1476 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés:

Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?

Kérdés:

Költségvetési intézményként egyre gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy az ideiglenes külföldi kiküldetés keretében a kiküldöttek – önhibájukon kívül – nem kapnak a szállásról az intézmény nevére és címére szóló számlát. A foglalás egy internetes szállásfoglaló portálon keresztül történik. Ilyen esetben (vagy a kiküldött nevére kiállított számlával rendelkezünk, vagy a foglalást igazoló bizonylattal, amin látszik a szállás összege, de számviteli bizonylatnak nem felel meg) megtéríthető-e a szállás költsége a kiküldöttnek? Amennyiben igen, milyen feltételekkel (von-e maga után személyijövedelemadó-, tb-járulék-fizetési kötelezettséget)?

Kérdés: A polgármester költségtérítésének mértékéről a Mötv. rendelkezik a tiszteletdíjának 15%-ában. A képviselő-testület megállapíthat-e a fent említett 15%-on felül költségtérítést a főállású polgármesternek?

Kérdés: Egy önkormányzati képviselő jelezte, hogy egy sportegyesületnél elnöki pozícióra választotta meg a küldöttgyűlés. A sportegyesület pályázhat-e támogatásra az adott önkormányzathoz, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg az egyesület honlapján a 2007. évi CLXXXI. törvény 8. §-ának e) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségének eleget tesz?

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a társaság az egyik tiszteletdíjas (igazgatósági tag, fb-tag) képviselőjét külföldi tanulmányútra küldje? Elszámolhatjuk-e az általa kifizetett költségekről hozott bizonylatokat, kifizethetjük-e részére? Ha igen, milyen adóvonzata van?

Kérdés: A tárgyévi átlagos statisztikai létszám megállapítása során a részmunkaidős munkavállaló is 1 főnek számít? A megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyt figyelembe kell venni (a megbízási szerződésben munkaidő nem került megállapításra, egyébként a fűtési rendszert felügyeli az érintett személy)? Amennyiben egy személyt a munkáltató két részmunkaidős közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatja (egy napi háromórás és egy napi ötórás jogviszonyban, két különböző kormányzati funkción, egy intézményen belül), akkor ez a munkavállaló 2 főnek számít? (A MÁK által kiadott havi munkaügyi jelentés 2 főként veszi figyelembe.)

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában lévő sportpályán a helyi futballegyesület pályázott és támogatást nyert (tao) egy lelátó építésére. A lelátó elkészült, az egyesület térítésmentesen átadja az önkormányzat tulajdonába az épületet. Az egyesület bruttó értéken vette fel az épületet a könyveibe. Az önkormányzatnál az áfa nem része a bekerülési értéknek. Milyen értékkel vegyük be nyilvántartásunkba az épületet?

Kérdés: A helyi adónak nem alanya a magyar állam és annak költségvetési szerve. Tehát értelmezésünk szerint az állami tulajdont kezelő erdészet sem. Amennyiben az erdészetnek a Helyi adó-tv. értelmezése szerinti telephelye (pl. erdő, vasút) van településünkön, abban az esetben, ha az erdészet megbízásából dolgozók helyben szállnak meg, meg kell-e fizetniük az idegenforgalmi adót, vagy mentesülhetnek alóla annak ellenére, hogy az erdészeti zrt. nem alanya a helyi adónak?

Kérdés: Az Áht. 23. §-a a következő (5) bekezdéssel egészült ki:
„(5) A költségvetési rendelet 34. § (4) bekezdése szerinti módosítása részletesen bemutatja a tárgyévet megelőző év rendelkezésre álló tényadatának feltüntetése mellett azonos szerkezetben, átlátható módon és észszerű részletezettséggel a tárgyévi előirányzat-módosítások, előirányzat-átcsoportosítások összegszerű változásait, valamint annak – szükségességének oka szerinti – indokait és tervezett hatását is.”
Szeretnénk értelmezést kérni, hogy ezt a gyakorlatban hogyan kellene a rendelet mellékleteiben szerepeltetni. A jelenlegi gyakorlat, hogy a rendelet módosítása eredményeképpen meghatározásra kerülő előirányzatok szerepelnek a rendelet mellékletében egy oszlop verzióban, tekintve, hogy az eredeti előirányzat módosulásáról van szó, mi nem szerepeltetjük az eredeti előirányzatot külön oszlopban. Az új rendelkezés szerint lennie kellene egy előző évi tényadat, eredeti előirányzat, majd egy módosítás ±, és végezetül ennek hatásaként egy módosított előirányzat oszlopnak? És akkor nem kerültek bele a módosítások indokai, ha egy kiemelt előirányzatot több okból kell módosítani.

Kérdés: Országos hatáskörű központi költségvetési szerv vagyunk, egy adószámmal rendelkezünk. Van olyan szállítónk, aki egy teljesítési időszakra vonatkozóan egy (összesítő) számlát állít ki, amelyen a feltüntetett szolgáltatásokat több – egymástól elkülönülten működő – szakmai terület veszi igénybe. Az Ávr. 57. §-ának (1) bekezdése alapján a teljesítés igazolójának a teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőriznie és igazolnia kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében pedig – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését is. Az Ávr. fenti hivatkozásával összhangban van-e az, hogy az egy gazdasági eseményről kiállított számlát több teljesítésigazoló külön-külön igazol le az általuk igénybe vett szolgáltatás arányában (ezen teljesítésigazolások összessége adná ki a számlán szereplő végösszeget), vagyis a teljesítésigazolási jogkör osztható, vagy egy személyi aláírás a kritérium?