2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Az utazási költségek elszámolásakor elfogadható-e "saját tulajdonú" gépjárműként az élettárs vagy a szülő nevén lévő személygépkocsi, alkalmazhatja-e a dolgozó az APEH által közzétett üzemanyagárat és a 9 Ft/km-t, mint bizonylat nélkül elszámolható költséget, ha élettársa vagy szülő nevén lévő gépkocsival volt kiküldetésben? Az Szja-tv.-ben saját tulajdonú, illetve házastárs tulajdonában lévő szöveg szerepel.

Kérdés: Önkormányzati hivatal jegyzője számára személygépkocsi hivatalos használata címén meg lehet-e állapítani havi átalánydíjat, és az adómentesen elszámolható-e? Vagy szabályosan csak kiküldetési rendelvény alapján számolható el?

Kérdés: Az önkormányzatok fejlesztési feladataik ellátásához, saját forrásaik központi kiegészítésére pályázatot nyújtanak be. A pályázat a jogszabályban meghatározott mértékű pályázati díj befizetésével érvényes. A befizetett díj könyveléséhez milyen bizonylat szükséges? Ki köteles azt kiállítani? A megvalósuló beruházásnak része-e a pályázati díj?

Kérdés: Önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező költségvetési intézmény vagyunk. Bérleti szerződést kötöttünk egy gazdálkodó szervezettel. A bérleti szerződés értelmében a gazdálkodó szervezet 20 éves időtartamra bérel az intézményünktől egy, a kezelésünkben és üzemeltetésünkben lévő sportlétesítmény területéből egy meghatározott területet és ingatlant. A sportlétesítmény az önkormányzat tulajdonában van. A bérelt beépítetlen területen a bérlő beruházást, sportlétesítményt, parkolót épít, a meglévő, kezelésünkben lévő ingatlanon felújítást és bővítést végez. A területhasználatért a tulajdonos döntése alapján 20 évre a bérleti díj megegyezik a meglévő épületen végzett felújítás, valamint a parkolókiépítés kivitelezési költségével. Így a szerződés szerint bérleti díj fizetésére nem kerül sor. A beruházással megvalósított sportlétesítmény és parkoló, valamint a meglévő épület bővítésével kialakított felépítmény a bérlő tulajdonában marad. A beruházás és felújítás kivitelezési költségeiről a bérlő az üzembe helyezés után tájékoztatja intézményünket. A tájékoztatás alapján az egy évre eső bérleti díjat intézményünk kiszámlázza a bérlő részére, melyből a bérleti szerződés alapján a bérlő csak az áfa összegét köteles megfizetni. Helyes-e, ha az intézményünk áfabefizetési kötelezettsége intézményünk áfaelszámolási időszakának utolsó napja (minden év december 31. napja, havi bevalló az intézmény)? A bérleti szerződésben elszámolási időszakot nem állapítottunk meg. Mit kell tenni, ha 2005. évben nem fejeződött be a beruházás, akkor az áfa befizetése, bevallása mikor esedékes? Helyes-e, ha az alábbiak szerint számlázunk: SZJ: 62.62.10 Sportlétesítmény bérbeadása rendeltetésszerű használatra 15 százalék áfa (intézményünk 2005. 01. 01. napjától az ingatlan-bérbeadás tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta). Helyes-e, ha a számlán az adóalapot és az áfát is feltüntetjük, illetve ha ez így jó, a kibocsátott számla alapján helyes-e, ha csak az áfát fizeti meg a bérlő [Áfa-tv. 43. § (4) bekezdés rendelkezései vonatkoznak erre az esetre]?

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, adómentes és adóköteles tevékenységet egyaránt folytatunk. Az adóköteles tevékenységet tételesen el tudjuk különíteni. Az államháztartási támogatást intézményfinanszírozásként kapjuk. Kérdésünk, hogy 2006. január 1-jétől kell-e arányosítanunk, s ha igen, hogyan kell az arányosítást elvégezni?

Kérdés: Operatív lízing alapján beszerzett hardvereszközökről (futamidő: 36 hónap) megérkezett az első periódus számlája (12 hónapra). A teljes futamidő alatt még kétszer érkezik számla. Hogyan kell az operatív lízing fizetendő részleteit szabályosan könyvelni és a hardvereszközöket nyilvántartani?

Kérdés: A központi költségvetési szervnek melyik főkönyvön kell szabályosan elszámolni a dolgozóknak visszterhesen adott lakáskölcsön-állományra év végén elszámolt értékvesztés összegét? (Eddig hivatkozást csak a 288-as főkönyvre találtam, de szerintem a 19-ben kellene könyvelni.)

Kérdés: Az önkormányzat alkalmazásában állt mezőőr munkaviszonya 2005. december 31-én közös megegyezéssel megszűnt. A megegyezés alapján a volt mezőőrnél maradt a részére 2005 szeptemberében vásárolt több – 24 hónap kihordási időre szóló – munkaruha, illetve a munkakörének betöltéséhez szükséges és szintén az önkormányzat által megvásárolt fegyver. Kérdésünk az, hogy a munkaviszony megszüntetésekor részére térítés nélkül átadott ezen tárgyak után ki és mennyi adót, járulékot köteles fizetni?

Kérdés: Művelődési ház színházjegyeket értékesít, és a tanfolyami befizetésekről nyugtát állít ki. Ha ezeket a bizonylatokat szigorú számadású nyomtatványként tartjuk nyilván, és a nyugták alaki követelményeinek megfelelnek, az áfaelszámolás szempontjából elfogadhatóak-e, vagy belső, illetve más számlát ki kell-e állítani?

Kérdés: Intézményünk egy budapesti pedagógus- és nővérszálló, egy telephellyel üzemel, folyamatosan megszakítás nélkül. Ebből adódóan vannak olyan munkakörök, amikor a kollégáknak telefonkapcsolatban kell állniuk, valamint a mobiltelefon biztosítja az azonnali elérhetőséget rendkívüli berendelések esetén. Igazgatói engedéllyel ezek a kollégák a saját tulajdonú, nem előfizetéses, hanem kártyás mobiltelefonjukba feltöltő kártyát vásárolhatnak. Egy kollégánk az intézmény tulajdonában lévő mobiltelefont használja, ugyancsak feltöltő kártyával. Intézményünk előfizetéses mobiltelefonokkal is rendelkezik, melyet az igazgató asszony és a két épület gondnokai használnak. A telefonok üzemeltetésével kapcsolatos költségeket a dolgozók szempontjából hogyan kell figyelembe venni, személyijövedelemadó-mentes vagy adóköteles juttatásként?