313 cikk rendezése:
1. cikk / 313 Önkormányzati utcafelújítások
Kérdés: Önkormányzatunk az idei évben nyolc belterületi utca felújítását kezdte meg. A féléves aktiválási feladatok elvégzése során azonban az alábbi problémával szembesültünk:
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?
A nyolc érintett utcából négynek a felújítása a fél év végéig befejeződött. A munkák lezárását műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv igazolja, amelyet a hatóságok is aláírtak, az utcák forgalomba helyezése megtörtént, tehát a beruházások üzembe helyezésre kerültek. A kivitelező a munkálatok előrehaladtával a fél év során több részszámlát is benyújtott. A 15-ös főkönyvi számlán (befejezetlen beruházások) azonban a fél év zárásakor nem állt rendelkezésre akkora összeg, amely a négy elkészült utca értékét fedezte volna. Ennek oka, hogy a kivitelező a vonatkozó számlát csak július végén nyújtotta be, hosszú fizetési határidővel. Amennyiben az aktiválást a főkönyvben is elvégeztük volna, a 15-ös számla követel egyenleget mutatott volna. A jogszabályi előírás szerint az aktiválás napja kizárólag az üzembe helyezés, rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétel időpontjához kötődik, nem a pénzügyi teljesítéshez. Ilyen helyzetben – amikor a beruházás műszakilag lezárult, de a számlázás a következő időszakra tolódik – mi a helyes könyvelési és aktiválási eljárásrend?
2. cikk / 313 Építési telek értékesítése
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója a lányának ajándékozott 3 építési telket 2025-ben. Az új tulajdonos szeretne egy telket értékesíteni. Mivel egyenes ági rokonok között történt az ajándékozás, ezért illeték kiszabása nem történt. Az építési telek eladása esetén mi minősül megszerzésre fordított összegnek?
3. cikk / 313 Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
Kérdés: Önkormányzatunk dolgozója egy nagyobb összegért vásárol kriptovalutát, melyet több részletben értékesít. Mikor és mi után keletkezik személyijövedelemadó-kötelezettség?
4. cikk / 313 Elmaradt beruházás következménye
Kérdés: Önkormányzatunk adásvételi szerződést kötött egy kft.-vel, mely szerint kedvezményes vételáron eladott építési telket azzal a feltétellel, hogy a cég 4 éven belül a telken beruházást fog megvalósítani. A szerződésben kikötésre került, hogy amennyiben nem teljesíti a beruházási kötelezettségét, úgy a forgalmi érték és a kifizetett vételár közötti támogatott összeget számla ellenében kifizeti az önkormányzatnak. A szerződésben a fizetési határidő úgy került rögzítésre, hogy „Vevő tudomásul veszi, hogy amennyiben a jelen szerződés 8.2. pontjában foglalt kötelezettségét nem teljesíti, és Eladó nem él az elállás jogával, úgy Vevő köteles a kedvezményes vételárat az Eladó részére legkésőbb a jelen szerződés 8.2. pontjában meghatározott határidő leteltét követő 60 napon belül, legfeljebb az ingatlan jelen szerződés 3.4. pontjában meghatározott forgalmi értéke erejéig, az Eladó által kiállított, adóigazgatási azonosításra alkalmas számla ellenében kiegészíteni.” A szerződés aláírásának dátuma 2021. 08. 23. volt, a beruházás megvalósításának határideje a 8.2. pont alapján az aláírástól számított 4 év. Ilyen esetben mi lesz a számla teljesítési és fizetési határideje? Az áfabefizetési kötelezettségünk melyik naptól él, a számlán szereplő teljesítés dátumát vagy a fizetési határidőt kell figyelembe venni?
5. cikk / 313 Önkormányzati képviselő összeférhetetlensége
Kérdés: Önkormányzati képviselő olyan szervezet – egyesület – elnöki tisztségét tölti be, mely önkormányzati támogatásban is részesül. A Knyt. a hatályra, valamint a 2. §-ban foglalt értelmező rendelkezések ismeretében is az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.”
„8. § (1) Ha a pályázó
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”
Az az egyesület, amelynek képviselője (elnöke) az önkormányzati képviselő, teljesen kizárt-e az önkormányzati támogatásból? Vagy nem kizáró ok, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően vagy az elbírálást megelőzően megjelölt határidőben ezen körülmény közzétételét kezdeményezi a megjelölt honlapon?
„6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban
a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó,
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.”
„8. § (1) Ha a pályázó
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, amelyben az a)–c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője vagy az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, köteles kezdeményezni e körülménynek a honlapon történő közzétételét a pályázat benyújtásával egyidejűleg.”
Az az egyesület, amelynek képviselője (elnöke) az önkormányzati képviselő, teljesen kizárt-e az önkormányzati támogatásból? Vagy nem kizáró ok, ha a támogatási kérelem benyújtását megelőzően vagy az elbírálást megelőzően megjelölt határidőben ezen körülmény közzétételét kezdeményezi a megjelölt honlapon?
6. cikk / 313 Kriptovaluta adás/vétel utáni adózás
Kérdés:
Önkormányzatunk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy hány százalék adót kell fizetni a kriptovaluta adás/vétel után? Például, ha egy kriptotőzsdén vált át a magánszemély kriptovalutát dollárra, majd azt kiutalja a Revolutra, majd onnan továbbküldi forintra átváltva a belföldi számlájára, akkor devizakereskedésről beszélhetünk? Ha igen, milyen adókötelezettség keletkezik?
7. cikk / 313 Magánszemély által értékesített villamos energia
Kérdés:
Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?
8. cikk / 313 Örökölt szövetkezeti üzletrész
Kérdés: Költségvetési szervünk egyik dolgozója a közelmúltban örökölt egy ÁFÉSZ-ben (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) lévő tagi részjegyet és befektetői részjegyet, amelynek kifizetését az érintett szövetkezet – tájékoztatásuk szerint – személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) levonása mellett kívánja teljesíteni. Öröklés jogcímén adómentes lehet-e a juttatás?
9. cikk / 313 Ingatlan átruházásából származó jövedelem
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja 40 évvel ezelőtt vásárolt egy építési telket 2 millió forintért. A telken 2024-ben társasházat épített egy vállalkozó a telek tulajdonosának megbízásából. A társasház kétlakásos társasház. A társasház egyik lakása a telek tulajdonosáé lett, az építési költségekről számlákkal rendelkezik. A telek tulajdonosa így a társasház egyik lakásának a tulajdonosává vált. 2025-ben került sor a használatbavétel tudomásulvételére. 2025-ben a társasházi lakást a tulajdonosa értékesíteni szeretné. Az ingatlan értékesítéséből származó bevétel csökkenthető-e a telek (illetve a telek egyik lakásra eső részének) értékével, ha igen, milyen értékben, a szerzéskori 2 millió forinttal, vagy a telek jelenlegi értékével (az egyik lakásra jutó telekhányad mostani értéke kb. 25 millió forint)? Amennyiben a jelenlegi telekértékkel csökkenthető a jövedelem, elegendő-e beírni a bevallásba a jelenlegi értéket, vagy esetleg értékbecslési szakértői véleménnyel kell megalapozni a pontos értéket?
10. cikk / 313 Külföldi társaságtól kapott osztalék
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottja, aki belföldi illetőségű magánszemély, egy ciprusi társaságtól osztalékot kapott. Milyen adókötelezettség terheli a juttatást?
