1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.

Kérdés: Önkormányzati iskola vagyunk, saját konyhánk tavaly megszűnt, az étkezést a város diákélelmezési konyhája segítségével oldjuk meg "vásárolt élelmezés" jogcímen. A diákok nálunk csak a térítési díjat fizetik be, mi viszont a rezsivel növelt összeget fizetjük ki a diákélelmezésnek. Az áfabevallás tekintetében hogyan járunk el helyesen akkor, ha az önkormányzati támogatást nem címzett támogatásként folyósítják? (Negyedéves bevallók vagyunk.) Egyáltalán képezhetünk-e levonható adót? a) Ha igen, akkor a teljes "vásárolt élelmezés" számlák alapján, vagy a diákok befizetéseivel arányosan? Előbbi esetben, ha a teljes összegű "vásárolt élelmezés" kapcsán kiállított számlák alapján helyezem levonható részbe az összegeket, akkor a levonható rész nagyobb, mint a fizetendő, ami szerintem logikátlanság (még ha a mi intézményünknek ez kedvező is lenne). b) Utóbbi szerint az ún. nagy arányosítási képlettel számolva képzem a levonható adót, amit a bevallás megfelelő sorába beírva csökkentem a fizetendő részt (azaz az adó így is fizetendő marad). c) A harmadik lehetőség szerint egyáltalán nincs levonható adó, csak a fizetendő résszel kell foglalkozni.

Kérdés: 2006-ban úgy vásároltam meg egy részvénytársaság részvényeit, hogy azok vételárát kft. üzletrészekkel egyenlítettem ki. A részvények és a kft.-üzletrészek névértéke között jelentős különbség volt, de a részvénytársaság az átadott üzletrészeket a – jóval alacsonyabb névérték ellenére – ellenértékként elfogadta, majd később a részvényeket jóváírta az értékpapírszámlámon. Keletkezik-e adókötelezettségem a részvényvásárlás kapcsán? A részvényeket a tőzsdén értékesítem, természetesen bróker közreműködésével. Ez utóbbi milyen adókötelezettséget von maga után?

Kérdés: Tekintettel arra, hogy a településünk az osztrák határ közelében fekszik, az ellenértéket gyakran euróban állapítják meg. Hogyan kell ilyenkor a számlát kibocsátani, melyik árfolyam az irányadó?

Kérdés: Önkormányzatunk lízingel egy tehergépkocsit (zárt végű pénzügyi lízing). Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Tárgyi eszközt nyílt végű lízinggel szereztünk be. Mikor lehet levonni és visszaigényelni a tehergépkocsi áfáját? Helyesen járunk-e el, ha az áfát a tárgyi eszköz átvételekor visszaigényeljük?

Kérdés: Költségvetési intézmény gazdasági társasága évekkel korábban beszerzett egy személygépkocsit, az adót azonban nem vonta le. Most a személygépkocsit – maradványértéken – kívánja értékesíteni. Kell-e áfát fizetni? Helyesen járunk-e el, ha értékesítéskor az áfát nem fizetjük meg, hisz akkor kétszeresen adóznánk a személygépkocsi után?

Kérdés: Hogyan kell kerekíteni a filléreket?

Kérdés: A társasház közös képviselője a ház udvarába parkoló tulajdonosoktól és külsősöktől beállási díjat szed. Költségvetési szervünk úgyszintén használja a társasház udvarát. Nem értjük, hogy a beállási díjról szóló számlán miért van áfa, ha a lakók áfa nélkül kapják a számlát?

Kérdés: Áfa hatályán kívüli önkormányzat vagyunk. A mi esetünkben bármely tevékenységünkkel kapcsolatos díj szerződésben vagy önkormányzati rendeletben történő (bérleti, szoc. étkezők térítési díja) megállapításának mi a helyes módja, mivel kimenő számláinkban áfát nem számolhatunk fel? Ebben az esetben a díj megállapításakor kell-e az áfatartalomról rendelkezni? (Pl. 500 Ft/adag, vagy 500 Ft/adag áfával, vagy 500 Ft/adag + áfa.)