2264 talált cikk az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat az önkormányzati tulajdonú lakások értékesítéséből befolyt pénzeszközét fordíthatja-e helyi rendeletben megállapított, lakossági, ún. első lakáshoz jutók kamatmentes lakásvásárlási kölcsönének nyújtására?

Kérdés: Kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervként INTEREG pályázaton elnyert összeget használtunk fel fejlesztési célokra 2006-ban, 2007. évre áthúzódó zárójelentéssel. A pályázat tartalmi előírása szerint a VÁTI Kht. (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht.) a támogatás összegét nem a mi számlánkra utalta, hanem – az 5 százalék önrész teljesítését igazoló terhelési értesítés és a számla eredeti példányának megküldése alapján – közvetlenül fizetett a számlát kibocsátó szállítónak. Erről azonban információt csak 2007 júliusában kaptunk. Részünkről 2006. 12. 31-ig minden átutalás megtörtént, a beruházás elkészült. A VÁTI az ellenőrzés során sérelmezte, hogy az általa kifizetett tételek miért nem szerepelnek a mi folyószámla-nyilvántartásunkban. Mi a helyes számviteli eljárási rend ilyen esetben? Meg kell jeleníteni a 0-ás számlaosztály kötelezettségvállalási számlán, illetve az 1. számlaosztály forgalmi számláin a 95 százalék kifizetését, ami nyilván előirányzat-módosítást is igényelni fog, annak ellenére, hogy a 95 százalék nem fut keresztül a költségvetési szerv pénzforgalmán? Mikor vehetem állományba az elkészült létesítményt, ha a pénzügyi teljesítés a VÁTI részéről 2007-re áthúzódik, ugyanakkor a költségvetési szervnek erről nincs tudomása? Elfogadható-e az a megoldás, hogy csak az 1. számlaosztály állományi számláin könyveljük a növekedést a 412. számlával szemben a 95 százalékos részre vonatkozóan a rendelkezésre álló dokumentumok alapján abban az évben, amikor részünkről a beruházás befejeződött?

Kérdés: Cégünk értéknövelő felújítást végeztetett saját ingatlanunkon. A kivitelezést szerződések alapján külső vállalkozások végezték. A kivitelezés során előfordul, hogy a kivitelezők az anyagok vásárlásakor a mi cégünk nevére vásároltak. Ezeket a számlák alapján megtérítettük részükre. Ilyen esetben a felújítás (beruházás) hogyan számolható el? Saját termelésű eszközként vagy egyszerűen beruházásként kell elszámolni, vagy mindkét megoldás megfelelő? Ha saját termelésű eszközként számoljuk el, a teljes beruházást kell-e figyelembe venni, vagy csak a vásárolt anyagokat?

Kérdés: Önkormányzatunk a 2007. évi költségvetésében az intézmények (óvodák, iskolák, kórház, szakrendelő, alapellátás, művelődési központ, sportiroda) felújítási és beruházási kiadásait a polgármesteri hivatal költségvetésében tervezte. Ennek egy része a polgármesteri hivatal lebonyolításában és kifizetésében történik, másik részét az önállóan gazdálkodó költségvetési szerv jóváhagyott felújítási terv alapján önállóan bonyolítja. A felügyeleti szerv a felújítási előirányzatot év közben előirányzat-módosítással bocsátja a költségvetési szerv rendelkezésére. Kérdésem az lenne, hogy a polgármesteri hivatal költségvetésében ezeket a felújítási és beruházási kiadásokat milyen szakfeladaton kell tervezni és elszámolni?

Kérdés: Önkormányzatunk új lakóingatlanokat szeretne építeni a tulajdonában lévő többemeletes lakóház padlásterében, majd azokat értékesíteni. A lakások értékesítésekor kell-e áfát fizetni? Felmerült, hogy esetleg a tetőteret értékesítjük, és a lakásokat nem mi építjük meg. Milyen áfát kell ebben az esetben fizetni?

Kérdés: Az illetékhivataltól 2006 júniusában tartozásunkra 24 havi részletfizetést kaptunk. A határozathoz mellékeltek annyi csekket, ahány részletet engedélyeztek. Az illetékhivatalok megszűnése után hova kell fizetnünk a részleteket?

Kérdés: Intézményünk önálló költségvetési intézmény, felügyeleti szerve az egyik minisztérium. Intézményünk egyik alkalmazottja időnként a bíróságon ülnökként ténykedik. Ezekre a napokra – a bíróság előzetes közlésünk alapján – átutalja (megtéríti) a munkabér és járulék összegét. Munkatársunk a havi járandóságát intézményünktől megkapja, függetlenül attól, hogy néhány napot máshol tölt el munkával. Kérdésünk az, hogyan kell elszámolni a bíróság által átutalt összeget? Költségtérítésként, vagy bevételként, vagy működési célú támogatásértékű bevételként?

Kérdés: Hogyan kell értékelni a mérlegben a vevők tartozását? A december 31-i vevőnyilvántartás egy 65 ezer forintos és egy 140 ezer forintos tartozást mutat. A mérlegkészítés időpontjáig a tartozást nem fizették meg. Elő kell-e írni mindkét tartozást, mivel az nem haladja meg a kis összegű követelés értékhatárát? Milyen összegű értékvesztést kell elszámolni, ha a vevő minősítése során megállapításra kerül, hogy pl. a 140 ezer forintos tartozásból csak 20 ezer forint térül meg, vagy ha pl. 120 ezer forint?

Kérdés: Az adósokkal kapcsolatos gazdasági események elszámolásában kérem szíves állásfoglalásukat. Jogszabályi előírás alapján: – A 2006. évben keletkezett adósokkal szembeni követelések nyilvántartásba vétele 2006-ban: T 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések - K 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások 2007. január 1-jén nyitás utáni rendező tételek: T 2811 Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések – K 492 Mérlegrendezési számla T 492 Mérlegrendezési számla – K 2812 Tárgyévi adósokkal szembeni követelések T 492 Mérlegrendezési számla - K 4121 Előző évek tőkeváltozásai T 41231 Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli tőkeváltozások - K 492 Mérlegrendezési számla A 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 9. számú mellékletének 2/c bekezdésében hogyan kell értelmezni a "megfelelő követelésszámla" fogalmát a tárgyévi pénzforgalmi könyvelési tételnél?

Kérdés: Költségvetési szerv fizethet-e több évre szóló "kauciót" pl. ingatlan bérbevétele esetén, illetve hogyan kell azt lekönyvelni?