Köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapítása – 1992 előtti, termelőszövetkezetnél eltöltött idő figyelembevétele

Kérdés: A Ktv. hatálybalépésekor a közigazgatási szerveknél foglalkoztatottak munkaviszonya közszolgálati jogviszonnyá alakult át. Az állományban lévő köztisztviselő esetében a fennálló munkaviszonyát – amelyből 1977. július 1-jétől 1987. augusztus 31-ig mezőgazdasági termelőszövetkezetnél dolgozott, és innen kikérőn alapuló áthelyezéssel került a tanácshoz, majd a továbbiakban önkormányzati hivatalokban folyamatos a jogviszonya – közszolgálati jogviszonynak kellett tekinteni. Jogosult-e most a köztisztviselő a Kttv. alapján 40 éves jubileumi jutalomra?
Részlet a válaszából: […] ...töltött idő,c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartama,d) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valaminte) a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Tárgyi eszköz vásárlása

Kérdés: Mikor kerül a számlával vásárolt tárgyi eszköz a tulajdonunkba? Mikor kell aktiválni -?véleményünk szerint használatbavételkor, amely független a kiegyenlítés dátumától –, ha a számlán található az alábbi szöveg: "a tárgyi eszköz az eladó tulajdonát képezi a számla kiegyenlítéséig"?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt tárgyi eszköz a tulajdonukba az eszköz birtokbaadásakor kerül. Az a körülmény, hogy egyes kereskedők ráírják a számlára, hogy az ellenérték kiegyenlítéséig a tulajdonjogot fenntartják, számvitelileg nem értékelhető. Ennek polgárjogilag lehet következménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenség az önkormányzat által támogatott civil szervezetek vonatkozásában

Kérdés: A Költségvetési Levelek 237. számában, a 4369. szám alatt megjelent válaszhoz kapcsolódóan lenne további kérdésem. Községünkben a polgárőr-egyesület elnöke önkormányzati képviselő. Az önkormányzat támogatja a helyi civil szervezeteket (működési támogatás), többek között a polgárőr-egyesületet is. A támogatásokra kérelmeket nyújtanak be a civil szervezetek, melyeket a képviselő-testület bírál el még a költségvetés elkészülte előtt, és a döntésről képviselő-testületi határozatot hoznak. Ez egy határozat, mely a költségvetésbe beépítésre kerül, és véglegesen a költségvetés tárgyalásakor, annak szavazásra bocsátásakor vitatja meg, fogadja el a képviselő-testület (az önkormányzat éves költségvetését). Esetünkben a polgárőr-egyesület elnöke, önkormányzati képviselőnk arra hivatkozik, hogy a kérelmek elbírálása során a döntéshozatalból "kizáratja" magát, erről képviselő-testületi határozatot is hoznak. A kérelmek elbírálásában nem vesz részt. Viszont a költségvetés tárgyalásában, a költségvetési rendelet megvitatásában, az elfogadásnál nem vonja ki magát a döntésből, ugyanúgy szavaz, mint bármelyik másik képviselő. (Talán nem is lenne túl jó döntés egy ilyen lényeges dolognál a kizárattatásnak.) Lehet-e a fentiek mellett kedvezményezett az a polgárőr-egyesület, amelynek az elnöke egy önkormányzati képviselő?
Részlet a válaszából: […] ...önkormányzat, illetve a köztestület legalább 50%-os közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint a sportegyesület és a sportszövetség kivételével – az olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.
Kapcsolódó címke:

Közszolgálati tisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számítása – jogelőd szerveknél eltöltött idők figyelembevétele

Kérdés: A következő vitám van a munkáltatómmal jubileumi jutalomra jogosító idő beszámításával kapcsolatban. Köztisztviselő vagyok, és 3 év hiányzik a 30 éves jubileumi jutalmamhoz, ami szerintem meg is van, ugyanis 1989 és 1992 között a Tanácsok Közös Költségvetési Üzeménél dolgoztam, közszolgáltatások ellátása területen. A Kjt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint, szerintem, engem megillet ezeknek az éveknek a beszámítása. Munkáltatóm szerint a fent említett törvény csak az 1992 utáni időszakra vonatkozik.
Részlet a válaszából: […] ...időt,– a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá– a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint– a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban és a nevelőszülői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Munkaruha-juttatás

Kérdés: A Gyermekjóléti Központ munkaruha címén évi 10 000 Ft-ot térít meg az egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, amelyről az intézmény nevére kiállított számlát kér, és amely alapján történik a költségtérítés kifizetése. Abban az esetben, ha a számla végösszege magasabb, mint 10 000 Ft, hogyan történik a könyvelése? Miként kell kezelni a számla áfatartalmát? Probléma-e, hogy a számla magasabb összegről szól, mint a munkavállalónak kifizetett rész?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján munkaruhának az alábbi feltételeknek megfelelő juttatás tekinthető.Az Mt. 165 §-ának (2) bekezdése szerint, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.
Kapcsolódó címkék:  

Üzemanyag-fogyasztás ellenőrzése, elszámolása hivatali gépjármű esetében

Kérdés: Az önkormányzatunk falugondnoki buszként üzemelteti az Opel Vivaro-B típusú gépjárművet. Fogyasztási normája nincs megadva a vonatkozó kormányrendeletben. Milyen üzemanyagnormát kell használnunk az üzemanyag-felhasználás elszámolásához?
Részlet a válaszából: […] ...szabályokat, így az üzemanyag-felhasználás ellenőrzésére, elszámolására vonatkozó rendelkezéseket. A közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

6. és 7. számlaosztály

Kérdés: Egy költségvetési intézménynek kötelező-e felosztania az általános költségeit, kötelezően meg kell-e osztania a kormányzati funkciók között? Megteheti-e az intézmény, hogy egy kormányzati funkcióra könyveli az általános költségeit úgy, hogy a pénzügyi számvitelben nem használ 2017. január 1-jétől 6. és 7. számlaosztályt? (Természetesen a Számviteli Politikában rögzítésre kerülne a rendelkezés, eljárás.)
Részlet a válaszából: […] ...módszereihez a 6. számlaosztályt nem alkalmazzák, és a rendelkezésükre álló informatikai programban kezelt kódokon gyűjtik az egyes tevékenységek költségeit.Amennyiben a számviteli politikában a 6. számlaosztály alkalmazásáról döntenek, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje

Kérdés: Költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban (Kötelezettségvállalás és utalványozás rendje) rendelkezik az operatív gazdálkodási jogkörök kijelölésével [Ávr. 13. § (2) bek.]. Helyesen jár-e el az intézmény, ha külön névre szóló megbízást, kijelölést nem minden esetben készít kötelezettségvállalásra, teljesítésigazolásra, érvényesítésre, mivel a kinevezés elfogadásával jogosulttá válik a belső szabályzatban szereplő jogkörök gyakorlására?
Részlet a válaszából: […] ...hanem azt az adott szervezetnek kell saját belső szabályzatában kialakítani. A gazdálkodási szabályzatban kell rendelkezni arról, hogy az egyes gazdálkodási jogkörök gyakorlóit ki hatalmazhatja fel, illetve bízhatja meg írásban. Az írásbeli meghatalmazás szükségességére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.

Működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat

Kérdés: Hol található az a jogszabályi hivatkozás, hogy a működési bevételeknek fedezniük kell a működési kiadásokat?
Részlet a válaszából: […] ...vagy fenntartói finanszírozást kapnak.A költségvetési tervezési egyensúly elve szerint a bevételeknek fedezni kell a kiadásokat, és az egyes bevételi és kiadási jogcímeket előirányzat-csoportonként kell megtervezni. A tervezéskor az egyensúlyt biztosítani kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:    

Cafeteria költségvetési törvényben meghatározott maximumától való eltérés

Kérdés: A költségvetési törvény cafeteriára vonatkozó részét [59. § (4) bekezdés] decemberben módosították, és a bekezdésbe bekerült a "törvény eltérő rendelkezése hiányában" kifejezés. Önkormányzati hivatal lévén mint eltérő törvényi rendelkezés a Kttv. 151. §-ának (1) bekezdése véleményünk szerint eltérő összegben határozza meg a cafeteriaként adható juttatás összegét, mely az Szja-tv.-re hivatkozva bruttó 550 000 Ft összegben maximalizálja a juttatást (100 000 Ft készpénz cafeteria, 225 000 Ft SZÉP kártya szálláshely alszámla, 150 000 Ft SZÉP kártya vendéglátás alszámla, 75 000 Ft SZÉP kártya szabadidő alszámla). Szabályosan jár-e el az önkormányzati hivatal, ha a 2017. évi cafeteria összegét bruttó 268 440 Ft/fő összegben határozza meg (tekintettel a Kttv. eltérő rendelkezésére)?
Részlet a válaszából: […] ...a cafeteria legmagasabb összegére vonatkozó korláttól (bruttó 200 ezer forint) eltérjen. E felhatalmazás arra vonatkozik, hogy egyes költségvetési szervek által foglalkoztatottak esetében törvény kifejezetten rendelkezhet arról, hogy el lehet térni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.
Kapcsolódó címke:
1
51
52
53
145