1216 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Az új áfatörvény alapján hogyan alakul az étkezési tevékenység adózása 2008. január 1-jétől, illetve 2008. május 1-jétől? Az élelem áfáját hogyan igényelhetem vissza? A hivatal üzemeltet egy konyhát, onnan látjuk el élelemmel az óvodát, az iskolát, a külső étkezőket, a szociális étkeztetésben részesülőket és az alkalmazottakat. Kérdésem továbbá, hogy az önkormányzati telek értékesítése áfaköteles-e?

Kérdés: A 2008. évi Áfa-tv. január 1-jétől a számla kiállítását határidőhöz köti. Idevonatkozó 163. §-a szerint: "Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított 15 napon belül köteles gondoskodni". Milyen szankció sújtja a számla kibocsátóját és a befogadóját, ha ezt időben nem tudja teljesíteni?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk az Áfa-tv. értelmében áfaalany, havi bevallásra kötelezett, az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ingatlan-bérbeadási tevékenységünkre áfakötelezettséget választottunk. Az ingatlanértékesítési tevékenységünkre ez idáig nem éltünk a választási jogunkkal, tehát az Áfa-tv. 86. §-ában foglaltak szerint fogunk eljárni. Városunkban az ipari park területéből már az előző években értékesítettünk (20%-os áfával), és a további területeket is szeretnénk értékesíteni munkahelyteremtő vállalkozások részére. Az idén közműberuházást tervezünk megvalósítani a park területén. Az ipari park területe a Városi Önkormányzat által elfogadott Rendezési Tervben beépítésre szánt terület és az ipari övezet előírásai szerint beépíthető. Figyelembe véve továbbá az 1997. évi LXXVIII tv. 2. § 6. pontjában foglaltakat, véleményünk szerint az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés k) pontja alapján az ipari parkot továbbra is adókötelesen kell értékesítenünk. Első kérdésünk az lenne, hogy a közműberuházás áfáját visszaigényelhetjük-e, ha igen mikor, milyen mértékben, gondolva arra, hogy a beruházás valószínűleg jóval magasabb költséggel jár, mint az értékesítésből származó adóköteles bevételünk? Továbbá kérdéses az is, hogy az értékesítés mikor valósul meg? Lehet, hogy csak néhány év múlva sikerül részben vagy egészében eladni az ipari park területét? Második kérdésünk: mi lenne a helyzet a fenti esetben, ha hivatalunk az Áfa-tv. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ingatlanértékesítési tevékenységére is választaná az adókötelezettséget? Ismereteink szerint még 2008. március 31-ig megtehetnénk. 2008. évben hivatalunknál nem történt ingatlanértékesítés. Harmadik kérdésünk: az ingatlanértékesítéseknél mely esetekben kell fordított adózással kiállítani a számlát?

Kérdés: Középiskolai intézményünkben a kollégiumi ellátás az új Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján mentes az adó alól. Ugyanebben a középiskolában tanuló diákok menzaellátása szintén adómentes? Véleményünk szerint nem lehet a diákok étkeztetését kétféle módon számolni. A hivatkozott új Áfa-tv. nem jelöli külön a menzai étkeztetést. Helyesen járunk-e el, ha részükre is áfamentesen állapítjuk meg a térítési díjat?

Kérdés: A közös fenntartású általános iskolánk játékokat és sportszereket rendelt egy budapesti cégtől, amely a megrendelésnek megfelelően futárszolgálattal szállíttatta ki az árut, utánvéttel. A polgármesteri hivatal házipénztárából kifizetésre került a számla ellenértéke. A csomag kibontását követően tapasztaltuk, hogy a számla fizetési módja rovatban nyolcnapos átutalás került feltüntetésre. Megkerestük a céget, ahol azt a választ kaptuk, hogy azért átutalásos a számla fizetési módja, mert a futárszolgálat a kiszállított áru ellenértékét banki átutalással teljesíti feléjük, és nem tudnak készpénzes számlát kiállítani. De a számla a polgármesteri hivatal nevére és címére került kiállításra, amit készpénzben fizettünk ki. Ebben az esetben mi a helyes megoldás?

Kérdés: Önkormányzatunk szeméttelepet működtet társulásban két másik községgel. A szeméttelep-karbantartási feladatot ellátó vállalkozó evás, alanyi adómentes, de továbbszámlázásnál áfát is szerepeltetünk a számlán. Hogyan történik a számla kiállítása az evás vállalkozó esetében és továbbszámlázás esetén?

Kérdés: Az Ámr. 136. § (6) bekezdése értelmében: "Nem kell külön utalványozni a termékértékesítésből, szolgáltatásból – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését." Mit jelent az, hogy külön utalványozni? A számlán azért fel kell tüntetni az utalványozó aláírását? A paragrafus nem említi az utalványozás ellenjegyzést, akkor mindenképpen szükséges ellenjegyezni, és azt a számlán kell feltüntetni? Hogyan valósítható meg a gyakorlatban ez a lehetőség?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában lévő vízvezetékrendszer a Regionális Vízművek részére térítésmentesen átadásra kerül. Annak idején a vásárláskor nem volt adólevonási jogunk. Fennáll-e a számlakiállítási kötelezettség?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhával rendelkezik. Főzünk a saját diákjainknak (menzások, napközisek), és a szintén önkormányzati fenntartású óvodáknak, öregek otthonának, szociális étkezőknek, vendégeknek és saját dolgozóinknak. A többi intézmény étkeztetését a GAMESZ-nek számlázzuk. Az alapító okiratunkban szerepel ez a tevékenységünk. Az új Áfa-tv. 85. §-a szerint mely tevékenységünk mentes az adó alól, hogyan alakul a gyerekektől beszedendő térítési díj (eddig nyersanyagnorma+áfát szedtünk), a raktárra bevételezett élelmiszer áfájának levonhatósága (a mentes és köteles tevékenységhez való felhasználás aránya csak utólag derülhet ki), a fenntartó által nettóban meghatározott nyersanyagnormát kell-e változtatni (a le nem vonható áfát bele kell-e venni)? Ez az esetleges mentesség választható, vagy kötelező érvényű? Ha mentes a diákétkeztetés, akkor a gyermekvédelmi törvény 148. § (4) bekezdését miért nem változtatták meg?

Kérdés: Intézetünk egy külső szolgáltató bt.-vel kötött szerződést az egyik épülete felső emeleti térbeépítésének szakipari munkáira. Kérdésem, hogy ez a szolgáltatás az új Áfa-tv. 142. § (1) bek. b) pontja alá tartozik-e, vagyis az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti?