1216 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: A Start közmunkaprogram keretében ingyenesen kapott az önkormányzat élő malacokat, melyeket le szeretnénk vágni, és a húsokat az üzemi konyhára beszállítani. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni?

Kérdés: Az önkormányzatunk által használt programmal előállított áfaanalitikán nem látszik az előzetesen felszámított számlák esetében, hogy melyik tétel levonható, melyik nem. A programban a számlák rögzítésekor jelölni lehet, hogy levonható vagy nem levonható a tétel, de ez a tételes listán nem látszik. A program előállít még egy áfabevallást segítő összesítőt, amelyen adókulcsonként összesítve szerepel a levonható áfa. Megfelel-e így az analitikus nyilvántartás?

Kérdés: Önkormányzatunk 100%-os tulajdonában lévő kft.-je (továbbiakban: kft.) ingatlanok adásvételével és bérbeadásával foglalkozik. A kft. megalakulásakor a­z általános szabályok szerinti adózást választotta, és ingatlanértékesítési, illetve bérbe­adási tevékenységével kapcsolatosan nem választott adófizetési kötelezettséget az Áfa-tv. 88. §-a alapján.
A kft. részt kíván venni egy felszámolás alatt lévő cég (továbbiakban: adós) tulajdonában lévő épület (jövőbeni társasház) értékesítésére kiírt pályázati eljárásban. Az adós szintén az általános szabályok szerint adózó adóalany, aki nem élt az Áfa-tv. 88. §-a szerinti választási jogával.
A társasházban a külön tulajdonba kerülő ingatlan (lakás, tároló, garázs, üzlethelyiségek) és a később közös tulajdonba kerülő helyiségek (pl. folyosó, lépcsőház), azaz az egész épület vonatkozásában ideiglenes használatbavételi engedély kiadására került sor, mely 2009 végén jogerőre emelkedett. Adós építőipari vállalkozás volt, amely főtevékenysége szerint ingatlanok adásvételével foglalkozott, azaz a tulajdonában lévő ingatlan nem minősül az Áfa-tv. 259. §-ának 21. pontja szerinti tárgyi eszköznek. Kérdés, hogy a fentiek szerinti ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkező ingatlan után felmerül-e áfafizetési kötelezettség, vagy tekintettel arra, hogy az ingatlan 2 évnél régebben jogerőre emelkedett ideiglenes használatbavételi engedéllyel rendelkezik, annak értékesítése adómentes lesz? Amennyiben az adott ügylet kapcsán adófizetési kötelezettség merül fel, azt az egyenes vagy a fordított adózás szabályai szerint kell megfizetni?

Kérdés: Milyen jogkövetkezménye van annak, ha olyan számlát fogadunk be egyéni vállalkozótól, amelyen nem szerepel az egyéni vállalkozói igazolványa vagy a regisztrációs száma? Milyen jogszabály írja elő, hogy az egyéni vállalkozónak rá kell írni a számlára a vállalkozói igazolványa számát? A NAV honlapján ellenőriztük, hogy áfaadó­alany a vállalkozó, ennek ellenére megbüntethet az adóhatóság?

Kérdés: Köthet-e, illetve kell-e kötnie az önkormányzatnak vagyonkezelői szerződést az irányítása alá tartozó intézményekkel (pl. oktatási, nevelési intézmények, GAMESZ) abban az esetben, ha használatukba, üzemeltetésükbe kívánja adni a feladat ellátásához szükséges épületeket, egyéb ingatlanokat, melyek az önkormányzat tulajdonát képezik? Ebben az esetben át kell-e adni a könyvekben az ingatlanokat aktuális értéken, vagy az önkormányzatnál maradnak? Hogyan kell könyvelni az átadást az önkormányzatnál, illetve az intézményeknél?

Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzat tulajdonát képező közművagyont hasznosító, 100%-ban önkormányzati tulajdonú kft. (továbbiakban: kft.) a köztük fennálló, üzemeltetésre irányuló szerződést megszüntetni kényszerült, és az önkormányzatnak a közművagyont más gazdálkodó szervezet – XY Zrt. – részére üzemeltetésre átadni. A szerződés megszüntetésének oka a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vsztv.) 2012. július 1-jétől hatályos módosítása, amely szerint a 2012. július 30-án víziközmű-szolgáltatást végzők kötelesek 2013. május 31-ig víziközmű-szolgáltatói működési engedély iránti kérelmet benyújtani a Magyar Energia Hivatalhoz. A kft., mivel a Vsztv. 36. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételt nem tudja teljesíteni, nem kaphat működési engedélyt, így az önkormányzatnak új üzemeltetőt kellett keresnie. A közmű­vagyont létrehozó beruházás abban az időszakban – 2004. január 1. és 2007. december 31. között – történt, amikor az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa-tv.) a beruházáshoz kapcsolódó beszerzési áfát nem engedte levonásba helyezni.
Az önkormányzat a beruházással létrejövő közművagyont 50 évre alapított vagyonkezelői jog alapján adta át a kft.-nek, mely átadásra tekintettel az önkormányzat nagy összegű fizetendő áfát vallott be, egyidejűleg élt az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdésében utólagosan biztosított adólevonási joga gyakorlásának lehetőségével. A fentiekkel kapcsolatban kérdezzük, hogy keletkezik-e a kft.-nek áfafizetési kötelezettsége a vagyonkezelői jog megszüntetése kapcsán? Továbbá, hogy ha az önkormányzat által fizetendő adó az ügylet meghiúsulása okán csökken, ez kihatással van-e az Áfa-tv. 269. §-ának (5) bekezdése alapján gyakorolt adólevonási jogra, amely a törvény szerint a közművagyon hasznosításából eredő fizetendő adó erejéig áll fenn? Jól gondoljuk, hogy a jogszerűen gyakorolt adólevonási jog utóbb nem enyészhet el?

Kérdés: Önkormányzat által támogatott egyesületünk sportrendezvényeket szeretne rendezni a jövőben. Terveink szerint többek közt futóverseny rendezése és más egyéb sportszolgáltatás szervezése szerepel, melyre reményeink szerint különböző országokból is érkeznének résztvevők. Külföldi szervezetek is érdeklődnek a programok iránt. Tekintettel arra, hogy a rendezvény finanszírozását a részvételi díjakból képzeljük el, ezért azok Áfa-tv. szerinti megítélését tisztáznunk szükséges. Kell-e áfát fizetnünk, ha a szolgáltatás igénybevevője külföldön adóalany, vagy akkor, ha nem magyar illetőségű magánszemély?

Kérdés: Kérdésem a 2008. XCIX. törvény 13. §-ával kapcsolatos. Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt az előadó-művészeti tevékenységet folytató szervezettel. A szerződésben meghatározzák, hogy a szervezet ingyen előadásokat tart, fellép önkormányzati rendezvényeken, a színháztermet ingyen az önkormányzat rendelkezésére bocsátja, ingyenjegyeket biztosít stb. Az önkormányzat vállalja, hogy a közhasznú feladat ellátását támogatja. A szervezetnek elszámolási kötelezettséget (tételes, számlamásolatok) ír elő.
– Az adószakértő szerint nem jó a szerződés, mert ha elvárok valamit, akkor az szolgáltatás, nem támogatás, tehát le kell számlázni. A szerződéssel kapcsolatosan a jogászok véleménye is eltérő.
– A támogatás elszámolásakor elfogadhatóak-e
rezsiszámlák, vagy csak a szerződésben megfogalmazott feladatokhoz kapcsolódó költségek?

Kérdés: Önkormányzatunk nem közhatalmi tevékenységével összefüggő bevételei – legnagyobbrészt az étkeztetési díjak – miatt áfaalany. Vannak olyan kiadásaink, amelyek egyértelműen kapcsolhatók az áfás bevételhez, de jelentős összegű az olyan beszerzésünk, amelynek áfáját arányosítani kell. Pl. a konyha az óvodával egy épületben van, a közüzemi díjak közösek. Az önkormányzat bevételeinek zöme adóból, állami normatívából, támogatásból, OEP-finanszírozásból származik. A konyha és az esetleges egyéb tevékenység áfaköteles bevételét milyen nem áfaköteles bevételhez arányosítsam? Az áfa arányosítására szolgáló képletben mely bevételeket kell szerepeltetni? Ha az összes támogatást figyelembe veszem, nagyon alacsony a visszaigényelhető arányosított áfa.

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?