903 talált cikk az eszközök kifejezésre

Kérdés: 1. A közfoglalkoztatottak által előállított mezőgazdasági termény értékesíthető-e önköltségi ár alatt külső szerv vagy magánszemély részére, ha a piaci ár alacsonyabb, mint az önköltségi ár? (Az önkormányzatnál feleslegessé vált, a közétkeztetésben történő felhasználást és a természetbeni szociális juttatás formáját már kimerítettük.)
2. Ha a közfoglalkoztatottak által előállított termény önköltségi ára magasabb, mint a piaci ár, melyik áron kell a saját konyhának közétkeztetési felhasználásra átadni, vagy természetbeni szociális ellátás formájában kiosztani?
3. A közfoglalkoztatásra kötött hatósági szerződésben szereplő kedvezményezett (önkormányzat) kötelezettségeinek felsorolásai között az alábbi mondat szerepel: "a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a programból származó bevételeiből kizárólag közfoglalkoztatási programjait vagy a Kftv. szerint létrehozott szociális szövetkezetek működését segíti elő."
Konkrétan milyen kötelezettséget jelent ez az önkormányzat számára? Milyen bevételeket kell ez alatt érteni? Csak a külső szerv vagy magánszemély részére történő értékesítésből befolyó tényleges befolyt bevételeket? Vagy a közétkeztetés, illetve a szociális alapon történő saját felhasználás esetén a számviteli elszámolással kimutatott bevételeket is?

Kérdés: Önkormányzatunk kamatozó kincstárjegy formájában hasznosította 1 éves időtartamra időlegesen szabad pénzeszközeit. Szíveskedjenek a könyvelési tételeit levezetni az értékpapír-vásárlásnak!

Kérdés: Integrált költségvetési intézmény vagyunk, sok telephellyel, szervezeti egységgel és mintegy 30 szakfeladattal rendelkezünk. A tárgyi eszközök analitikus nyilvántartása is ennek megfelelően épül fel, azaz az eszközöket szakfeladat- és szervezetbontásban tartjuk nyilván. A főkönyv részére az egyeztethetőség érdekében szintén szakfeladat- és szervezetbontásban készül el a feladás. Mind a terv szerinti értékcsökkenés, mind az 1-es főkönyvi számok tekintetében így könyvelünk. Például amikor egy eszköz két szervezet között átadásra kerül, ennek hatása a könyvelésben is megjelenik, átkönyveljük az adott 1-es főkönyvi számon mind a bruttó érték, mind a halmozott értékcsökkenés tekintetében. A könyvelési programunk úgy épül fel, hogy a 15-ös űrlap terv szerinti értékcsökkenés, növekedés soraiba a 119-139 tartozik és követel forgalmát gyűjti a program, nem az egyenleget. Tehát a fenti szervezetek közötti átadás halmozódva látszódik a 15-ös űrlap egyéb növekedés, egyéb csökkenés, terv szerinti ÉCS növekedés és csökkenés soraiban. Ehhez hasonlóan a sztornózott tételek, illetve helyesbítő tételek könyvelése is halmozódást okoz. Ezeket a halmozódásokat ki kell-e szűrni a 15-ös űrlap megfelelő soraiból?

Kérdés: Kis értékű eszköz aktiválásakor az eszközt az állományi főkönyvi számra aktiváljuk, majd elszámoljuk a terv szerinti értékcsökkenést egy összegben. Értékcsökkenés elszámolása után az eszközt átsoroljuk a 0-ra íródott eszközök közé. Ez az átsorolás is egyéb növekedés és csökkenésként jelentkezik a 15-ös űrlapon. Helyes ez a megoldás?

Kérdés: Az önkormányzat által, a Start közmunkaprogram keretében foglalkoztatott dolgozók által előállított terményekkel kapcsolatos alábbi gazdasági események könyvelését kérnénk levezetni:
1. Önkormányzatnál:
Az önköltségszabályzatban foglaltak alapján megállapításra kerül a közfoglalkoztatottak által előállított élelmiszer-nyersanyag önköltsége, amely alapján:
1.3. Készletre vétel könyvelése az önkormányzatnál.
1.4. Felhasználás könyvelése:
– saját célra történő felhasználás esetén (szociális rászorultság alapján természetbeni juttatásként),
– térítésmentes átadás az önkormányzati költségvetési szervnek (intézménynek), amely az önkormányzat konyháját üzemeltetve látja el a közétkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Az önkormányzat áfaalany, de az előállítással kapcsolatban felmerült kiadások áfáját nem vonta le.),
– feleslegessé vált készlet értékesítése külső szerv, illetve magánszemély részére.
2. Intézménynél:
2.1. Önkormányzattól kapott élelmiszer-nyersanyag térítésmentes átvételének könyvelése.
2.2. Felhasználás könyvelése:
– intézmény által üzemeltetett konyhán történő felhasználás.
A könyvelési tételeket szíveskedjenek a költségvetési számvitel szerint (rovatok), pénzügyi számvitel szerint és az előirányzat könyvelése szerint is levezetni.

Kérdés: A 190. lapban megjelent 3599. számú kérdésre adott válaszban olvasható, hogy "A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a vízi közművekre vonatkozó üzemeltetési szerződést kell kötni". Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. A kérdésre adott válaszban szerepel, hogy az üzemeltetésre átvett eszközökről az üzemeltetőnek analitikus nyilvántartást kell vezetnie, és év végén leltároznia kell ezeket az eszközöket, amelyről az adatokat az önkormányzat részére meg kell küldenie. Az önkormányzat mint tulajdonos üzemeltetésre átadta (visszaadta) a vízi közművet az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-nek. Az Áhsz. 22. §-a csak a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközökre tartalmaz leltározási kötelezettséget. Az önkormányzat levélben kérte az Önkormányzati Közüzemi Szolgáltató Zrt.-től a leltár elkészítését (tévesen hivatkozva a kormányrendelet 22. §-ára), és annak megküldését. A szolgáltató válaszlevelében jelezte, hogy a víziközmű-vagyont bérleti-üzemeltetési – nem vagyonkezelési – szerződés alapján üzemelteti, a kért leltár megküldése nem áll módjukban. Az üzemeltetésre átadott eszközök az önkormányzat tulajdonában vannak, a leltározás eredményét, illetve az esetleges eltérést is neki kell a könyveiben, illetve a mérlegben kimutatni, korrigálni. Az értékcsökkenést is az önkormányzat számolja el. A leltározást az önkormányzat nem tudja elvégezni. Melyik jogszabály írja elő az üzemeltetésre átadott vagyon esetében a leltározási kötelezettséget az üzemeltető részére?

Kérdés: Ügyfelem egy önkormányzati tulajdonban lévő egyszemélyes nonprofit kft., amelyet az önkormányzat településgazdálkodási feladatok ellátására hozott létre. Az alapító önkormányzat a cég alapító okiratában meghatározta a kft. feladatait, melyek a következők: település közterületeinek tisztán tartása, közterületi fák, zöldnövényzet, valamint parkok kezelése, gondozása. Az önkormányzat a kft. képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetése alapján a képviselő-testület határozatában meghatározott támogatást nyújt a kft. alapfeladatainak ellátására. A támogatás egy része működési támogatás, amelyet a kft. az alapító okiratában meghatározott zöldterület-karbantartási feladatokra kap. Másrészt az önkormányzat fejlesztési támogatást biztosít a zöldterület-karbantartási feladatok elvégzéséhez szükséges eszközök (fűnyírók, tehergépkocsik) pótlására. Az önkormányzat a fejlesztési támogatás költségvetésben meghatározott célnak megfelelő felhasználását ellenőrzi. A kft. a beszerzett eszközök áfáját nem helyezi levonásba. A fenti feladatokon túl a kft. eseti megrendelések alapján karbantartási feladatokat, illetve a helyi újság szerkesztésével kapcsolatos feladatokat is ellát, amelyek azonban nem tartoznak a kft. alapító okirat szerinti alapfeladatai közé, és ezek vonatkozásában az önkormányzat támogatást nem nyújt. Az alapfeladatokon túl elvégzett tevékenységek általános forgalmi adóval növelten kerülnek bizonylatolásra az önkormányzatnak. Az előzőeken túl a kft. lakossági megrendelésre fűnyírási, egyéb zöldterület-karbantartási feladatokat is elvégez, amelyeket szintén áfával növelten számláz a szolgáltatást igénybe vevők részére. A fentiekkel kapcsolatban kérdésem, hogy az önkormányzat által a nonprofit kft. részére folyósított működési és fejlesztési támogatás az Áfa-tv. 65. §-a alapján adóalapot képez-e, és köteles-e az önkormányzat azután áfa fizetésére?

Kérdés: Milyen feltételei vannak a megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos személyek foglalkoztatásának, a munkáltatót milyen kötelezettségek terhelik, ha ilyen személyt kíván foglalkoztatni?

Kérdés: 2015. év januárjában egyik dolgozónk megkapta a teljes havi fizetését. Közben kiderült, hogy táppénzen volt, ezért a táppénzes időre járó bérét jogosulatlanul vette föl. A következő hónapban már levonni nem tudtuk tőle, mert elment intézményünktől. A kilépéskor ez az összeg rákerült a MIL lapjára. Hogyan kell ezt az összeget a kétféle számvitelben kezelnünk?

Kérdés: 1. Az Nvt. az önkormányzati költségvetési intézmények ingó és ingatlan vagyonelemeire vonatkozik-e? Lehet-e az önkormányzati költségvetési intézménynek olyan tulajdonjogilag és könyvvitelileg elkülönült saját ingó és ingatlan vagyona, amely nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá?
Az Nvt. 1. §-ának (2) bekezdése szerint
"Nemzeti vagyonba tartozik:
a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog".
Az Áht. 3. §-ának (3) bekezdése szerint "az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik
a) a helyi önkormányzat, [...]
e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított költségvetési szerv."
Azaz az Áht. külön definiálja a helyi önkormányzatot és az irányított költségvetési szervet, míg az Nvt. helyi önkormányzatot említ.
2. Fenti kérdésből kiindulva egy tekintet alá esik-e az önkormányzati költségvetési intézmény részére az önkormányzat mint alapító által rendelkezésére bocsátott ingó és ingatlan vagyon az önkormányzati költségvetési intézmény által saját forrásából beszerzett ingó és ingatlan vagyonnal?
3. Önkormányzati költségvetési intézmény által beszerzett és a könyveiben nyilvántartott ingó és ingatlan vagyonról rendelkezhet-e egyoldalú alapítói döntéssel az önkormányzat, azaz elvonhatja-e az intézmény ilyen vagyonát egyoldalúan?
4. Az Nvt. alapján az önkormányzat költségvetési intézménye a nemzeti vagyonban nyilvántartott saját tulajdonú ingó és ingatlan tárgyi eszközét milyen feltételek mellett értékesítheti vagy adhatja ingyenes tulajdonba?
5. Az önkormányzat költségvetési intézménye adhat-e ingó és ingatlan vagyont az államháztartáson kívülre (pl. közfeladatot ellátó gazdasági társaságnak)?
6. Az Nvt. 11. §-ának (13) bekezdése alapján az önkormányzat költségvetési intézménye átadhat-e közfeladat ellátására ingyenesen ingó és ingatlan vagyont (államháztartáson kívülre)?