nevezett dolgozó 2017. június 30-ával meg kívánja szüntetni jelenlegi közalkalmazotti jogviszonyát, és 2017. július 1-jétől a nők kedvezményes öregségi nyugdíját kívánja igénybe venni.
A szükséges feltételekkel a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság által kiadott határozat szerint 2017. július 1-jén rendelkezni fog. Jogosult-e a dolgozó a 40 éves jubileumi jutalomra, illetve mikor?

Kérdés: Keletkezik-e cégautóadó-fizetési kötelezettsége a költségvetési szervnek azon személygépjármű után, amit csak hivatali célra használnak, illetve magáncélú használat esetén megtéríttetik annak költségét?

Kérdés: Időszakosan megjelennek nyomatdíjak a fénymásoló gépekre vonatkozóan. Amikor egy bizonyos lapszámot elér a gép, akkor a fénymásoló karbantartásával megbízott cégek kiszámlázzák részünkre. Érdeklődni szeretnénk, hogy könyvelésileg hol lenne helyes, a karbantartás között vagy az egyéb üzemeltetésnél?

Kérdés: 2017-ben átalakult a cafeteriajuttatások rendszere az Szja-tv.-ben. Változik-e ezzel össz-hangban a költségvetési törvény rendelkezése, mely maximalizálja az éves cafeteriakeretet? Az Szja-tv. szerinti éves rekreációs keretösszeg költségvetési szervek esetében 200 ezer forint. Amennyiben itt nettó összegről van szó, hogyan van ez összhangban a költségvetési törvény bruttó 200?ezer forintos maximumával?

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?