49 talált cikk a biztosíték kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szervként olyan feladatokat is ellátunk, melyek kisajátításokkal kapcsolatosak. Ezekben az esetekben földterület kisajátítását (K62) és a földterülethez kapcsolódó kártalanítást (K355) állapít meg az illetékes kormányhivatal. Az alapeset az, ha a jogosultat elérjük, és a kisajátítási és kártalanítási összeget sikeresen kifizetjük (bankszámlára vagy postai úton). A kormányhivatal által kiállított határozatok alapján 2 alapvető típust különböztetünk meg a letétekkel kapcsolatosan. A határozatban szereplő jogcímek: forgalmi érték, termésérték, járulékos költség, jogmegszűnés.
1. típus. Közvetlen kormányhivatali letétbe helyezés: Határozat alapján közvetlenül letétbe kell helyezni a kisajátítás és kártalanítás összegét az illetékes törvényszéknél. Egy lépés van: a kisajátítás és a kártalanítás letétbe helyezése az illetékes törvényszéknél. Amennyiben a törvényszék eljár, úgy a letéti összeget már a törvényszék fizeti meg a jogosult részére, ha ez a kifizetés valamilyen oknál fogva meghiúsul, akkor a letéti összeget a 27/2003. (VII. 2.) IM rendelet 10. §-ának (2) bekezdése alapján visszautalja az intézmény részére. „A jogosult a teljesítési letét kiadását az elévülési időn belül követelheti. A letevő az elévülést követően a teljesítési letét visszaadását kérheti.”
2. típus. Sikertelen teljesítés utáni eljárás: Határozat alapján a kártalanítás és kisajátítás összege bankszámlára vagy lakcímre (jellemzően lakcímre) utalás meghiúsulását követően kerül letétbe helyezésre az illetékes törvényszéknél. A Kstv. 21. § (6) bekezdés g) pontja is kimondja, hogy ha a kártalanítás postai úton történő kifizetése eredménytelen, a kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni az illetékes törvényszéknél (régi határozat alapján), a törvényszék vagy később teljesít a jogosultnak, vagy – ha ez nem történik meg – a megőrzési idő lejárta után visszautalja az összeget az intézmény részére.
1. lépés: kisajátítás és kártalanítás kiutalása a jelenlegi tulajdonos/jogosult részére.
2. lépés: az összeg visszaérkezik, a tulajdonos/jogosult nem veszi át (ez lehet éven belül, illetve éven túl is).
3. lépés: letétbe helyezés az illetékes törvényszéknél. Ha eljár a törvényszék, akkor az összeget ő utalja ki a jogosult részére.
4. lépés: megőrzési időn túl a letét visszautalása a törvényszéktől az intézmény részére. A fenti jogszabályhely alapján.
Kérjük, a fentiekben bemutatott esetek egyes részleteit, lépésről lépésre szíveskedjenek megadni, hogy javaslatuk alapján a kapcsolódó könyvelések hogyan történjenek, illetve hogyan kell eljárni, ha
– az illetékes törvényszék utalja a jogosult részére a kisajátítás összegét,
– az illetékes törvényszék több év után visszautalja a letét összegét?
További kérdésünk a kisajátítás útján szerzett területek eszközmodulban való szerepeltetése, mikor történjen meg (ha a kisajátítási határozat véglegessé válik, de a kártalanítás összege bírósági letétben van)? Többször előfordul, hogy a kisajátított eszközöket át kell adnunk más költségvetési szerv részére. Egy projekt több kisajátítással jár együtt, a letétbe helyezett összegeket hogyan szükséges kezelni?

Kérdés: Önkormányzatunk postát üzemeltet. A Szerencsejáték Zrt.-vel szerződést kötöttünk sorsjegy-értékesítés kapcsán. A Szerencsejáték Zrt. óvadéki számla nyitását tette kötelezővé, mely ügynöki számla, nem pénzforgalmi, és korlátozott rendeltetésű. Az óvadéki számlára egy előírt összegű óvadékot kell befizetni, valamint felhatalmazást kell adni csoportos beszedési megbízásra. Az óvadék átvezetésének könyvelésében (mind kiadásként, mind bevételként), valamint az utána lévő sorsjegy-értékesítés során keletkező bevétel és a Szerencsejáték Zrt. által inkasszált vagy csoportos beszedéssel teljesített kiadás könyvelési tételeiben szeretnék segítséget kérni. Elegendő a fent leírt tranzakciók végrehajtásához egy óvadéki számla, vagy szükséges pénzforgalmi számlát is nyitni? Kötelező POS-terminált üzemeltetni a sorsjegy-értékesítéshez? Amennyiben igen, ez a POS-terminál hozzárendelhető az óvadéki számlához? A Szerencsejáték Zrt. külön kérése, hogy az óvadéki számlára utaljunk 5000–10.000 forintot, ami fedezheti az esetlegesen felmerülő többletköltségeket. Jeleztem, hogy számla, bizonylat hiányában ennek nem tudunk eleget tenni, ám erre azt mondták, hogy ebben az esetben megbontják az óvadék összegét, és azt kötbér terheli. Ezt hogyan tudnám szabályosan elkerülni?

Kérdés: 2025. június 20-tól módosult a Htv., ennek eredményeként az önkormányzatok által háziorvosoknak adható adómentességre, illetve adókedvezményre vonatkozó paragrafus is változott. „39/C. § (3) értelmében az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzésiadó-alapja az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.”
Abban kérjük a véleményüket, hogy a 40 millió forintos összeghatár a kedvezmény, mentesség bevezetése esetén egy kötelező összeghatár, vagy csak a maximális, és meghatározhat ennél alacsonyabbat is az önkormányzat a rendeletében?

Kérdés: Önkormányzatunk letéti számláján tartjuk nyilván a lakás/helyiség bérlők óvadékát. De a számlán lévő pénznek csak a 70%-a a befizetett és nyilvántartott óvadék, a többi az évek alatt összegyűlt kamat és bankköltség. A kamattal mi szabadon rendelkezhetünk, vagy az óvadékos részére járó kamat, és ezért egyesével kellene nyilvántartani a befizetők részére?

Kérdés: Önkormányzatunk a választott pénzintézettől a következő címeken kap jóváírásokat, illetve fizet ki a bank felé költségeket:
Pénzintézet által felszámolt költségek (terhelés)
– kamat (likvid, beruházási hitel után)
– rendelkezésre tartási jutalék (likvid hitel után)
– forgalmi jutalék, tranzakciós illeték, postai utalvány díja, számlavezetési díj (utalások után fizetendő költségek)
Pénzintézet által jóváírt összegek
– kamat (lekötött betét, illetve egyéb kamat)
Jól gondoljuk, hogy ezen bevételek és költségek áfamentesek, viszont a késedelmi kamat – mely tulajdonképpen egyfajta "büntetés", nem pedig a szolgáltatás ellenértéke – áfa hatályán kívüli bevétel?

Kérdés: Építési beruházás kivitelezője az építési szerződésben foglaltak alapján a nettó szerződéses ár 5%-ának megfelelő teljesítési biztosítékot utalt az önkormányzat számlájára. Hogyan kell könyvelni a teljesítési biztosítékot?
Egy másik projekt tekintetében jóteljesítési biztosítékot utalt a vállalkozó az önkormányzat számlájára. A jótállási időszak 12 hónap. Hogyan kell könyvelni a jóteljesítési biztosítékot?

Kérdés: Költségvetési szerv gázpalackot bérel egy év időtartamra. A bérleti díj mellett kauciót kell fizetni, melyet a bérleti időszak végén, vagy amikor visszaadjuk a palackot, visszakapunk. A kaució összege nem szerepel a számlán, csak a kiállított szállítólevélen történt meg az összeg átvételének az igazolása. Hogyan történik a kaució számviteli elszámolása? Az átadott kaució összegét a 365-ös követelés jellegű sajátos elszámolások főkönyvi számon tartom addig, amíg az összeget visszakapom?

Kérdés: Önkormányzatunk egy kisadózó egyéni vállalkozóval áll szerződéses kapcsolatban. A kisadózó vállalkozó ingatlant vásárol székhelylétesítés céljából, és a tulajdonjog 100 százalékban az egyéni vállalkozásra kerül bejegyzésre. Az egyéni vállalkozó a magánszemélynek teljes haszonélvezeti jogot kíván biztosítani az ingatlanon. Emellett a magánszemély a haszonélvezeti joga alapján bérbe kívánja adni az ingatlant magánszemélyként. A bérbeadásból származó bevételt a magánszemély az éves adóbevallásában feltünteti, és a személyi jövedelemadót is megfizeti. Van-e lehetősége az egyéni vállalkozásnak a magánszemélyt bejegyeztetni a haszonélvezeti jog jogosultjaként? Továbbá van-e lehetősége a magánszemélynek a haszonélvezet alapján bérbe adni az ingatlant mint magánszemély?

Kérdés: Központi költségvetési szerv határozott idejű, a 2022-es év végéig tartó bérleti szerződést kötött. A bérbevevő óvadékot fizetett a költségvetési szerv részére, melynek visszafizetése a szerződés megszűnésekor teljesül. Az év végéhez közeledve felmerül a kérdés, hogy mi a teendő a számlán maradó óvadék összegével? Maradhat-e az intézménynél (amennyiben igen, szükséges-e egy letéti számlára elkülöníteni), vagy pedig be kell fizetni a Központi Maradványelszámolási Alapba?

Kérdés: Az EKÁER-bejelentés szabályai lényegesen változtak az év elejével. Jól értelmezzük, hogy a legújabb módosítás ugyan szigorít az egyes építőipari termékek bejelentési szabályainál, de ez mégsem érinti a kockázatibiztosíték-fizetési kötelezettséget? Az új és a régi termékkör között átfedés van, a korábbi termékkörre kell biztosíték, az újra meg nem?