Részmunkaidős szabadsága

Kérdés: Az alapfokú művészeti iskolában határozott idejű közalkalmazotti szerződéssel tanítanak heti 4-8-12 órában pedagógusok. Mennyi az ő szabadságuk?
Részlet a válaszából: […] ...veszi ki, hanem amunkáltató adja ki.A szabadság munkanapra jár, azt a munkaidő-beosztás szerintimunkanapokon kell kiadni.A részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottat ismegilleti a szabadság. Ugyanazon jogszabályi előírások alkalmazásával kellmegállapítani mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Áfa arányosítása számítási példával

Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
Részlet a válaszából: […] ...támogatást. A levél intézményműködésre átvett pénzeszközökneknevezi az OEP-támogatást és a munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottaktámogatását. A levélből nem derül ki, hogy az OEP-támogatás milyen jellegűtámogatás. Ha az OEP-ból érkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai

Kérdés: A napi 4 órában foglalkoztatott jegyző, illetve köztisztviselőnek a teljes összegben kifizetett étkezési- és ruházatiköltség-térítés fele jelent-e adóköteles bevételt? Ha igen, maga fizeti az adót, vagy az önkormányzat? Szabályzatunk nincs.
Részlet a válaszából: […] ...adómentessége szempontjából nincsjelentősége annak, hogy a juttatásban részesülő munkavállaló teljes munkaidősvagy részmunkaidős foglalkoztatott. A Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17.pontjában meghatározott adómentesség mértéke független a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

65. életév betöltése

Kérdés: A Kjt. 25. § (1) bekezdés e) pontja alapján 2005. július 1-jén megszűnik a jogviszonya annak a közalkalmazottnak, aki a fenti időpontig 65. életévét betöltötte, kivéve ha más törvény ettől eltérően nem rendelkezik. Milyen más törvény lehet a bölcsődék vonatkozásában, ami mentességet ad? Munkakörét megbízással vagy vállalkozásban a fenti dolgozó elláthatja továbbra is?
Részlet a válaszából: […] ...is fennállhat, 70. életévük betöltéséig. (A Ktv.hatálya alá tartozó munkáltatóknál pedig kivételt csak az ÁllamiSzámvevőszéknél foglalkoztatott köztisztviselők élvezhetnek, szintén 70.életévükig.)Természetesen ezen időpontot megelőzően sor kerülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Étkezési utalványok

Kérdés: Intézményünk néhány dolgozója készétel vásárlására jogosító "Készételutalványt" kap 4000 forint értékben. Jól tudom, hogy ez az utalvány 4000 forintig mentes, a fölött adóköteles? Van-e olyan étkezési utalvány, amely 8000 forintig adómentes?
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg a munkáltató.Amennyiben tehát az intézmény a belső szabályzatában rögzítipl. azt, hogy milyen munkakörben, beosztásban foglalkoztatott dolgozókkaphatnak az adómentes értékhatárt meghaladóan étkezési utalványt, akkor ajuttatás adóköteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...irányadó illetmény.A foglalkoztató, illetve a biztosított által fizetendőjárulékok mértéke nem változott. A foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosítottrészére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett,elszámolt, járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Közalkalmazotti tanács és a szakszervezet

Kérdés: Milyen mértékig szólhat bele egy költségvetési intézmény pénzügyi, gazdasági ügyeibe a közalkalmazotti tanács és a szakszervezet? Számon kérheti-e a munkáltatótól, hogy milyen jogcímen és milyen mértékig jutalmazza egyes dolgozóit? Azaz meddig terjed a hatás- és jogköre ezen ún. érdek-képviseleti szerveknek?
Részlet a válaszából: […] ...ami megszabja a munkafeltételeket és amegváltoztatásuk lehetőségét. Ily módon kevés önállóságot hagyva a munkáltatóés az általa foglalkoztatott közalkalmazott megállapodásának. A nem munkáltatóiszintű érdekegyeztetésben a különböző szinteken a kormány,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Munkahelyi mobiltelefon

Kérdés: Nem találtuk meg a 2005. évre érvényes Szja-tv.-ben azt a rendelkezést, amely kimondja, hogy az intézmény dolgozóinak biztosított mobiltelefonok, illetve azok használati díjának megtérítése miatt ebben az évben már nem kell adót fizetni. Az új törvény elfogadása után sokat lehetett erről hallani.
Részlet a válaszából: […] ...határozza meg." Az új rendelkezés alapján nem állapítható meg azadókötelezettség akkor, ha a munkavállalók, a megbízási jogviszonybanfoglalkoztatottak, vagy az intézmény tevékenységében bármilyen módonközreműködő magánszemélyek a tevékenységük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.
Kapcsolódó címke:

Pszichiátriai gondozó átsorolása

Kérdés: A pszichiátriai gondozóban foglalkoztatott dolgozó 1988-ban "pszichiátriai ápoló és gondozó" szakképesítést szerzett, így a 3/2001. EüM rendeletet figyelembe véve a "D" fizetési osztályba nyert besorolást. A dolgozó – tanulmányi szerződéssel támogatva – 2003. évben "ápoló" szakképzettséget igazoló bizonyítványt szerzett. Kötelezhető-e a munkáltató az "E" fizetési osztályba történő átsorolásra, annak ellenére, hogy jelenlegi munkakörében az utóbb szerzett végzettségre nincs szükség, és a 16/2004. EszCsM rendelet a "pszichiátriai gondozó" munkakör szakmai feltételeként a "szakképzett gondozó" személyi feltételt állapítja meg?
Részlet a válaszából: […] ...Egy középiskolai végzettségű és mellette felsőfokúszakképesítéssel rendelkező jelölt nem.A pszichiátriai gondozóban foglalkoztatott alkalmazottképesítési, besorolási követelményeit a 3/2001. EüM rendelet 1. számúmelléklete határozza meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 16.

Nyelvpótlék

Kérdés: Az EU-csatlakozás után született-e törvény, amely szerint a közalkalmazottaknak is alanyi jogon jár a nyelvpótlék?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonyban jelenleg nincs olyanhatályos rendelkezés, amely alanyi jogon előírná a nyelvpótlékot. Aközszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott alkalmazottak részére a Ktv.2001. július 1-jei hatállyal vezette be az alanyi jogon járó idegennyelv-tudásipótlékot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
61
62
63
67