88 talált cikk az együttműködés kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk kizárólagos tulajdonában lévő építési telkek értékesítésével foglalkozó társaság több építési telek tulajdonosa. A társaság az építési telkek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfát a továbbértékesítési célra tekintettel levonásba helyezte. A társaság egy együttműködési megállapodás keretében az egyik tulajdonában lévő építési telket ingyenesen egy építési vállalkozó rendelkezésére bocsátja, aki az építési telken a megállapodásban meghatározott paraméterekkel épületet épít fel. Az épület elkészülését követően a felek közösen értékesítik az építési telket, valamint az épületet. Tekintettel a tulajdonviszonyokra, az építési telket a társaság, míg az épületet az építési vállalkozó fogja értékesíteni. A társaságnak az építési telek (épület felépítése érdekében) építési vállalkozónak történő rendelkezésére bocsátásakor keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége, különös tekintettel az Áfa-tv. 14. §-ára? Ha igen, a társaság milyen bizonylat kiállítására kötelezett?

Kérdés: Önkormányzatunk a régió turizmusának fellendítésére létrehozott program keretében kapcsolatba került egy főtevékenységként vízi személyszállítást végző zrt.-vel (továbbiakban: XY Zrt.). Az XY Zrt. többek között egynapos hajókirándulásokat is szervez, melyek során saját szolgáltatásokat (hajózás, idegenvezetés), valamint más adóalanyoktól igénybe vett szolgáltatásokat (ebéd, borkóstoló, kisvonat) egyaránt nyújt ügyfelei részére. Az önkormányzat és az XY Zrt. együttműködése, illetve az XY Zrt. tevékenységének támogatása kapcsán kérdésként merült fel, hogy az említett egynapos hajó­kirándulás utazásszervezési szolgáltatásnak minő­sül-e az általános forgalmi adózás szempontjából, vagy azokra az utazásszervezési szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok nem alkalmazhatók, és így az általános szabályok szerint kell megítélni azokat?

Kérdés: Önkormányzatunk tervezi a strandjain a Balatoni korona elfogadását. A Balatoni koronából vissza kell adni forintban (mivel koronában a legkisebb címlet az 500 Ft-os) és koronában, illetve további vásárlásokhoz fel lehet használni. Kérdésünk, hogyan kell lekönyvelnünk, amikor elfogadjuk (bevétel, áfa), ha vásárolunk vele, valamint amikor visszaváltjuk?

Kérdés: Az önkormányzatok által nyújtott támogatások elszámolási kötelezettségéről szeretnék kérdezni. 2012. január 1-jétől nem hatályos az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény. Ennek a törvénynek a 13/A. §-ának (2) bekezdése szabályozta többek között azt is, hogy az önkormányzati forrásból nyújtott céljellegű támogatások felhasználására vonatkozóan számadási kötelezettséget kellett előírni. A 2012. január 1-jétől hatályos, 2011. évi CXCV. törvényben erre vonatkozóan nem találunk rendelkezést. Igaz, hogy a törvény VI. fejezete foglalkozik a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályokkal, azonban a 2. § (1) bekezdésének n) pontja alapján az önkormányzati forrásból nyújtott támogatások nem tartoznak ide (a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya nem terjed ki a pénzvagyonra). Jelenleg melyik jogszabály írja elő a céljellegű támogatások számadási kötelezettségét? Ehhez kapcsolódik még az a kérdésem, hogy az önkormányzatok által alapított nonprofit kft. (TDM szervezet) részére, az önkormányzat által nyújtott működési támogatás (átadott pénzeszköz) felhasználására vonatkozóan milyen elszámolási kötelezettséget kell előírni, és mi alapján? Kötelező-e még az a szabály, hogy az önkormányzat csak olyan szervezetben vehet részt, vagy olyat alapíthat, amelyben többségi befolyással bír?

Kérdés: A kisebbségi önkormányzatok szociális ellátásokat nem teljesíthetnek, mivel a hatósági feladatok a Nek. tv. 30/B. § (1) bekezdésében foglalt előírások értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a jegyzőnek a kisebbségi önkormányzatokra át nem ruházható hatáskörébe tartoznak. Kisebbségi önkormányzat támogathatja-e a települési önkormányzat szociális földprogramját akár elszámolási kötelezettséggel a települési önkormányzat részére átadott céljellegű támogatásként, akár pl. burgonya megvásárlásával, átadásával, vagy burgonyaföld bérleti díjának kiegyenlítésével? Van-e arra lehetőség, hogy közvetett módon alapítvány részére történő pénzeszközátadással, céljelleggel biztosítson a kisebbségi önkormányzat támogatást a kisebbség körébe tartozó rászorultaknak?

Kérdés: Az étkeztetéssel kapcsolatos szakfeladatok milyen elvek szerint határozhatók meg?

Kérdés: Önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében mint székhely működteti a nevelési és oktatási intézményeit. Korábbi kérdésemre kapott válaszban az étkeztetési normatívát a székhely intézmény átadott pénzként kezeli, és nem kell számlát kibocsátani a tagintézménybe járó és ott étkező gyerekek után. Ismerve az önkormányzatok mai gazdasági nehézségeit, nincs lehetőség a székhely önkormányzatnak átadni a normatív támogatást, és visszafelé sem tud támogatást utalni a működési költségekhez a tagintézmény. Az önkormányzatok többségének az lenne a kérdése, hogy mivel az önkormányzatok pénzforgalmi szemléletű könyvelést végeznek, van-e lehetőség mindkét önkormányzat esetében úgynevezett kompenzálólevélre az elszámolás érdekében, ezen összegek vegyes naplón való könyvelésére?

Kérdés: Az önkormányzatunk intézményfenntartó társulás keretében tart fenn óvodát. A 4/2009. (II. 18.) OKM rendelet 39/M. § (2) bekezdés szerint önálló intézményként egységes óvoda-bölcsődét tervez működtetni. Az intézményfenntartó társulás már döntött az új működési formáról, hiszen a személyi, tárgyi feltételek adottak. Az alapító okirat felülvizsgálatára és annak módosítására 2009. év május 31-ig sor került, a törzskönyvi nyilvántartásba vételről az intézkedés megtörtént, 2010. év január 1-jétől a bölcsődei ellátást új feladatként jelölte meg a fenntartó. A megkeresés, a regionális módszertani bölcsőde véleményezésének megkérése megtörtént. A normatív támogatás mikortól illeti meg a fenntartót, illetve milyen intézkedéseket kell tenni ahhoz, hogy esetlegesen már a nevelési év kezdetén, 2009. év szeptember 1-jétől, vagy a nevelési év folyamán indítható legyen az új ellátási forma?

Kérdés: Igazgatóságunk a Volánnal kötött együttműködési megállapodás alapján, kedvezményes áron utazhat a megye határain belül. Ehhez személyre szóló utazási kedvezményt kaptunk. Az összeg állandó, csak az infláció mértékével nő, nem függ az utazási igazolványok számától. A kérdésem az lenne, hogy az utazásért fizetett összeget a személyi vagy dologi kiadások között kell elszámolni?

Kérdés: Intézményfenntartó társulás székhelye szerinti önkormányzat mikor jár el helyesen, ha az étkezési normatívát átadja a tagintézmény telephelyén étkeztetett önkormányzat részére, vagy ha megvásárolja számla ellenében?