903 talált cikk az eszközök kifejezésre

Kérdés: A nagy értékűként nyilvántartásba vett berendezéseket (étkezőgarnitúra székekkel, asztallal együtt, komplett szekrénysor vagy irodabútor stb.) hogyan lehet "megbontani" és kis értékű eszközként, részenként nyilvántartásba venni? Számviteli elszámolása (értékcsökkenés, kontírozás) hogy történhet, ha néhány éve már nagy értékű eszközként nyilvántartásba vették?

Kérdés: Intézményünk támogatást szeretne adni egy nehéz körülmények között élő és három iskoláskorú gyermeket nevelő alkalmazottjának a tanévkezdéshez. Úgy tudjuk, hogy a legkisebb gyermek számára már júniusban meg kellett vásárolni a könyveket. A középiskolába járó gyermekek viszont csak szeptemberben veszik meg a tankönyveiket. Kérdésünk, hogy a megvásárolt tankönyvekre utólag adhatunk-e adómentesen támogatást, vagy esetleg a tankönyveken kívül más egyéb, az iskolába szükséges eszközök, pl. füzet, írószer vásárlására is felhasználható-e az adómentes támogatás? Kérdéses számunkra az is, hogy a középiskolába járó gyermekeknek is nyújtható-e adómentesen az iskoláztatási támogatás?

Kérdés: Kifizethető-e adómentesen az iskolakezdési támogatás annak az alkalmazottunknak, aki az általános iskolába járó gyermeke számára júniusban (közel tízezer forintért) megvásárolta a tankönyveket, de nem kért róla számlát?

Kérdés: Önkormányzatunk jogerősen megnyert egy pert, így a perköltség megtérítésére a bíróság a másik felet kötelezte. A pervesztes fél számla kiállítását kérte az önkormányzattól, de mi úgy tudjuk, hogy a perköltségről számlát kiállítani nem lehet. Kérdésünk, hogy kell-e számlázni, és ha igen, akkor a számlát milyen tartalommal kell kiállítani?

Kérdés: Költségvetési szervként európai uniós pályázaton nyertünk, de van egy támogatásban részesülő partner is, aki rajtunk keresztül bonyolít mindent. Az elszámolás utófinanszírozással történik, a támogatási szerződés szerint a nettó összeg 95 százalékig a támogatott fizeti az 5 százalék önrészt, valamint a teljes áfát, mivel azt vissza kell igényelni. Hogyan kell az alábbi gazdasági eseményeket könyvelni? Elkülönített számlára (35261-K?) megérkezik a támogatás a főtámogatott és támogatásban részesülőknek. A támogatásból a felügyeleti (mint számfejtő) hely részére át kell adni a megbízási díjat és azok járulékait, hogyan kell ezt a könyvelésben kezelni? Ők egy másik költségvetési szerv, előirányzat-átadás történik? Vannak olyan kifizetések, melyek nem az elkülönített számlán bonyolódnak (elszámolható-e pl. a telefonköltség egy része a pályázattal kapcsolatos kiadásokban), utólag megérkezik a támogatás erre a költségre, milyen rendezési és könyvelési kötelezettség van? A tárgyieszköz-beszerzésnél a támogató a fentiek szerint (95 %-ot) fizet a szállítónak, nálunk a maradék jelentkezik a pénzforgalomban.

Kérdés: Iskolánk tánctagozata költségigényes, mivel a ruhákat és cipőket az iskola biztosítja. A beszerzett ruhaanyagot azonnal költségként számoljuk el, vagy az abból készült ruhákat kell nyilvántartásba venni?

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartásba venni az aranykártyapontokon vásárolt mobiltelefon-készüléket?

Kérdés: 2006. évben kis értékű tárgyi eszközként lett könyvelve beszerzés, melynek felhalmozásként kellett volna szerepelni a könyvviteli mérlegben. 2007. évben milyen rendezési tétellel tudom átkönyvelni a nagy értékű tárgyi eszközök közé?

Kérdés: A többcélú kistérségi társulásnak mozgókönyvtári feladatellátásra a 2007. évi költségvetési törvény alapján szolgáltatói szerződést kell kötni egy nyilvános vagy megyei könyvtárral. A megkötött szolgáltatói szerződés alapján végzett könyvtári szolgáltatást dologi kiadásként (áfát felszámító számla ellenében), vagy támogatásértékű pénzátadásként kell-e kezelni?

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.