Megítélt földhasználati díj és ügyvédi munkadíj bizonylata

Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában lévő földterületet haszonbérlet útján hasznosította. A haszonbérleti szerződés 2006. szeptember 30-án lejárt, és az önkormányzat nem is kívánta újabb határidővel megkötni, erről értesítette a földhasználót, és kérte a földterület birtokba bocsátását. A földhasználó a birtokba adási kötelezettségét nem teljesítette, és pert kezdeményezett a tulajdonos önkormányzat ellen. A pert az önkormányzat megnyerte, az ítélet 2012. augusztus 23-án jogerőre emelkedett. Az ítélet a földhasználót 245 000 Ft földhasználati díj és 20 000 Ft + áfa ügyvédi munkadíj megfizetésére kötelezte. A földhasználó az ítélet alapján nem fizetett, kéri az önkormányzatot az ítéletben foglalt fizetési kötelezettség számlázására. Kötelesek vagyunk-e a földhasználatról és az ügyvédi munkadíjról számlát kibocsátani, vagy a bírósági ítélet elegendő bizonylat a fizetési kötelezettség teljesítéséhez? Amennyiben van számlakibocsátási kötelezettségünk, milyen teljesítési dátumot kell feltüntetni a számlán a vonatkozó előírások alapján (a földhasználat tényleges dátumát, vagyis a 2006-2012. éveket, az ítélet jogerőre emelkedésének dátumát, a terület birtokba adásának, visszaadásának dátumát, esetleg a számla kiállításának dátumát)?
Részlet a válaszából: […] ...haszonbérleti díjjal egyezik meg, vagy annál nagyobb összeg. Levele szerint a bíróság földhasználati díjat ítélt meg, ami szolgáltatás ellenértéke, nem kártalanítás vagy elmaradt haszon címén ítélte meg a fizetendő összeget, emiatt adójogilag is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Fapótlási díj elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk rendelete előírja, hogy a közigazgatási területén fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben, engedély birtokában és pótlási kötelezettség teljesítése mellett szabad. Engedély nélküli fakivágás esetén visszapótlási kötelezettség és/vagy – amennyiben a pótlás nem vagy csak részben lehetséges – pénzbeli megváltási kötelezettség keletkezik. A pénzbeli megváltás (ún. fapótlási díj) mértékének meghatározása nem konkrét, számlával igazolható költségek alapján történik, hanem az előző évben az önkormányzat által közterületen elültetett, 10/12 törzskörméretű, legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru ültetési költséggel és 5 év gondozási költséggel növelt évi átlagárát kell alapul venni. Ezt az átlagárat minden évben március 1-jéig az önkormányzat határozza meg és teszi közzé. A fapótlási díj meghatározása tehát egy számítási metódus szerint, vélelmezett költségek alapján történik, és nem az engedély nélkül kivágott fa tényleges, számlával igazolható pótlási költségének a továbbszámlázását jelenti, sem pedig a kivágott fa értékének megtérítését. A fapótlási díjként befizetett összegek egy elkülönített számlára érkeznek az önkormányzathoz, felhasználása kizárólag faültetési, fapótlási, fafenntartási célokra történik. A fapótlási díj kiszámlázása áfával növelten vagy áfa nélkül történik a jelenlegi jogszabályi előírások alapján, attól függően, hogy az önkormányzat ebben az esetben gazdasági tevékenységet vagy közhatalmi tevékenységet végez?
Részlet a válaszából: […] ...a helyi önkormányzati rendelet és a levelében leírt körülmények alapján véleményünk szerint nem tekinthető szolgáltatás ellenértékének vagy tovább­számlázott költségnek.Ezt az álláspontunkat a következő körülményekre alapozzuk:– a térítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.
Kapcsolódó címke:

Önkormányzat költségvetési szervének rendezvényei

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervnél az ellátottak részére szerveznek klubdélutánt és anyák napi ünnepséget, zenei fesztivált, a rászoruló gyerekeknek táborozást. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzbeli juttatások és azokkal kapcsolatos költségek és az anyák napi virág vásárlása? Reprezentációnak minősül-e a szakmai napon a dolgozók helyszínre történő utazása, étkezése?
Részlet a válaszából: […] ...amelyek hivatalos tárgyalások rendezési és vendéglátási előirányzatainak megjelenítésére szolgálnak, és tartalmazzák az ellenérték nélkül felszolgált ételt és italt, az ezenfelüli természetbeni ellátást, szállást, utazást, az ingyenesen nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Sportszolgáltatás

Kérdés: Önkormányzat által támogatott egyesületünk sportrendezvényeket szeretne rendezni a jövőben. Terveink szerint többek közt futóverseny rendezése és más egyéb sportszolgáltatás szervezése szerepel, melyre reményeink szerint különböző országokból is érkeznének résztvevők. Külföldi szervezetek is érdeklődnek a programok iránt. Tekintettel arra, hogy a rendezvény finanszírozását a részvételi díjakból képzeljük el, ezért azok Áfa-tv. szerinti megítélését tisztáznunk szükséges. Kell-e áfát fizetnünk, ha a szolgáltatás igénybevevője külföldön adóalany, vagy akkor, ha nem magyar illetőségű magánszemély?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2. §-ának a) pontja, továbbá 13. §-a alapján a bármely ellenérték fejében, belföldön teljesülő – és az Áfa-tv. alapján termékértékesítésnek nem minősülő – tevékenység szolgáltatás jogcímén általánosforgalmiadó-köteles.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.

Közszolgáltatási szerződés

Kérdés: Kérdésem a 2008. XCIX. törvény 13. §-ával kapcsolatos. Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt az előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezettel. A szerződésben meghatározzák, hogy a szervezet ingyen előadásokat tart, fellép önkormányzati rendezvényeken, a színháztermet ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, ingyenjegyeket biztosít stb. Az önkormányzat vállalja, hogy a közhasznú feladat ellátását támogatja. A szervezetnek elszámolási kötelezettséget (tételes, számlamásolatok) ír elő.
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. főszabály szerint az ellenértékért végzett gazdasági tevékenységet adóztatja. A közfeladat-ellátási szerződés keretében végzett szolgáltatások is gazdasági tevékenységnek tekintendők az Áfa-tv. 6. §-a alapján.Az ellenérték nem csak pénzben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 30.
Kapcsolódó címke:

Áfa megosztása arányosítással

Kérdés: Önkormányzatunk nem közhatalmi tevékenységével összefüggő bevételei – legnagyobbrészt az étkeztetési díjak – miatt áfaalany. Vannak olyan kiadásaink, amelyek egyértelműen kapcsolhatók az áfás bevételhez, de jelentős összegű az olyan beszerzésünk, amelynek áfáját arányosítani kell. Pl. a konyha az óvodával egy épületben van, a közüzemi díjak közösek. Az önkormányzat bevételeinek zöme adóból, állami normatívából, támogatásból, OEP-finanszírozásból származik. A konyha és az esetleges egyéb tevékenység áfaköteles bevételét milyen nem áfaköteles bevételhez arányosítsam? Az áfa arányosítására szolgáló képletben mely bevételeket kell szerepeltetni? Ha az összes támogatást figyelembe veszem, nagyon alacsony a visszaigényelhető arányosított áfa.
Részlet a válaszából: […] ...által kapott támogatás.Az Áfa-tv. 5. számú mellékletének alkalmazásakor azonban az adóalapot nem képező bármilyen támogatás (azaz az ellenértéknek nem minősülő, illetve az árat nem befolyásoló támogatás) összege kizárólag a nevezőben szerepeltethető, még akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.

Beruházás

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk, és saját kivitelezésben szeretnénk megvalósítani egy beruházást. Ennek hogyan történik a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolása a következő:Ingatlanok saját kivitelezésben történő előállítása, felújításafelmerült kiadások – áfa nélküli – ellenértékének kiegyenlítéseközgazdasági osztályozás szerintT 51-57 – K 311, 321, 3311(KTK: 11, 112,113, 121, 122...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 9.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatások rendszere

Kérdés: A korábbi években az Áht. 13/A §-ának (2) bekezdése előírta, hogy az államháztartás alrendszereiből támogatott szervezetek, illetve magánszemélyek számára számadási kötelezettséget kell előírni a részükre céljelleggel – nem szociális ellátásként – juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználásáról. A finanszírozó köteles ellenőrizni a felhasználást és a számadást. Amennyiben a finanszírozott vagy támogatott szervezet, illetve magánszemély az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetés­szerű felhasználása esetén a felhasználót visszafizetési kötelezettség terheli. 2012. évtől milyen jogszabályi előírás vonatkozik a civil szervezetek (pl. sportegyesület, egyház) részére céljelleggel biztosított támogatásokra?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységből (szolgáltatás nyújtásából) származó bevétel,c) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel,d) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,e) befektetési tevékenységből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzati uszodatámogatás áfája

Kérdés: Y Kft. éves szinten 58 millió forint árbevételt ér el független felek részére történő jegyeladásokból, 23 millió forint árbevételt pedig a városi önkormányzat által igénybe vett szolgáltatásokból. Az önkormányzat által igénybe vett szolgáltatások a tanulók által "ingyenesen" igénybe vett tanórákra vetített uszodahasználatból, illetve a sportrendezvények uszodahasználatából tevődik össze. Az önkormányzat mint kapcsolt vállalkozás a kft. transzfer­ár-nyilvántartása alapján – összehasonlító árak módszerével – kialakított transzferárszabályzatban kimutatott áfával növelt árat fizet meg a tanulók és a sportolók uszodahasználata után, amely árak a konkurens uszodák áraihoz igazodnak. Az önkormányzat az uszoda működési költségeinek fedezetére 70 millió forint vissza nem térítendő támogatást biztosít a kft. részére. A társaság eredménye kevéssel a nulla fölött realizálódik. Az Áfa-tv. 123. §-ának (3) bekezdése szerinti a működési költségekre jutó levonható áfa összegét úgy arányosítjuk, hogy az 5. számú melléklet 2. pontja szerint a levonási hányad nevezőjében a működési költségekre kapott támogatás összegét szerepeltetjük, tehát a működési költségek levonható áfaösszegét csak a támogatási összeg figyelembevételével [(58+23)/(58+23+70)], 53,64% arányban vonjuk le. A fenti eljárásunk az Áfa-tv. szerint szabályos-e?
Részlet a válaszából: […] ...minősül a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett mindenolyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenértékegészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagytéríteni köteles a kötelezettnek.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.

Támogatott kutatás áfája

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő kutatóintézet állami támogatásként működési támogatásban részesül. A kutatóintézet kutatási munkákat végez külső megbízók részére (adóköteles tevékenységként). Tételesen elkülönül mind az állami támogatás felhasználása és mind a kutatási munka terhére elszámolt előzetesen felszámított áfa. A levonási szabályok értelmében levonásba helyezhetem-e a támogatás terhére elszámolt elő­zetesen felszámított áfát?
Részlet a válaszából: […] ...Ez utóbbi esetben -azaz az Áfa-tv. 5. számú mellékletének alkalmazásakor – az adóalapot nem képezőbármilyen támogatás (azaz az ellenértéknek nem minősülő, illetve az árat nembefolyásoló támogatás) összege kizárólag a nevezőben szerepeltethető még akkor is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
65
66
67
124