167 cikk rendezése:
131. cikk / 167 Cégtelefon számviteli elszámolása
Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?
132. cikk / 167 Pályázatok, versenyek nevezési díjának könyvelése
Kérdés: Nevezési díjat (versenyekre, pályázatra) melyik főkönyvi számlán kell elszámolni? A tanulóknak verseny díjaként kiosztott csokoládét, üdítőt, fagylaltot stb. melyik főkönyvi számlára kell terhelni?
133. cikk / 167 Óvadék (kaució) elszámolása
Kérdés: Költségvetési szerv fizethet-e több évre szóló "kauciót" pl. ingatlan bérbevétele esetén, illetve hogyan kell azt lekönyvelni?
134. cikk / 167 Korengedményes nyugdíjazás munkáltatót terhelő kiadásainak elszámolása
Kérdés: Dolgozónk 2008. január 9-én tölti be a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt (60 évet). Mivel törvényileg már csak az idén van arra lehetőség, hogy munkaviszonyának megtartása mellett menjen el nyugdíjba, ezért szeretne korengedménnyel nyugdíjba menni az idei évben. Úgy tudjuk, erre lehetősége van abban az esetben, ha a munkáltató megállapodást köt vele a korengedményes nyugdíjazásról, és nyilatkozatban vállalja, hogy a korengedményes nyugdíj idejére járó nyugdíj összegét és a postaköltséget egy összegben befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára [181/1996. (XII. 6.) Korm. rend.]. Intézményünk bérszámfejtését központilag a Magyar Államkincstár végzi. Kérdésünk az, hogy a munkáltató által befizetett nyugdíj- és postaköltség könyvelési tételei melyek?
135. cikk / 167 Mozgókönyvtári feladatok elszámolása
Kérdés: A többcélú kistérségi társulásnak mozgókönyvtári feladatellátásra a 2007. évi költségvetési törvény alapján szolgáltatói szerződést kell kötni egy nyilvános vagy megyei könyvtárral. A megkötött szolgáltatói szerződés alapján végzett könyvtári szolgáltatást dologi kiadásként (áfát felszámító számla ellenében), vagy támogatásértékű pénzátadásként kell-e kezelni?
136. cikk / 167 Közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó ajánlati biztosíték könyvelése
Kérdés: Önkormányzatunk (mint ajánlatkérő) közbeszerzési eljárás során szerződést biztosító mellékkötelezettségként ajánlati biztosíték nyújtását kötötte ki. Ezt a szerződésszerű teljesítést követően vissza kell fizetni a vállalkozónak. A visszafizetésig hol kell ezt nyilvántartani, milyen főkönyvi számlára számoljuk el a beérkezett ajánlati biztosítékot?
137. cikk / 167 Egy évre érvényes szellemi termék használati jogának elszámolása
Kérdés: Önkormányzatunk mint intézményfenntartó 2005. évben az informatikai normatíva keretében megrendelte a Taninform 2005. szoftver Gyémánt 1 programot [3/2005. (III. 1.) OM rendelet szerint akkreditált ügyviteli és iskolai adminisztrációs szoftver]. A szerződés szerint intézményeink a fizetett díj ellenében 1 éves használati jogot szereztek (2006. évre vonatkozóan). A főkönyvi nyilvántartásainkban ezt 2005. évben az 1-es számlaosztály vagyoni értékű jogok közé aktiváltuk, majd térítés nélkül átadtuk intézményeinknek. 2006. évben egy új szerződés keretében, újabb díjfizetés mellett biztosították a program újabb 1 éves használatát (2007. évre). Hogyan kell szerepeltetni az újabb – 2007. évre használati jogot biztosító – fizetett díjat a főkönyvi nyilvántartásokban?
138. cikk / 167 Önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról való lemondás elszámolása
Kérdés: Ha az önkormányzati képviselők úgy döntenek, hogy a költségvetési rendeletben elfogadott bruttó összegű tiszteletdíjukat év közben nem veszik fel, hanem előirányzat-átcsoportosítással dologi kiadásokra ajánlják fel (pl. az önkormányzat részére hangosító berendezést vásárolnak 200 E Ft-ért), akkor is csak a nettó összeget lehet elszámolni a gazdasági tartalomnak megfelelően? Hiszen ebben az esetben nincs külső szervezet – pl. alapítvány –, akinek tovább kell utalni az összeget? Itt az önkormányzati költségvetésen belül történik a felajánlás. Könyvelésben mi a helyes eljárás? A képviselőnek ezt az összeget be kell-e vallania az év végi adóelszámolásában?
139. cikk / 167 Önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérlői távhő-szolgáltatási hátralékának elszámolása
Kérdés: Kérem, hogy az önkormányzat tulajdonát képező lakások és nem lakás célú helyiségek távhő-szolgáltatási díjhátralékának megtérítésére vonatkozó elszámolási szabályokat ismertessék! A helytállási kötelezettség óvadék formájában került átutalásra a tőke, kamat és egyéb költség 50%-ának megfelelő összegben. A megállapodás értelmében a Faktorház folytatja tovább a jogi eljárásokat a tartozások behajtására az ingatlanok bérlőivel szemben. A Faktorház az átutalt óvadékból jogosult kielégíteni a behajthatatlan követelések tőkeösszegét. Amennyiben a behajtás eredményeként a bérlők befizetései meghaladják az önkormányzat által átutalt óvadék összegét, azt a Faktorház köteles visszautalni. A Faktorház az óvadék összegével 2010. év végéig számol el. Az önkormányzat könyveiben a Faktorházzal szemben kötelezettséget nem mutatott ki, tekintettel arra, hogy a bérlők tartozásairól eddig nem értesült.
140. cikk / 167 Sportversenyek díjainak, szabályzatok, pályázatok kiadásainak elszámolása
Kérdés: 1. Az amatőr sportversenyeken átadott érmék, plakettek, serlegek könyvelése milyen költségnemen történhet? 2. Szabályzatok hatályosítása szellemi termék-e? 3. Pályázatok kezelési költsége a beruházás részét képezheti-e, ha annak számlázása az aktiválás előtt történik meg? 4. Önkormányzatunk többfelé nyújt be pályázatot. Ezek egy része eredményes, mások sikertelenek. Helyesen járunk-e el, ha a pályázati díjat az 56-os költségnemek közé könyveljük?
