Államháztartáson kívülről adott támogatás

Kérdés: Magánszemély, illetve egyéni vállalkozó vagy gazdasági társaság milyen módon nyújthat támogatást szabályosan az önkormányzat részére? Milyen jogcímen lehetséges a támogatás, és milyen szabályoknak kell megfelelni? Működési célra lehetséges-e támogatást nyújtani?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően támogatást bárki nyújthat, egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, de akár civil szervezet is. Amennyiben azonban megállapítható, hogy a támogatás valamely tevékenység, szolgáltatás, termék ellenértékét képezi, akkor már nem ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Költségvetési szerv által szervezett vetélkedő adózása

Kérdés: Költségvetési szervünk ünnepi rajz- és esszépályázatot szervezett, aminek kapcsán egy állami tulajdonú zrt.-től tárgyi adományokat kapott, hogy a versenyen helyezést elérő részt vevő gyerekeknek díjként átadhassa. Az adományozó és adományos között támogatási szerződés íródott. Ebben az esetben a mi költségvetési szervünknek (az adományosnak), milyen közteherfizetési kötelezettsége áll fenn?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a gyerekeknek adott díj tekintetében a költségvetési szerv minősül juttatónak. Ettől el kell különíteni azt a gazdasági eseményt, hogy a költségvetési szerv ingyenesen átveszi a gazdasági társaságtól az ajándéktárgyakat. Utóbbira lehetősége van a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Kis értékű tárgyi eszköz

Kérdés: Intézményünk – az anyagbeszerzés mellett – kis értékű tárgyi eszközöket is vásárol, előfordul, hogy "tartalékként", mely eszközöket a raktárban tartjuk addig, amíg szükség lesz rá. Ezek között vannak olyan tételeink, amelyeket 2014 előtt vásároltunk, de felhasználásra még nem kerültek. Ezeknek a raktáron lévő kis értékű tárgyi eszközöknek hogyan kell a felhasználását (raktárból való kikerülését) könyvelni a főkönyvben? A beszerzéskor milyen könyvelési lépések szükségesek?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint kis értékű tárgyi eszköznek minősül, ha az államháztartás szervezete tevékenységét éven túl szolgálja, és 200 E Ft – áfa nélkül – egyedi értéket nem meghaladó a bekerülési értéke.Ha a "tárgyi eszköz"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 24.

Térítés nélkül átvett eszköz áfája

Kérdés: Ha egy költségvetési szerv térítés nélkül vesz át eszközöket egy gazdasági társaságtól, keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Az átadás tényét milyen dokumentumokkal kell alátámasztani (szerződés, számla)? Ha az átadó élt az adólevonási jogával, akkor a számlán vagy a szerződésben milyen adatoknak kell szerepelnie, értve ez alatt az alap és az áfa fogalmát? Az alap térítés nélküli, az áfa térítéses? Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak a gazdasági eseményhez?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélkül átvett eszköz nem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget az átvevőnél. Áfafizetési kötelezettsége az átadónak keletkezik, vagyis annak a szervezetnek, amely az eszközt kivonja a gazdasági tevékenysége köréből. Az ingyenes termékátadás akkor minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 23.

Városüzemeltetési feladatok

Kérdés: Városüzemeltetési feladatokra állami feladatalapú finanszírozást kapunk. A társaság működéséhez az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeghatárig általános működési támogatást nyújtunk. A támogatás utalása havi ütemezésben történik, mely havi összeg forrása az adott hónapban utalt feladatalapú finanszírozás rész, valamint saját forrás. A feladatalapú finanszírozáselszámolás alapja a kiadások megfelelő COFOG-on történő elszámolása. Esetünkben a társaság részére havonta leutalt összeg államháztartáson kívülre átadott pénzeszköz a 066020 város- és községgazdálkodás COFOG-on történik. Hogyan javítsuk a könyvelésünkön az elszámolás érdekében, hogy a havonta leutalt összeg ne minősüljön szolgáltatásnyújtásnak, ne kerüljünk az áfa hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint az Áhsz. 3. §-ának (2) bekezdése szerinti költségvetési számvitelben az államháztartás szervezetei a bevételeket és a kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon számolják el, amelyek érdekében azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 12.

Bentlakásos szociális intézmény

Kérdés: Nonprofit kft.-nk a Szoctv.-ben meghatározott lehetőségre tekintettel hozott fenntartói döntés alapján egyes férőhelyeire 8 millió forint belépési hozzájárulás fizetése ellenében vesz fel időseket. Nem egyértelmű, hogy az így szedett hozzájárulás adómentes-e, vagy 27%-os áfa terheli, illetve hogy ennek a hozzájárulásnak a szedése hogyan befolyásolja szociális tevékenységünk adómentességét, különös tekintettel az egyes bentlakók által fizetett/ fizetendő összegek eltéréseire.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének f) pontja értelmében adómentes az a szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés, amelyet szociális ellátás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Kincstári számla nyitása

Kérdés: Az Áht. 111. §-ának (13) bekezdése szerint: "A kincstári körön kívüli számlatulajdonos 2015. november 30-ig köteles a kincstárnál forintfizetési számlát nyitni, a nem a kincstárnál forintban vezetett fizetési számláit megszünteti, és azok egyenlegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára átutalni." Önkormányzatunk fizetési számláját takarékszövetkezetnél vezeti. A fentiek alapján ezt meg kell szüntetnünk, és kincstári számlát kell nyitni?
Részlet a válaszából: […] Az Áht. 111. §-ának (13) bekezdése szerint a kincstári körön kívüli számlatulajdonos – a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével – (idetartoznak: megyei önkormányzatok és azok önkormányzati hivatalai, térségi fejlesztési tanácsok és azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 24.

Víziközmű-szolgáltatás

Kérdés: Az önkormányzat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján elkészítette a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendeletnek megfelelően a vagyonértékelést. A vagyonértékelési eljárás során az Áhsz. 16/A. §-t alkalmazva kell eljárni a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása alapján. A bekerülési érték újbóli megállapításakor az eszközök bruttó értékét, valamint az elszámolt értékcsökkenést a könyvekből ki kell vezetni, ezt követően pedig a vagyonértékelés eredményének dokumentumaként készített szakvélemény mellékletét képező víziközművagyon-leltár alapján, az abban szereplő értéken kell az eszközöket a könyvekbe felvenni. Az önkormányzat víziközművagyon-értékelése 2014. 01. 01. fordulónappal készült el, a szakvélemény érvényessége 6 hónap. Ezen szakvélemény alapján a számviteli nyilvántartásokon keresztül lehet-e vezetni a bekerülési érték újbóli megállapítása miatti változást, illetve mi a helyes eljárás a vagyonváltozás rendezésére?
Részlet a válaszából: […] A már 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében a vagyonértékelést 2019. december 31-ig kell elvégezni.A 2012. július 15-én folyamatban lévő pályázati eljárások esetében a vagyonértékelést az üzemeltetési szerződés megkötését megelőzően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Törölt adószám visszaállítása

Kérdés: Ha egy társaság adószáma törlésre került, az utóbb visszaállítható-e?
Részlet a válaszából: […] Az Art. rendelkezése alapján adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a jogszabályban meghatározott egyes kivételekkel [Art. 16. § (1) bekezdés].Az adóhatóság felfüggeszti az adószámát azoknak, akik bevallási vagy adófizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 22.

Jogutódlás

Kérdés: Egy továbbműködő társaságból kiválik két társaság, a cégbíró végzése szerint 2014. december 31-én jönnek létre. A létrejövő társaságok december 31-i végzésen rendelkeznek adószámmal. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóalany-nyilvántartási egyeztető lapján viszont a tevékenység kezdete 2015. január 01. A jogutódlással szerzett vagyont már december 31-én megkapták a kiváló társaságok. A jogutódlással szerzett vagyon áfakötelezettségének megítélésénél a kiváló társaság megfelel-e 2014. december 31-én az Áfa-tv. 18. § (1) bekezdése a) pontjának, azaz a "szerzéskor belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak" minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 17. §-ának (2) bekezdése szerint nem áll be a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő joghatás, ha az adóalany jogutódlással szűnik meg, feltéve hogy az a 18. § (1) és (2) bekezdéseiben meghatározott feltételek szerint történik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
12
13
14
24