88 talált cikk az együttműködés kifejezésre

Kérdés: Mire költhető el a nemzetiségi önkormányzat működési és feladatalapú támogatása? Van olyan jogszabály, amely ezt tételesen taglalja?

Kérdés: Az Ávr. 13. §-ának (3a) bekezdése alapján az önkormányzati hivatalnak a kormányrendeletben megjelölt szabályzatait az önkormányzatokra ki lehet terjeszteni. Szabályos-e, illetve mi lehetne a dokumentálási feltétele annak, ha az önkormányzati hivatalnak a számviteli törvényben megjelölt szabályzatai is kiterjesztésre kerülnének az önkormányzatra?

Kérdés: Az alapkonstrukció értelmében az MLSZ által önkormányzati tulajdonon építtetett labdarúgópálya teljes kivitelezési költségét az üzembe helyezés napjával az MLSZ-nek egyéb építményként kell kimutatnia. Ugyanezzel az időponttal az MLSZ-nek a labdarúgópálya önkormányzati birtokba átadását értékesítésként kell elszámolnia, és a pálya teljes bekerülési értékét egyéb ráfordításként elszámolva a könyveiből ki kell vezetnie, tekintettel arra, hogy a helyi önkormányzatok és a Magyar Labdarúgó Szövetség között létrejött együttműködési megállapodások keretében megépült műfüves labdarúgópályák megépítését és üzembe helyezését követően az MLSZ könyveiből kivezetésre, majd ezzel egyidejűleg az önkormányzatok számviteli nyilvántartásaiban kell, hogy kimutatásra kerüljenek. Értékesítés alatt a megépített pálya tulajdonjogának és használati jogának számla ellenében történő átruházását értjük az önkormányzat részére, a teljes bekerülési érték 30%-ának megfelelő összegben, amely összeg a beruházás önkormányzati saját erejének tekintendő.
Összegezve: az önkormányzat részéről a teljes bekerülési költség 30%-a került finanszírozásra, és ezzel megegyező összegről áll rendelkezésre számla az önkormányzat nevére is. Helyes-e az a gyakorlat, hogy az önkormányzat könyveiben az MLSZ által kibocsátott számla értékének, és ezzel összefüggésben a teljes beruházási költség 30%-ának megfelelő összeg kerül aktiválásra?

Kérdés: Gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője leadhatja-e bizonyos kifizetések (szerződéssel alátámasztott kifizetések, bevételek, pénztár-kerekítési különbözet, adó, hóközi személyi kifizetések, készpénzfelvétel stb.) utalványozását gazdasági szervezettel rendelkező intézmény vezetőjének? Az Áht. szerint hivatkozva a kötelezettségvállalásra, nem mondhat le az intézmény vezetője e jogáról. Akkor sem, ha az együttműködési megállapodásban rögzítve van? Gyakorlatban nagyon nehezen kivitelezhető.

Kérdés: Van egy háromoldalú együttműködési megállapodás, mely szerint egy nonprofit kft. feladata – többek között – a köznevelési intézmények működtetése, karbantartása, felújítása, vagyonvédelme, taneszköz karbantartása, beszerzése. A köznevelési intézmények tulajdonosa az önkormányzat. A köznevelési intézmények könyvelését, gazdasági feladatát pedig a GESZ látja el. A szolgáltatás teljesítése alapján kiállított számlák a GESZ nevére kerülnek kiállításra. A közüzemi számlák elsődlegesen a kft. nevére szólnak. Milyen részletezettséggel és bontásban kell a fenti számlákat kiállítani a GESZ részére? A működéshez beszerzett anyagok, tisztítószerek, fénymásoló papírok stb. hogyan szerepeljenek a számlán? Az irányító szerv, a tulajdonos felé adatszolgáltatási kötelezettségünk van, ahol az iskolák felhasználásának kimutatása is szükséges.

Kérdés: Egyetemünk az Európai Unióból és/vagy az államháztartás valamely alrendszeréből nyer pályázati pénzt többek között oktatásra, kutatásra, konferencia szervezésére. Az Szja-tv. 4.27. pontja értelmében az ezekben a pályázatokban elszámolt költségek, amelyek 2013-ban adókötelesek voltak, 2014-ben és visszamenőleg adómentessé váltak, így az étkezés, szórakoztatási szolgáltatás (pl. városnéző kisbuszos szolgáltatás, amely a pályázati kiírásnak megfelel).
Kérdéseink:
1. Csak azokra a pályázati pénzekre vonatkozik, amelyek 100%-ban az Európai Unió valamely pénzügyi alapjából érkezik? Ha tartozik hozzá ön­erő, akkor már nem lehet adómentes?
2. Az Európai Unió és az államháztartás valamely alrendszeréből nyert pályázati pénz hogyan értendő? Külön uniós és külön államháztartási pénzre is értendő, vagy csak olyan pályázatok tartoznak ide, amelyekben mindkét forrás szerepel?
3. Mit jelent az, hogy fiatal felnőtt?
4. Bármelyik, a törvény által nevesített forrásból elnyert pénzre vonatkozik, vagy csak bizonyos tevékenységekre értendő az adómentesség?
5. Mit jelent a független fél? Ha egyetemünk szervezi a rendezvényt, akkor egyetemi dolgozóra már nem érvényes?

Kérdés: A helyi önkormányzat által a helyi nemzetiségi önkormányzat számára nyújtott támogatásról kell-e megállapodást kötnünk? Hogyan járjunk el a szabadon felhasználható támogatás tekintetében?

Kérdés: Egy kutatóintézet a nyár folyamán többnapos vidéki kutatómunkát szervezett, ahova az intézeti munkatársakon kívül önkéntes diákokat is toborzott. Az intézeti munkatársaknak belföldi kiküldetés keretében a szállás-, illetve útiköltség térítésre került, napidíjat nem kaptak. Az önkéntesek a munkájukért díjazásban nem részesültek, viszont az étkeztetésüket, hideg élelmiszer vásárlását, az intézet fizette. Az élelmiszer-vásárlás a kiküldetésben lévő dolgozók étkeztetését is fedezte. Hogyan kell minősíteni a két esetet, mi a helyes főkönyvi elszámolás, és mi ezeknek az adóvonzata?

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a 2013. január 1-jétől évi 50 ezer forintig adómentesen adható kultúra­utalványt moziban nem lehet felhasználni, illetve ha az utalvány moziban is beváltható, akkor a juttatás nem lehet adómentes. Kérdésünk továbbá, hogy a kulturális szolgáltatások körébe konkrétan milyen intézmények szolgáltatásai tartoznak?

Kérdés: Cégünk zártkörűen működő részvénytársaság formában működik (továbbiakban: társaság), a régió önkormányzataival kötött együttműködési szerződés alapján egy általunk kitalált fantázianéven papíralapú utalvány nyomtatványokat gyártat és helyez forgalomba. Az utalvány értékesítése névértéken történik, a társaság jutalékot nem számít fel, és az utalvány használata az elfogadóhelyek között költségmentes. Az utalványtulajdonosoknak lehetőségük van az utalvány visszaváltására is a társaságunknál. A visszaváltásra jogosult utalványtulajdonosnak társaságunk a kezelési költség (2 százalék + áfa, minimum 200 Ft) megfizetésével egyidejűleg visszafizeti az utalvány értékét. A társaságnak adóköteles bevétele csak a kezelési költségből (visszaváltási jutalékból) van. Az utalvány előállításához, forgalmazásához, reklámozásához történt beszerzések (pl.: nyomdai költség, tervezési díj, helyiség­bérlet, könyvelési díj) előzetesen felszámított adója levonásba helyezhető-e? Megalapozza-e a társaság adólevonási jogát az adóköteles utalvány-vissza­váltási jutaléka mint egyedüli adóköteles ellenérték?