222 talált cikk a bontás kifejezésre

Kérdés: Van-e annak jelentősége az arányosításnál, hogy a támogatást külön folyósítják vagy egy összegben, és a támogatott intézmény maga osztja le feladat szerint?

Kérdés: Intézményünk az Áfa-tv. 4/A. §-a szerint 2004-ben nem áfaalany. Az intézményünkben étkező növendékek a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal tájékoztatója alapján napi 575 forint áfa nélküli összeget fizetnek, plusz 15 százalék áfát, összesen bruttó 661 forint/nap, illetve ennek 50 százalékát. Az alkalmazottak úgyszintén ezen összegért plusz 15 százalék rezsiköltségért veszik igénybe az étkezést. Hogyan kell bizonylatolnunk? A kibocsátott számlán bruttó összeget tüntetünk fel (bruttó és áfamegbontás nélkül) "alanyi mentes" megjelöléssel. A bevételi bruttó összeget a 9-es számlaosztályban, mint intézményi ellátási díjat és alkalmazottak térítését könyveljük. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Intézményünk adóalanyisága a közhatalmi tevékenység, illetve a jelentéktelen bevétel miatt az Áfa-tv. 4/A. §-a alapján 2004. január 1-jétől megszűnt. A Főpolgármesteri Hivatal által kiadott tájékoztatóban foglalt térítési díjakat szedjük be az étkezést igénybe vevő növendékektől, illetve a dolgozóktól, ami a megjelölés szerint 15 százalék áfát is tartalmaz. Helyesen járunk-e el, ha a kibocsátott számlán bruttó összeget szerepeltetünk (nettó és áfamegbontás nélkül), "alanyi mentes" megjelöléssel?

Kérdés: Áfaarányosítás számításánál, ha nincs külön óra a víz, gáz, villany stb. megbontásához, a képletbe mennyit lehetne figyelembe venni a támogatásból? Termelőhely értékesít, árbevételt növel alaptevékenysége kiegészítő tevékenységeként.

Kérdés: A hitel és a kölcsön között a költségvetési szervek működése tekintetében számviteli szempontból van-e különbség, és ha van, akkor mi az?

Kérdés: Az önkormányzat vagyonát a Vagyon Rt.-vel felértékeltette (az intézmény kezelésében lévő vagyont is). Az intézmény kezelésében lévő ingatlanok analitikáját az egyes intézmények vezetik, ám nem tüntetik fel a piaci értéket, mivel azt az önkormányzat nem adja meg. Helyes-e, ha a kartonon nincs feljegyezve a piaci érték?A törvényben előírt nyilvántartási kötelezettségnek nem tud maradéktalanul eleget tenni az intézmény. Pl. 1970-ben épült iskola szétbontása: telek, iskola, kerítés, kerékpártároló, garázs, számítástechnikai hálózat, riasztórendszer. Ebben az esetben ki a felelős a hiányosságért? A fenntartó, a gazdasági és kisegítő feladatokat ellátó GAMESZ vezetője, vagy a részben önálló intézmény vezetője? Az utóbbi kettőnek nincs anyagi lehetősége olyan szakember megbízására, aki ezt az értékelési feladatot elvégezné.

Kérdés: Költségvetési intézményként az önkormányzattól a működési kiadás fedezetére finanszírozási összeget kapunk. A könyvelésnél meg kell-e jelölni, hogy az áfa szempontjából mentes bevételről van szó?

Kérdés: Egy tanfolyamon hangzott el, hogy a kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztályban kell könyvelni az analitikus feladás alapján. Kérem, hogy gyakorlati példán keresztül szíveskedjenek az 50 ezer forint feletti és az 50 ezer forint alatti kötelezettségvállalás nyilvántartását bemutatni. A 8. lapszámban olvastam, hogy a nyilvántartásra nincs központi szabály, de mégis jó lenne, ha mintát közölnének, valamint gyakorlati példa alapján levezetnék a kötelezettségvállalással kapcsolatos tennivalókat, könyvelési tételeket, mert ez sokunknak gondot okoz.

Kérdés: Kötelező-e a számlákon a vámtarifaszám feltüntetése? Van olyan számlakibocsátó, aki nem írja rá azzal, hogy a 25 százalékos áfás termékek értékesítése esetén nem kötelező.

Kérdés: Az üres CD-ket, illetve flopikat melyik 54-es főkönyvi számlára kell könyvelni? A beszámoló 59-es űrlapján a szállítókat meg kell-e bontani többek között termékvásárlással, illetve szolgáltatással kapcsolatosan? Mi a termék, az, amit az 54-es számlákra könyvelünk, vagy az, aminek vámtarifaszáma van (pl. ásványvíz, ami termék, de reprezentációra könyveljük)?