24 talált állásfoglalás a házasság kifejezésre

Kérdés: A közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok helyi rendeletet alkottak a hivatali helyiségeken kívül vagy hivatali időn kívül történő házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséért járó díjazásról, mely 15 000 forint + áfa összegben került meghatározásra. A fizetendő díj az Áfa-tv. 7. §-a szerinti közhatalmi tevékenységnek minősül-e, és áfa hatályán kívüli bevétel vagy szolgáltatás áfás bevétele? Amennyiben közhatalmi bevételnek minősül, kötelező-e számlát kiállítani?

Kérdés: Érvényesítheti-e az első házasok kedvezményét önkormányzatunk egyik alkalmazottja, a házaspár azon tagja, aki a 25. életévét még nem töltötte be, ha a 25 év alatti fiatalok 2022. január 1-je előtt kötöttek házasságot, és az egyikük a 2022. adóév során betölti a 25. életévét?

Kérdés: Az élettársaknak közös gyermeke van, de nem azonos lakcímre vannak bejelentve. Jár-e ez esetben mindkettőnek a visszatérítés?

Kérdés: Önkormányzati, hivatali ügy elintézése érdekében az ügyintézőnek, képviselőnek (akinek nincs költségtérítése) gépjárművet kell igénybe venni. Az Szja-tv. csak a saját vagy a házastárs (illetve kettejük valamelyikének) lízingelése esetén engedélyezi, hogy az üzemanyagköltségen túl a 15 Ft-os kopási, elhasználódási költség kifizetésre kerüljön. Idegen tulajdonú gépjármű esetén csak az egyéb költség fizethető ki. Ez az egyéb költség azonban lehet bérleti díj is, amibe beépíthető a 15 Ft-os kopási díj? Abban az esetben is ez a szabály, ha a gépjárművet igénybe vevő munkatárs kölcsönadási vagy használatba adási szerződést ír ezen közeli hozzátartozójával, illetve nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy vele közös háztartásban él? A Kiküldetési rendelvény nyomtatvány nem tartalmaz arra információt, hogy a kiküldetéshez használt gépjármű kinek a tulajdonában van. Az Szja-tv. szerint a biztosítás befizetési csekkjével igazolható a saját vagy házastárs tulajdonjoga. Hogyan bizonyítható a házasság fennállása, hiszen a válást követően, ha a feleség továbbra is használja a férj nevét, nem állapítható meg a házasság fennállása?

Kérdés: Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 96. §-ának rendelkezései alapján az önkormányzat jogosult megalkotni olyan rendeletet, melyben szabályozza a hivatali helyiségen kívüli és a hivatali munkaidőn túli házasságkötés létesítése engedélyezésének helyi szabályait és a többletszolgáltatás ellentételezéseként fizetendő díjakat. A hivatali helyiségen kívül, illetve a hivatali időn túl tartott eseményekért fizetendő többletszolgáltatási díjak az Áfa-tv. hatálya alá tartoznak-e, vagy áfakörön kívüli tevékenységnek minősülnek (mint közhatalmi tevékenység)? (Nem az egyéb szolgáltatásokra gondolunk, mint pl. zeneszolgáltatás, szervírozás.) Azt tapasztaljuk, hogy az egyes önkormányzatok tekintetében ennek megítélése eltérő.

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal anyakönyvi ügyek intézésével megbízott köztisztviselője (anyakönyvvezető) házasságkötésnél államigazgatási, közhatalmi feladatokat lát el. Mely költségvetési szerv illetékes a házasságkötésnél felmerülő közhatalmi bevételek, illetve az anyakönyvi eseményhez kapcsolódóan igénybe vehető szolgáltatások bevételeinek beszedésére, illetve a kiadások teljesítésére? A felmerült kiadásokat és bevételeket az önkormányzat vagy a közös önkormányzati hivatal könyveiben kell-e elszámolni?

Kérdés: Mely szerv minősül közhatalmi költségvetési szervnek az államigazgatás területén?

Kérdés: Január hónapban felvett alkalmazottunk a családi kedvezmény érvényesítését kérte. Elmondása szerint két gyermeke után teljes összegű családi pótlékot kap, emellett a korábbi házasságában született gyermeke után is kap ellátást, de az csak a fele az egyébként járó családi pótléknak. Ilyen esettel még nem találkoztunk. Milyen összegű kedvezményt vehetünk figyelembe nála? A korábbi munkahelyén három gyermek után járó kedvezményt érvényesített.

Kérdés: Temetési segélyt szeretnénk kifizetni 30 000 Ft értékben az intézet munkavállalója részére közeli hozzátartozó elhalálozása miatt. Milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetésnek a munkavállaló, illetve a munkáltató részéről?

Kérdés: Igénybe vehető-e a lakásszerzési kedvezmény a közeli hozzátartozó örökös által, ha a lakás eladása 2006 novemberében történt (adóbevallás, fizetés 2007. május), a telekhányad-vásárlás a lakás árából 2007. januárban volt, a sorházi lakás használatbavételi engedélye 2010 márciusában lett jogerős, azonban az adót bevalló, befizető magánszemély 2009 júliusában elhunyt? A lakásszerzési kedvezmény minden feltétele teljesült (az özvegyet érintő összeget már ki is utalta az adóhivatal).