262 talált cikk az érvényesítés kifejezésre

Kérdés: Szakmai teljesítés igazolására az önkormányzatnál, polgármesteri hivatalnál, mindössze 6 fős költségvetési szervnél, nemzetiségi önkormányzatnál kit lehet, illetve érdemes kijelölni? Itt is a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jelölhető ki? A szerv vezetője jogosult megbízni ezzel a feladattal ezeket a személyeket? Lehet-e ugyanaz a személy egyazon gazdasági esemény tekintetében szakmai teljesítésigazoló és utalványozó is?

Kérdés: A Költségvetési Levelek című kiadvány elő­fizetési számlájával érvényesíthető-e – a mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésében – a szakmai kiadvány megvásárlásával megszerezhető 2 kreditpont?

Kérdés: Önkormányzatunk szabályozása alapján az 50 000 Ft-ot meghaladó összegű kiadásokra az elő­zetes kötelezettségvállaláshoz pénzügyi ellenjegyzés szükséges. A városüzemeltetési feladatokkal összefüggésben gyakran vásárlási előleg kell, hogy az üzemanyagot, karbantartási anyagokat kellő időben tudjuk biztosítani. Ebben az esetben a vásárlási előleg összege általában meghaladja a fent jelzett 50 000 Ft-os mértéket. Az előleg kiadására szükséges-e pénzügyi ellenjegyző, kötelezettségvállaló, vagy csak az előleg elszámolásakor leadott számlákat szükséges aláírásokkal ellátni?

Kérdés: Munkáltatói adómegállapítást kérő alkalmazottunk lakáscélú hiteltörlesztésről hozott igazolást. Tudomásunk szerint ez a kedvezmény már nem jár mindenkinek, csak meghatározott esetben. Kérdésünk, hogy a munkáltatói adómegállapításban figyelembe vehetjük-e a kedvezményt, vagy ilyen esetben nincs is lehetőség az adó elszámolására, mert a magánszemélynek kell az adóbevallást benyújtania? Ha a munkáltatói adómegállapításban mégis érvényesíthető ez a kedvezmény, akkor elegendő a munkavállaló által átadott igazolás, vagy a munkáltatónak egyéb körülményeket is kell vizsgálnia?

Kérdés: A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 140. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerint a jegyző gazdálkodási feladata és hatásköre többek között: "a kötelezettségvállalást ellenjegyzi, erre más személyt is felhatalmazhat". Ez a rendelkezés ellentétben van-e az államháztartásról szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben a pénzügyi ellenjegyzés fogalmával? Mikor van a jegyzőnek ellenjegyzési jogköre kötelezettségvállalás esetén?

Kérdés: Zálogházunk (kft.) egy pénzintézet megbízottjaként kézizálog kikötésével pénzkölcsönt nyújt a zálogtárgyat beadónak (továbbiakban: zálog­adós). A zálogtárgyakra nyújtott kölcsönösszeg és járulékai erejéig készfizető kezességet vállal zálog­házunk a pénzintézet felé. Zálog­házunk a záloghitel közvetítésével összefüggésben a pénzintézettől jutalékot kap. Amennyiben a zálogadós nem váltja ki a zálogtárgyat a hitelfutam­idő + 30 nap türelmi idő leteltével sem, akkor zálog­­házunk kezesként kifizeti az adós tartozását a pénzintézetnek, és ezzel megszerzi mindazon jogokat, melyek a pénzintézetet megillették. Zálogházunk a zálogtárgyat harmadik félnek – vevő 1 – értékesíti, aki azt továbbértékesíti vevő 2-nek, aki azt Vevő 3 Bt.-nek értékesíti.
Kérdések:
Van-e számlakiállítási kötelezettsége a pénzintézetnek, amikor a zálogházunk kezesként megfizeti az adós tartozását a pénzintézet felé, ha az Áfa-tv. 13. §-a (3) bekezdésének a) pontja nem tekinti szolgáltatásnyújtásnak, ha a szolgáltatás nyújtója részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti? Alkalmazhatja-e zálogházunk az Áfa-tv. XVI. fejezetének 1. és 2. alfejezet rendelkezéseit a zálogtárgy harmadik félnek (Vevő 1 Bt.) történő értékesítésekor? A viszonteladóra (jelen esetben zálog­házunkra) igazolhatóan teljesül-e, hogy továbbértékesítési céllal történt a beszerzése [Áfa-tv. 213. § (1) bekezdés e) pontja]? Zálogházunk elsődlegesen a hitel közvetítésében érdekelt. A felek elsődleges célja nem a termék értékesítése, az legfeljebb a szerződés nemteljesítésének következménye lehet. Helyes-e az az álláspont, hogy a fent leírt szerződéses konstrukcióban megvalósuló adóalanyok közötti ügyletek egyikére sem alkalmazható az Áfa-tv. XVI. fejezetének rendelkezése?

Kérdés: 2013. január 1-jétől az önkormányzattól átkerültem a járási gyámhivatal állományába. Az önkormányzatnál jogi végzettségem ellenére I. besorolási osztály, gyakornok elnevezésű besorolási fokozat, 1. számú fizetési fokozatba soroltak, az I. besorolási osztály fogalmazó elnevezésű besorolási fokozat, 2. számú fizetési fokozat helyett. Az önkormányzatnál megilletett az illetménykiegészítés, az alapilletmény 20%-a. A kormányhivatal a helytelen besorolás miatt újra besorolt, de már csak 10%-os illetménykiegészítéssel. A fentiek miatt hátrány ért az előző munkáltatómnál, mert kevesebb illetményt állapított meg, mint járt volna, de hátrány ért az új munkáltatómnál is, mert illetményem összességében csökkent az előző munkáltatónál lévőhöz képest, annak ellenére, hogy a Kttv. szerint illetményem nem csökkenhetne, hiszen ugyanazt a munkakört látom el.

Kérdés: Tájékoztatást kérnénk az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenjegyzőjének, valamint érvényesítőjének ugyanazon személy általi aláírási jogosultságára vonatkozóan.

Kérdés: Egy peres ügyben az önkormányzatot képviselő ügyvéd megbízási díjának kifizetéséhez szükséges-e szakmai teljesítési igazolás, amely peres ügy tárgyalására csak ez év októberében kerül majd sor?

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, 1953. 09. 17-én született nő vagyok. A 2011. évi CLXVII. törvény 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, aki legkésőbb 2012. december 31-ig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, korhatár előtti ellátás megállapítását kérheti. Ez a lehetőség számomra csak 2012. december 31-ig áll fenn, vagy ha ezen időpontig megszerzem a 37 év szolgálati időt, később, azaz 2013. évben is élhetek még a korhatár előtti ellátás igénybevételével?