1289 talált állásfoglalás az ellenérték kifejezésre

Kérdés: Alapítvány által működtetett iskola melegítőkonyhával rendelkezik, egy kft.-től vásárolják az ebédet, amiről az iskola áfás számlát kap. Étkeztetésre önkormányzati támogatásban (bizonyos kerületektől a rászoruló gyermekek részére külön helyi rendelet határozata alapján), valamint állami étkezési normatív támogatásban is részesül az iskola. Az étkeztetéssel kapcsolatos áfás bevételek, költségek tételesen elkülönítésre kerülnek, az iskola vállalkozási tevékenységet nem végez. Kérdéseink: A diákok részére az ebéd befizetésekor nyugtát állítanak ki, szükséges lenne-e számla kiállítása? Az iskolának az önkormányzat részére a kapott térítésről kell-e számlát kiállítani, vagy elég a határozat? Ennek a pénzösszegnek, illetve az állami normatívának is van áfatartalma? A fenti esetben milyen módszerrel, milyen mértékben vonható le a beszerzés áfája? Amennyiben a levonható áfa megállapításánál arányosításról van szó, mi számít bele a bevételekbe, és mi kerül pontosan a képletbe? Az étkeztetéshez kapcsolódó további eszközök beszerzésének áfája levonható-e, ha igen, milyen mértékben (edények, poharak, tányérok)?

Kérdés: A hivatali gépjárművek magáncélú használatát kiszámlázzuk a munkatársaknak. Levonható-e ez esetben a személygépjárművekhez igénybe vett szolgáltatások, termékbeszerzések áfatartalma, tekintettel a továbbszámlázás tényére?

Kérdés: Lakóingatlant adunk bérbe. A bérbeadást tárgyi adómentesen számlázzuk a bérlőnek. A társasháznak fizetendő közös költséget is a bérlőnek kell fizetnie. A közös költségről szóló számlát ki bocsátja ki a bérlő részére?

Kérdés: Intézményünk ingatlant vásárolt, de a vételárat még nem fizette meg. Kérdésünk, hogy mikortól lehet az áfát levonni és visszaigényelni?

Kérdés: Lakást adunk bérbe. A közüzemi számlákat, valamint a társasháztól kapott számlát a közös költségről a bérlőre hárítjuk át. A gáz, áram, víz fogyasztását külön órával mérjük. Helyesen járunk-e el, ha ezen költségeket tárgyi adómentesen számlázzuk ki a bérlőre?

Kérdés: A büfét üzemeltető cég intézményünknek étkezési utalványt ad el, amelyet mi a dolgozóknak átadunk. Kérdés, hogy a büfét üzemeltető kereskedőnek mikor kell áfát fizetnie? Amikor az étkezési jegyeket pénz ellenében nekünk eladja, vagy amikor a dolgozók vásárolnak vele? Kérjük az állásfoglalásukat, mert a büfés az étkezési jegyek értékesítéséről nem akar nekünk számlát adni!

Kérdés: Nőnapra tekintettel, az önkormányzat gazdasági társasága bizonyos termékeket – gazdasági tevékenységünk elősegítése érdekében – ellenérték nélkül ad át. Hogyan kell elszámolni az ilyen ajándékot?

Kérdés: Az egyházakról szóló törvény a kegytárgyak értékesítését nem tekinti gazdasági tevékenységnek. Az egyház kegytárgyakat értékesít. Véleményünk szerint ez nem minősül gazdasági tevékenységnek, így nem kell adóalanynak bejelentkeznie. Helyes-e a vélekedésünk?

Kérdés: Az Áht-vhr. 103-104. §-ai rendelkeznek a helyi önkormányzatok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek számláiról. Ennek értelmében szolgáltatás nyújtásából származó – külföldi támogatásnak, segélynek nem minősülő – bevételek fogadására nyithat-e devizaszámlát a helyi önkormányzat költségvetési szerve?

Kérdés: Önkormányzatunk fejlesztési célból hitelt akar felvenni. Természetesen a hitelintézettel kötendő szerződésben kénytelenek leszünk zálogba adni néhány ingatlanunkat. Az Áfa-tv. rendelkezései alapján azonban nem egészen világos számunkra, hogy mikor keletkezik adófizetési kötelezettség, vagy egyáltalán keletkezik-e a zálogalapítással összefüggésben?