226 talált cikk a bontás kifejezésre

Kérdés: Az Áht-vhr. 66. § (6) bekezdésének h) pontja rendelkezik arról, hogy a központi költségvetési szervet nem illeti meg az alaptevékenység bevételei eredeti előirányzatát meghaladó többletbevétel 50 százaléka. – Az Szt-vhr. 9. számú melléklete szerint a 911. számla az Alaptevékenység bevételei, a 912. számla az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek. – 2005-től szerkezetileg megváltozott a "Működési bevételek előirányzata és teljesítése" 07. számú űrlap, mely a korábbi űrlap sorainak bontásától, illetve összesítő soraitól eltérően az 1-11. sort az Alaptevékenységgel összefüggő egyéb bevételek megnevezéssel összesíti. – A 2005. évi költségvetési előirányzatok összeállításához a Pénzügyminisztérium által kiadott Tájékoztató 60. oldalán az Alaptevékenység bevételeinek minősíti a 07. űrlap 1-12. sorát. – A "Bevételek tevékenységenként" megnevezésű 22. számú űrlap megbontja az intézményi bevételeket a 911., illetve a 912. főkönyvi számlák szerint. Tételesen mely bevételekre vonatkozik az eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétel utáni 50 százalékos mértékű – maradványelszámolás keretében történő – befizetési kötelezettség?

Kérdés: Az Áfa-tv. 38. § szerinti arányosítás okoz gondot. Iskolai konyhát üzemeltetünk. A konyha kiadásait önkormányzati támogatás és térítésidíj-bevétel fedezi. A kiadásokat és a térítésidíj-bevételeket tételesen el tudjuk különíteni. Az önkormányzati támogatást heti finanszírozással kapjuk úgy, hogy tételesen felsoroljuk az utalandó számlákat: élelmiszer, beszerzés, személyi, dologi kiadások bontásban, de a fenntartó egyösszegű támogatást utal, amit a 751922 szakfeladatra könyvelünk. Ezek alapján alkalmazhatjuk-e a konyha üzemeltetésére számított arányosítást, vagy csak az intézmény egészére számított arányosítás alkalmazható?

Kérdés: Mit kell tartalmaznia az Önkormányzatok vagyonkimutatásának?

Kérdés: Amennyiben a bónuszpontokat a telefontársaság jóváírja, és egy nagy értékű mobiltelefon vételekor nem kell fizetni (a számla végösszege 0 Ft), értékkel kell-e állományba venni, tekintettel arra, hogy növekedett a vagyonunk, illetve ha a fenti okból a tényleges árnál kevesebbet kell a telefonért fizetni (vagy a csökkentett, kifizetett összegben kell bevételezni)? Belefér-e az eset az ajándék vagy a térítésmentes átvétel körébe? Az eszköz megszerzése érdekében felmerült kiadást a számla végösszegének megfelelően egy összegben (alap+áfa bontásba), vagy az eredeti vételárat kiadásként (alap+áfa bontásban), a kedvezményt bevételként kiadásként (alap+áfa bontásban) kell-e lekönyvelni?

Kérdés: Van-e annak jelentősége az arányosításnál, hogy a támogatást külön folyósítják vagy egy összegben, és a támogatott intézmény maga osztja le feladat szerint?

Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/A. §-a szerint 2004-ben nem áfaalany. Az intézményünkben étkező növendékek a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatója alapján napi 575 forint áfa nélküli összeget fizetnek, plusz 15 százalék áfát, összesen bruttó 661 forint/nap, illetve ennek 50 százalékát. Az alkalmazottak úgyszintén ezen összegért plusz 15 százalék rezsiköltségért veszik igénybe az étkezést. Hogyan kell bizonylatolnunk? A kibocsátott számlán bruttó összeget tüntetünk fel (bruttó és áfamegbontás nélkül) "alanyi mentes" megjelöléssel. A bevételi bruttó összeget a 9-es számlaosztályban, mint intézményi ellátási díjat és alkalmazottak térítését könyveljük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Intézményünk adóalanyisága a közhatalmi tevékenység, illetve a jelentéktelen bevétel miatt az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján 2004. január 1-jétől megszűnt. A Főpolgármesteri Hivatal által kiadott tájékoztatóban foglalt térítési díjakat szedjük be az étkezést igénybe vevő növendékektől, illetve a dolgozóktól, ami a megjelölés szerint 15 százalék áfát is tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha a kibocsátott számlán bruttó összeget szerepeltetünk (nettó és áfamegbontás nélkül), "alanyi mentes" megjelöléssel?

Kérdés: Áfaarányosítás számításánál, ha nincs külön óra a víz, gáz, villany stb. megbontásához, a képletbe mennyit lehetne figyelembe venni a támogatásból? Termelőhely értékesít, árbevételt növel alaptevékenysége kiegészítő tevékenységeként.

Kérdés: A hitel és a kölcsön között a költségvetési szervek működése tekintetében számviteli szempontból van-e különbség, és ha van, akkor mi az?

Kérdés: Az önkormányzat vagyonát a Vagyon Rt.-vel felértékeltette (az intézmény kezelésében lévő vagyont is). Az intézmény kezelésében lévő ingatlanok analitikáját az egyes intézmények vezetik, ám nem tüntetik fel a piaci értéket, mivel azt az önkormányzat nem adja meg. Helyes-e, ha a kartonon nincs feljegyezve a piaci érték?A törvényben előírt nyilvántartási kötelezettségnek nem tud maradéktalanul eleget tenni az intézmény. Pl. 1970-ben épült iskola szétbontása: telek, iskola, kerítés, kerékpártároló, garázs, számítástechnikai hálózat, riasztórendszer. Ebben az esetben ki a felelős a hiányosságért? A fenntartó, a gazdasági és kisegítő feladatokat ellátó GAMESZ vezetője, vagy a részben önálló intézmény vezetője? Az utóbbi kettőnek nincs anyagi lehetősége olyan szakember megbízására, aki ezt az értékelési feladatot elvégezné.