285 talált állásfoglalás az illeték kifejezésre

Kérdés: Uniós adószámmal rendelkező önkormányzatunk egy uniós adószámmal rendelkező németországi használtautó-kereskedéstől vásárolna egy használt személygépjárművet, amely az önkormányzat tárgyi eszközei közé kerülne be. Hogyan valósulhat meg szabályosan ez a beszerzés? Az A60-as összesítő jelentésben kell szerepeltetni, de az áfa felszámítása, bevallása, megfizetése hogyan történik? Van egyéb bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzatnak a gazdasági eseménnyel kapcsolatban? Felmerül esetleg egyéb adó, vám stb. az ügylettel kapcsolatban, amely az önkormányzatot terheli?

Kérdés: Egy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság egy települési önkormányzattal kötött adományozási megállapodás keretén belül pénzbeli adományban részesül. Az adomány az Itv. 91. §-ának (2) bekezdése alapján bejelentésköteles-e, ha igen, annak milyen módon lehet eleget tenni?

Kérdés:

Az önkormányzat és egy magánszemély között csereszerződés jött létre építési telek vonatkozásában. A szerződésben kölcsönösen 2 millió forintot állapítottak meg és fogadtak el forgalmi értéknek. Rögzítették továbbá, hogy értékkülönbözet nem keletkezett, így egymásnak értékkülönbözetet nem kell megfizetni. Hogyan kell helyesen ezt az ügyletet a főkönyvi könyvelésben lekönyvelni, számlázni? Hogyan kell áfa szempontjából kezelni? Kell-e illetéket fizetni? Az általános forgalmi adó kérdésére nem tértek ki a szerződésben, nem is fizette meg az önkormányzat felé a magánszemély. Hogyan lehet ezt utólag orvosolni?

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója ingatlant szeretne vásárolni. Az ingatlan egy belterületi ingatlan, mely jelenleg „kivett lakóház, udvar” megjelöléssel szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Az eladó tájékoztatása szerint és a ténylegesen, helyszínen felmért állapotok szerint azonban az ingatlanon jelenleg nincs felépítmény, az valójában egy üres telek. Igénybe vehető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetékmentesség a tényleges ingatlanállapot alapján, vagy a tulajdoni lap szerinti besorolás az irányadó mindenképpen?

Kérdés: Mi egy kistelepülési önkormányzati főzőkonyha vagyunk, intézményünk fenntartója a helyi önkormányzat. Gyermekétkeztetéssel és szociális étkeztetéssel foglalkozunk, vállalkozási tevékenységünk nincs. A szomszéd település önkormányzata azzal keresett meg minket, hogy ellátnánk-e az ő iskolai és óvodai étkeztetési igényüket is, mivel szeretnének szolgáltatót váltani. Megtehetjük-e valamilyen formában ezt a jelenlegi, alapító okiratunkban szereplő tevékenységi körünk bővítése nélkül, illetve a tevékenységi körünk vállalkozási tevékenységgel való kibővítése nélkül?

Kérdés:

Az önkormányzat a tulajdonában lévő tóba halat telepített, de a nagyarányú szaporodás miatt most ritkítani kellett a tóban a halállományt, ezért a felesleget értékesíteni kívánja. Van-e jogszabályi akadálya annak, hogy halat értékesítsen az önkormányzat, kell-e hozzá bárminemű külön engedély? Önkormányzatunk áfaalany, milyen adókulccsal adózik a halértékesítés?

Kérdés: Önkormányzati közfoglalkoztatott dolgozó esetében a Magyar Államkincstár kiutalt bizonyos összeget azzal a tárggyal, hogy korábban a dolgozó bérét letiltás terhelte, de több került letiltásra, ezért visszautalja az önkormányzatnak, hogy fizessük ki a foglalkoztatott részére. Sajnos a dolgozó már ekkorra elhunyt, hagyatéki eljárás nem indult, mert nem volt vagyona, így jelenleg az önkormányzat pénztárában van, és függő tételként került könyvelésre a visszautalt összeg. Meddig kell ezt a pénzösszeget őrizni, mi lesz ennek a további sorsa és könyvelési tétele?

Kérdés: Önkormányzatunk dolgozójának gyermeke 2026. február 27-én tartósan beteg igazolást kapott. A „Fenti betegség, súlyos fogyatékosság a kiállítás dátumát megelőzően legalább 2 hónapon keresztül fennállt-e?” pontnál a „Fennállt” válasz került bejelölésre. A családi kedvezmény ilyen esetben mikortól, illetve jár-e visszamenőleg?

Kérdés: A 2/2026. Korm. rendelet alapján az önkormányzat tűzifaigényt nyújtott be az ebr-rendszeren keresztül. Az illetékes erdőgazdaság adott tájékoztatást arról, hogy az operatív törzs döntése alapján az önkormányzat hány köbméter tűzifát kap ingyenesen. A hivatkozott jogszabály alapján a veszélyhelyzet ideje alatt a magyar állam a tulajdonában álló tűzifát – az operatív törzs kezdeményezése alapján – birtokátruházási jegyzőkönyv felvétele mellett ingyenesen ruházza át az önkormányzatra. A tűzifa szállítása megtörtént, a tűzifa térítésmentes átadás-átvételéről jegyzőkönyv készült. Az önkormányzat belső eljárásrendet alakított ki, mely tartalmazza a tűzifa igénylésére, a döntéshozatalra, a tűzifa kiosztására vonatkozó szabályokat. Az eljárásrendet a képviselő-testület hagyta jóvá. Mi a számviteli teendője ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak, kell-e készletre venni az átvett tűzifát, és a kiosztási jegyzék alapján a készletről kivezetni, ha igen, akkor milyen értéken kell a tűzifát készletre venni, mert a pénzbeni értékét egyik dokumentum sem tartalmazza? Milyen könyvelési tételei vannak még a gazdasági eseménynek?

Kérdés:

A talajterhelési díj esetében alkalmazható-e az Art. 221. §-ának (2), illetve a (3) bekezdése? Amennyiben nem, milyen eszköz lehet az önkormányzati adóhatóság kezében, amellyel szankcionálni tudja a bevallás és megfizetés elmulasztását?