Találati lista:
351. cikk / 457 Lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezménye
Kérdés: A Költségvetési Levelek 78. számában az 1691-es kérdés foglalkozik a lakáscélú hiteltörlesztés adókedvezményével. Ott megelőlegező kölcsönről volt szó. Mi a két gyerekünkre tekintettel ún. "szocpol"-t kaptunk. A hiteltörlesztésünk ötödik éve 2005-ben volt. Az OTP azért nem ad a 2006-os évre igazolást a hiteltörlesztés összegéről, mert szerinte aki szocpolt kapott, annak a további évekre nem jár az adókedvezmény, hiába van két kiskorú eltartottja. Úgy érzem ez a büntetés, amiért nekünk már volt két gyerekünk az építkezéskor, és nem szerződést kötöttünk, hogy majd lesz. Mi az igazság?
352. cikk / 457 Munkáltatói lakáscélú támogatás adómentessége
Kérdés: A munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatási rendszerrel kapcsolatban szeretnénk tudni, hogy a munkáltató adhat-e adómentesen vissza nem térítendő (lakáscélú) támogatást a munkavállaló által hitelintézettől felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez?
353. cikk / 457 Reprezentáció adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk megállapodás alapján egy meghatározott rendezvény költségeire más szervezettől, képviselőktől támogatást kap. E támogatást a megállapodás alapján kizárólag vendéglátásra használhatjuk fel. Kérdezem, hogy az ilyen vendéglátás költsége beszámít-e az adómentesen nyújtható reprezentációs keretbe?
354. cikk / 457 Tagi kölcsön után fizetett kamat személyijövedelemadó-kötelezettsége
Kérdés: Egy kft. tagja vagyok már több mint tíz éve. 2005-ben 1 millió forint kölcsönt nyújtottam a kft. részére, amelyre a kölcsönszerződés alapján a társaságnak 12 százalékos kamatot kell fizetnie. A kamat kifizetésére 2007. január hónapban került sor. A személyi jövedelemadóról szóló törvény 2006. évi módosítása szerint a tagi kölcsönre fizetett kamat nem szerepel a kamatjövedelmek felsorolásában. Ezt figyelembe véve mennyi adót kell fizetnem a kamat után?
355. cikk / 457 Bruttó elszámolás elvének alkalmazása a követelések és kötelezettségek elszámolásánál
Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy az alábbi esetben a követelés és a kötelezettség egymással szemben elszámolható-e! Intézményünk egy kft. részére átutalt egy meghatározott összeget, amely visszaérkezett, mert az időközben felszámolás alá került társaság bankszámlája megszűnt. A kft.-vel szemben azonban a visszaérkezett összegnél jelentősen magasabb összegű (amely kamatot is tartalmaz) – jogalap nélkül fel vett ellátáshoz kapcsolódó – követelésünk van. A hatályos számviteli törvény, továbbá az eszközök és források értékelésének szabályozásáról szóló utasításunk értelmében a bruttó elszámolás elve szerint a bevételek és a kiadások, ill. a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Azonban a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §-ának (1) bekezdése a beszámítás feltételeiről rendelkezik oly módon, hogy a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését számíthatja be a jogosulthoz intézett, vagy bírósági eljárás során tett nyilatkozattal. A Cstv. a Ptk. szabályaitól eltérően szabályozza a beszámítás jogintézményét, minthogy az elismert tartozások és követelések tekintetében az adós és hitelezők közötti beszámítást minden korlátozás nélkül lehetővé teszi. A követelésnek egyneműnek sem kell lennie, egyedüli feltétel az elismerés.
356. cikk / 457 Külföldi cég kölcsönével kapcsolatos adókötelezettség
Kérdés: Egy külföldi cégtől kamatmentes kölcsönt kaptam. Kérdésem, hogy keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a kapott kölcsönnel összefüggésben?
357. cikk / 457 Lakás célú hiteltörlesztés adókedvezménye
Kérdés: A lakás célú hitelem törlesztését 2002. évben kezdtem meg. Az adókedvezményt 2002. évtől kezdődően minden évben (a 2006. évi bevallásomban is) érvényesítettem. A hitel felvételekor megelőlegező kölcsönt is kaptam, ami időközben átalakult lakásépítési kedvezménnyé, mert két gyermekem született. Több helyen érdeklődtem, de eltérő tájékoztatást kaptam arról, hogy jogosult vagyok-e öt éven túl is érvényesíteni a kedvezményt. Kérem, tájékoztassanak álláspontjukról!
358. cikk / 457 Közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása
Kérdés: Intézményünk az utóbbi időben több terméket értékesített uniós partnerek részére. Az olasz partnerünk nem tudott fuvarokmányt küldeni, mert a terméket saját fuvareszközével vitte ki. Tudomásunk szerint az adómentes számlázáshoz kell a fuvarokmány. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mi fogadható el a kivitel igazolásául?
359. cikk / 457 Kiszállítást igazoló kereskedelmi igazolások
Kérdés: Ruházati cikkeket adtunk el egy osztrák vállalkozónak. Mivel a partnerünk saját fuvareszközével vitte ki a termékeket, fuvarokmányt bemutatni nem tudott. Kérdésünk, hogy hány – fuvarokmányt kiváltó – igazolást kell hozni, hogy adómentesen számlázhassunk? Ha az összes igazolás rendelkezésre áll, akkor az értékesítés biztosan adómentes? Hogyan tudjuk megkövetelni a partnerünktől, hogy a nekünk szükséges igazolásokat küldje el?
360. cikk / 457 Reprezentáció, ajándék elszámolása
Kérdés: Adó és járulék szempontjából hogyan ítélhetők meg az önkormányzat által szervezett falunapi, nyugdíjasnapi, Mikulás-napi rendezvények étel-ital költségei, valamint a fenti rendezvényeken számla ellenében kifizetett műsorszolgáltató díjai?
