2339 talált állásfoglalás az elszámolás kifejezésre

Kérdés: Helyesen értelmezzük-e, hogy a megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalónak is fizethető kiküldetési rendelvény alapján kiküldetési költség?

Kérdés: Iskolánk a sportversenyeket vezető bíróknak – az általuk kiállított bizonylat alapján – díjazást fizet. Ezen a bizonylaton számolják el az útiköltséget is. Az adóelőleg levonásakor viszont az útiköltséget nem veszik figyelembe. Értelmezésem szerint az útiköltség is bevétel, amelyből adóelőleget kell levonni. Az útiköltséggel szemben felmerült költséget az adóbevallásban kell elszámolni. Jól értelmezem-e a rendelkezést?

Kérdés: Iskolánkban problémát jelent az érettségi elnökök útiköltségének elszámolása. A munkáért a törvényben előírt díjat fizetjük tanulónként. Ezenfelül még útiköltséget is kell fizetni. Nem saját dolgozónk, nem mi vagyunk a kiküldők. Ilyenkor az útiköltség összevonandó-e a kifizetett díjazással, és úgy kell az adóelőleget megállapítani, vagy csak költség és a dologi kiadások között kell elszámolni? (Kifizetéskor a visszautazási jegyet még nem tudja leadni.)

Kérdés: Bérleti szerződésünk szerint a bérleti díjat negyedévente előre kell fizetni. Többletadminisztrációt okoz, ha előlegként kellene bizonylatolni, és a negyedéves bérleti időszak végén kiállítani a végszámlát, nulla adóalappal. Az évközi módosítást követően elfogadható-e, ha a szerződésben a részkifizetés időpontját jelöljük meg áfa szerinti teljesítési időpontnak, és ekkor állítjuk ki a számlát? Más szerződésnél (például: vállalkozási vagy részletvételi, illetve zárt végű lízingszerződés) is kijelölhető-e egy tetszőleges időpont áfafizetési időpontnak?

Kérdés: Ellentmondó véleményeket hallottunk a decemberről januárra áthúzódó telefonszámla áfájának visszaigényléséről. Mi az igazság?

Kérdés: Hogyan kell a telefonszámlára vonatkozó 30 százalékos áfalevonási tilalmat alkalmazni? Ha az egyik vonalat teljes összegben továbbszámlázzuk, annak áfáját le lehet-e vonni, és csak a többi részre kell alkalmazni a 30 százalékos tiltást? A bejövő telefonszámláról a polgármesteri hivatal tevékenységéhez nem szükséges beszélgetések díjait – a dolgozók magánbeszélgetéseit – befizettetjük. Hogyan kell a telefonszámla áfáját kezelni? Hogyan kell feltüntetni az áfabevallásban?

Kérdés: Egészségügyi intézményünk a kollektív szerződésben a védőnő, gondozónő, fizikai dolgozó munkakörökben munkaruha-hozzájárulást állapított meg (felsőruha, cipő). Ha a dolgozó az intézmény nevére szóló számlával igazolja a vásárlást, kifizethető-e az összeg a munkáltatót terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség nélkül?

Kérdés: Intézményünk konyháját 2002 nyarán felújították. A felújítás költsége 9 046 000 forint volt. A FŐBER jegyzőkönyv szerint átvette a munkát, a számlát kifizettük, a 2002. évi mérlegben a felújítást aktiváltuk a 11213. Épületek számlára. 2003 januárjában kaptunk a kivitelezőtől egy listát, amelyben a konyha berendezési eszközeit (tárgyait) (rozsdamentes mosogatók, villanytűzhely, hűtőszekrény stb.) 2 416 375 forint értékben felsorolja, mely összeg szerepel a felújítási 9 046 000 forintban. Mit kell tenni 2003-ban ezzel az összeggel (2 416 375 forinttal), melyre a 2 százalék écs-t 2002-ben elszámoltunk? Az előirányzatot felújítás címén kaptuk 2002-ben. A leltárba ezeket az eszközöket csak mennyiségben vettük fel.

Kérdés: Intézményünk melegítőkonyhával rendelkezik. A dolgozók egy része az étkezési támogatást természetbeni étkezés címén (havi 4000 Ft) veszi igénybe, vagyis havonta ennyivel kevesebbet fizet az étkezésért. Ennek teljes körű (kiadás-bevétel oldal) könyvviteli elszámolása milyen módon történik?

Kérdés: Az éves beszámolóban elszámol az önkormányzat a normatívákkal, és az annak alapján, a központi költségvetéssel való elszámolás eredményeként a fizetendő vagy megkapható normatív támogatás összegét be kell-e állítani követelésként vagy kötelezettségként a mérlegbe?