581 talált cikk az illetmény kifejezésre

Kérdés: Jár-e végkielégítés a polgármester lemondása esetén?

Kérdés: Költségvetési intézményünk jogi osztálya szerint a pénzügyi ellenjegyzés során aláírás-bélyegző használata tilos. Intézményünkben különböző tartalmú bérpolitikai intézkedések során rövid időn belül több ezer dokumentumot kell aláírnia az intézmény pénzügyi ellenjegyzőjének. Terveink szerint:
– az intézmény dolgozóit érintő bérpolitikai intézkedések lényeges tartalmi elemeiről (így különösen az egyes közalkalmazottak illetményei összegének emelkedéséről) készül egy összesítő tábla, amelyet aláír a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint pénzügyi ellenjegyzéssel látja el az arra jogosult gazdasági vezető; és
– az összesítő táblán szereplő pénzügyi ellenjegyzés nem aláírás-bélyegzővel, hanem kézírással történik; és
– a munkáltatói jogkör gyakorlója külön írásbeli engedéllyel engedélyezi a fent említett esetben az aláírás-bélyegző használatát a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy részére; és
– a kinevezésmódosításokon a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személy aláírás-bélyegzőjének lenyomata kerülne a pénzügyi ellenjegyző aláírása helyére (fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy minden esetben olyan kinevezésmódosításokról van szó, ahol a dolgozó a korábbi állapothoz képest magasabb juttatásban részesül); és
– a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult írásban nyilatkozna arról, hogy az összesítő táblázatban szereplő kinevezésmódosítások a saját aláírás-bélyegzőjének lenyomatát tartalmazzák, azt saját aláírásaként ismeri el.
A fent említett esetben és az ott meghatározott feltételek, nyilatkozatok megtétele mellett jogszerűnek tekinthető-e az aláírás-bélyegző használata?

Kérdés: Köztisztviselői jogviszonyban lévő köztisztviselőt az eredeti munkaköre ellátása mellett megbíztak gazdasági vezetőnek is.
Jár neki vezetői pótlék, vagy csak kinevezett gazdasági vezetőnek lehet ilyen pótlékot adni?

Kérdés: Az alábbi probléma megoldásában kérném a segítségüket. Még 2014-ben történt egy hiba az év zárásakor, az általános forgalmi adó főkönyvi számlákon lévő egyenleget nem vezettem át a 8-as számlaosztályba. Akkor még a mérlegben nem szerepelhetett az áfa, ezért az egyéb eszközoldali elszámolások közé került az összeg. A 2015-ös év nyitásakor pedig a 3661. december havi illetmények számlán került megnyitásra. Jelenleg a MÁK javaslatára a 36513. Készletekre adott előlegen van az összeg. 2016-ban átkönyveltem a megfelelő áfaszámlákra, onnan pedig a 8-asba. Beszámolókor azonban a KGR nem fogadta el, mivel pénzkészlethiányt mutatott az ellenőrzés. A másik mód, hogy lekönyvelem kiadásként, akkor viszont negatív maradványom lesz, ami nem lehet.

Kérdés: Egy község önkormányzata és intézményei 2015. évi beszámolójában a forrásoldalon kimutatott bérek passzív időbeli elhatárolása nem a forrás-oldalon lévő mérleg szerinti eredmény számlán lett lecsökkentve, hanem tévesen az eszközoldalon, a december havi illetmények, munkabérek elszámolása soron lett kimutatva. A 2015. évi beszámolóban még nem volt beépítve a pénzkészlet-szabály, valamint az adatszolgáltatás ellenőrzésénél sem derült ki a téves könyvelés. A 2016-os évben levezetésre került a december havi illetmények, munkabérek elszámolásán kimutatott összeg, amelyet jelenleg a mérleg szerinti eredmény tartalmaz. Mivel ez az összeg levezetésre került, ezért a KGR K11 rendszer a 2016. évi beszámolóban hibaként jelzi a pénzkészlet-egyezőséget. Az összeg más módon való kivezetése negatív irányban befolyásolja a maradványkimutatás összegét. Kérjük állásfoglalásukat arra vonatkozóan, hogy lehetséges-e olyan rendezés, hogy ez csak a pénzügyi számvitelt érintse, és a költségvetési számvitelben ne jelenjen meg, azért, mert az intézményeknél nincs maradvány, és probléma lenne a negatív maradvány.

Kérdés: Milyen pótlékra jogosult az egységes óvoda-bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő? Szociális ágazati összevont pótlék, bölcsődei pótlék vagy pedagógus munkáját közvetlenül segítők kiegészítő pótléka?

Kérdés: A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet értelmezésében kérem a segítséget. Közalkalmazott esetében jár-e olyan esetben, akinek a besorolás szerinti alapilletménye nem éri el a 2017. évre vonatkozó 161 000 Ft garantált bérminimumot – 150 495 Ft az alapilletménye –, viszont munkáltatói döntésen alapuló bért is kap – 350 000 Ft-ot –, így az összes illetménye 500 495 Ft? Jár-e számára a 10 505 Ft garantált bérminimumra történő kiegészítés?

Kérdés: Egy 100% önkormányzati tulajdonú egészségügyi tevékenységet végző nonprofit kft. munkavállalója az alábbi képzést végezte: Szakképesítés megnevezése: Fizioterápiás szakasszisztens; Szakképesítés OKJ-száma: 55 725 05; Szakképesítés típusa: szakképesítés-ráépülés; Szakképesítés szintje: emelt szintű szakképesítés-ráépülés. A 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 1. sz. melléklete alapján "E" kategóriába kell-e átsorolni?

Kérdés: Egy 100% önkormányzati tulajdonú egészségügyi tevékenységet végző nonprofit kft. munkavállalója munkaidejéhez kapcsolódik a kérdésünk. A Kjt. 55. §-ához ("A munka jellegétől függően végrehajtási rendelet meghatározhatja a teljes munkaidőből kötelezően a munkahelyen töltendő idő tartamát, továbbá az ezen időtartam alatti munkavégzés egyes sajátos szabályait") kapcsolódóan a 356/2008. (XII. 31.) Korm. rend. 11. §-a az alábbiakról rendelkezik: "A teljes napi munkaidőből hat órát kell a munkahelyen töltenie
b) a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugár-ártalomnak kitett közalkalmazottnak..."
A heti 40 órás munkarendben dolgozó munkavállaló esetében ez azt jelenti, hogy a munkahelyen napi 6 órát kell csak eltöltenie (a +2 órát otthon), illetve a napi +2 órát más munkakörben is ledolgozhatja, vagy csak heti 30 órás munkarendben dolgozhat?

Kérdés: 2017. február 14-én fogadta el a kép-viselő-testület a 2017. évi költségvetést, melyben szerepel egy sor a túlórák és helyettesítések költségeinek fedezetére. Jogszerűen járt-e el a jegyző, ha 2017. január 23-án – a megnövekedett ellátandó feladatokat látva – munkaidőn túli munkavégzést írásban rendelt el a hivatali dolgozók esetében? Annak lecsúsztatása nem volt lehetséges az elkövetkező hónapban, ezért a költségvetés elfogadása után – amelyben szerepel egy ilyen sor a fedezetére – február 28-án történt meg a kifizetése, szabadidő megváltása.