Egyéni vállalkozó, illetve adószámos magánszemély költségeinek elszámolása a díjat fizető felé

Kérdés: Partnerünk szakfordítást végez nekünk. A számlában a fordítás díján felül postázási költséget is feltüntet fizetendő díjként. Szakmai utasításokban, rendeletekben iránymutatást nem találtunk arra vonatkozóan, hogy egyéb költségtérítési kötelezettségünk állna fenn. A partnerrel vállalkozási szerződésünk sincs, amiben külön szabályozva lenne a fordítási díjon felüli költségtérítés. Kérdésem, hogy jogosan állít-e be a számlán a saját költségeinek fedezetére vonatkozó tételt, ha igen, a számlához csatolni kell az összeget alátámasztó bizonylat hiteles másolatát?
Részlet a válaszából: […] A partner a szakfordítást a kérdés alapján vállalkozási, megbízási szerződés alapján végzi. Az nem derül ki a kérdésből, hogy egyéni vállalkozóként vagy adószámos magánszemélyként számláz. Amennyiben az érintett egyéni vállalkozóként állítja ki a számlát, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami támogatással nem fedezett része

Kérdés: A 2016. évi költségvetésről szóló 2015. C. törvény 2. számú mellékletének V. beszámítás, kiegészítés fejezete 5. A III. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok nb) pontjában szereplő "a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami támogatással nem fedezett részére" keretében milyen költségek számolhatók el? Csak kis értékű dologi, vagy beruházás, felújítás?
Részlet a válaszából: […] ...ellátások önrészére, a III.3. és III.5. jogcímek szerinti feladatokra, a közfoglalkoztatási feladatok egyéb állami támogatással nem fedezett részére, az intézményi gyermekétkeztetés térítési díjának szociális alapon történő egyedi mérséklésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 12.

Eszközök térítés nélkül átadása társult önkormányzatoknak

Kérdés: A költségvetési szervként működő többcélú kistérségi társulás több település társult önkormányzataiból jött létre. 2009-ben egy eszközbeszerzésre irányuló pályázatot is nyert a társulás, amelyek keretében a társult önkormányzatok részére használatra átadásra kerültek ezek az eszközök, mivel a feladatellátás ott valósul meg. Több éve már, hogy használják ezeket az eszközöket. A társulási tanács úgy döntött, hogy ezeket az eszközöket térítés nélkül át kívánja adni a társult önkormányzatoknak. A társulás a működése óta alanyi mentes az áfakört tekintve, és az eszközök beszerzésekor sem igényelt vissza áfát, ezek fedezete is adómentes volt. Térítés nélküli átadásnál keletkezik-e áfabefizetési kötelezettség, van-e számlakibocsátási kötelezettsége a társulásnak, ha igen, milyen érték szerepeljen a számlán? Ezen eszközök még nem íródtak le teljesen. Az átvevő önkormányzatoknak van-e áfabefizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adó alapvetően az ellenértékes ügyleteket adóztatja. Az ingyenes ügyletek csak meghatározott feltétellel kerülnek adóztatás alá, abban az esetben, ha az átadó adóalanyt áfalevonási jog illette meg az átadott termékkel kapcsolatban. Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Jogutódlás

Kérdés: "A" társaságból kiválással jön létre "B" társaság. Az "A" társaság ingatlan-bérbeadással is foglalkozik, bejelentkezett az áfakörbe. A kiválással létrehozandó társaságban vagyonelemként (jegyzett tőke, eredménytartalék fedezeteként) ingatlanok kerülnek átadásra, amelyeket hasonlóan bérbe kívánnak adni, de a társaság nem akar az áfakörbe bejelentkezni. A kiválással létrehozandó "B" társaság áfamentesen adhatja-e bérbe ingatlanait?
Részlet a válaszából: […] A beadványában leírt esetben "B" társaság, amely kiválással jön létre "A" társaságból, tevékenységét tekintve kezdő adóalanynak minősül az Art. szerint, továbbá az áfa rendszerén belül is ilyenként kezelendő. Ebből következően "B" társaságot "A" társaság döntése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 3.

Maradvány elszámolása

Kérdés: Hivatkozva a 4042. kérdésszámra, szeretnénk megkérdezni, hogy mit kell az alatt érteni: "Kapcsolódó tételek: a maradvány elszámolása, annak függvényében, hogy mi az átvétel fordulónapja". Mi a teendő akkor, ha a beolvadó szerv év közbeni maradványa negatív előjelű?
Részlet a válaszából: […] ...költségvetési maradványt is eredményezhet, amit az irányító, alapító szervnek jelezni kell.A mínuszos költségvetési maradvány fedezetére a tárgyévben nem realizált, elmaradt finanszírozás nyújthat fedezetet a következő évben, amit az irányító szervtől kap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Kötelezettségvállalás összeférhetetlensége

Kérdés: A településünk Roma Nemzetiségi Önkormányzata három megválasztott tisztségviselője egy család tagja; apa, lánya, veje. A kötelezettségvállaló és utalványozó a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A belső ellenőr jelentésében kifogásolta az összeférhetetlenségi szabály be nem tartását, konkrétan azt, hogy "Kötelezettségvállalási, utalványozási feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el" [Ptk. 1959. évi IV. Tv. 685. §. b) pont]. Milyen megoldással lehet ezt az ellentmondást feloldani? Hogy lehet ellátni a kötelezettségvállalási, utalványozási feladatokat ilyen összetételű képviselő-testülettel?
Részlet a válaszából: […] ...tartani.A kötelezettségvállalás egy jövőre nézve vállalt kötelezettség, illetve kiadás, amely kötelezettségvállaláshoz megfelelő fedezettel kell rendelkezni, a költségvetésben megfelelő előirányzatot kell biztosítani.A nemzetiségi önkormányzat kiadási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 12.

Önkormányzati adóhatóságnál fennálló adóhátralék behajthatatlansága, elévülése és törlése

Kérdés: Milyen eljárásrendet kell követnie az adóirodának abban az esetben, ha a 2009. adóévig felmerülő adóhátralék, továbbá a tartozást terhelő késedelmi pótlék összegének az elévülés jogcímén történő törlését szeretnénk elrendelni gépjárműadó, helyi iparűzési adó tekintetében? Elévülés jogcímen mikor lehet törlést elrendelni adójogi szempontból? Az ONKADÓ az elévült tételeket le tudja válogatni. Egy darab végzésben el lehet-e rendelni az elévült tételek törlését, vagy minden adózóra tételesen kell végzést hozni? Az Áht. 97. §-ára és a behajthatatlan követelést szabályozó Áhsz. szabályaira figyelemmel kell-e lenni elévült adótartozás törlésekor? Ha a követelés az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint behajthatatlan, akkor a behajthatatlanság tényét és mértékét (adózónként) bizonyítani kell? Külön kell-e kezelni a 100 000 forint alatti tételeket?
Részlet a válaszából: […] ...definíciót. E rendelkezések értelmében "behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Kedvezményes étkeztetés miatti áfafizetési kötelezettség könyvelése

Kérdés: 2015-ben hogyan kell helyesen lekönyvelni a kedvezményes étkeztetés miatti áfafizetési kötelezettséget, a költségvetési és a pénzügyi szám­vitelben?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni.Az ingyenesen, illetve a kedvezményesen étkezők (természetben nyújtott kedvezményes gyermekétkeztetés) térítési díjjal nem fedezett részét az Áhsz. 44. §-ának (2) bekezdése szerint nem lehet a pénzforgalmi elszámolásokkal egyenértékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

Önkormányzat ingatlanfedezet- nyújtása

Kérdés: A Stabilitási tv. 10. §-ának (1) bekezdése szerint "Az önkormányzat érvényesen kizárólag a Kormány előzetes hozzájárulásával vállalhat a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet és garanciát, valamint köthet adósságot keletkeztető ügyletet". Kérdésünk, hogy a helyi önkormányzat ingatlanfedezetet adhat-e kormányzati hozzájárulás nélkül, vagy az ingatlanfedezetre is az adósságot keletkeztető ügyletek szabályai vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, hogy mire adták az ingatlanfedezetet, de feltehető, hogy hitelfelvételhez vagy garanciális kezességvállaláshoz. Az ilyen ügyletek adósságot keletkeztető ügyletek, amihez az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulását kell kérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Cafeterián kívüli egyéb juttatások köztisztviselők és a polgármester részére

Kérdés: Főállású polgármesternek év végén (a bruttó 200 000 Ft-os cafeterián kívül) lehet-e adni ajándékutalványt, illetve meg lehet állapítani részére magasabb cafeteriakeretet, mint a hivatal köztisztviselőinek? Nekik is adható így ajándék­utalvány, illetve meg lehet-e határozni ennek mértékét eltérően is az egyes köztisztviselőkre?
Részlet a válaszából: […] ...az éves költségvetési törvény pedig a maximumát is meghatározza évi 200 ezer forintban. Ez bruttó keret, tehát a közterhekre is fedezetet kell nyújtania. A költségvetési törvény az éves maximális 200 ezer forintos keretet az Szja-tv. hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.
1
10
11
12
27