394 talált állásfoglalás az ingatlanok kifejezésre

Kérdés: Településünkön a nemzetiségi önkormányzat az általános iskola fenntartója. Az épület, amelyben az iskola működik, a helyi önkormányzat tulajdona, és megállapodás alapján ingyenes használatra biztosítja a feladat elvégzéséhez a nemzetiségi önkormányzat részére. A nemzetiségi önkormányzat pályázat útján 2,5 millió forintot nyert az iskolaépület padlózatának felújítására, mellyel el kell majd számolnunk. A pályázat szerint a számlák a nemzetiségi önkormányzat nevére szólnak. Mi a helyes könyvelése a felújításnak, ha az épület, amelyen végzik, nincs a nemzetiségi önkormányzat tulajdonában?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015. évben szolgálati lakás építését kezdte meg saját rezsis beruházásként. Az építkezés során 27 százalékos áfa került megfizetésre, melyet a termék beszerzéséhez kapcsolódóan más adóalany rá áthárított, illetve az építési-szerelési szolgáltatások igénybevétele kapcsán fizetendő adóként megállapított. A beruházással létrehozott lakóingatlan mint tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavétele 2016. január 1-je utáni időpontra esett (a használatbavételi engedélyt önkormányzatunk 2016 januárjában meg is kapta). Az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján fizetendő áfa esetében alkalmazható-e az 5 százalékos adómérték, amennyiben a lakóingatlan a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alkalmazhatósága kapcsán előírt valamennyi feltételnek megfelel?

Kérdés: Kilépő dolgozó tárolási nyilatkozattal, engedéllyel továbbra is használhatja-e a részére korábban beszerzett és kiadott eszközöket (pl. számítógép stb.), vagy kilépéskor minden esetben vissza kell szolgáltatnia azokat? Több esetben előfordul, hogy a kutatók, dolgozók az intézetünknél eltöltött munkaviszonyuk alatt (főleg pályázatból) munkájukhoz számítástechnikai eszközöket szereznek be, melyet otthoni használatra elvihetnek. Szabályozhatja-e ezt a kérdést az intézmény? Helyesen járunk el leltározás során ebben az esetben, ha egyeztető levelet küldünk, s arról írásbeli visszaigazolás alapján készítjük el a leltárt?

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló nonprofit társaság a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok bérbeadására adókötelezettséget választott. A szervezet közhasznú tevékenységei között (melyeket közszolgáltatói minőségében teljesít) szerepel a sport- és szabadidős képzés (főtevékenység), sportegyesületi és testedzési szolgáltatás is. Miként kell kezelni áfa szempontjából, ha a társaság a kezelésében lévő uszodát iskolai úszásoktatásra, egyesületi versenyúszásra, vízilabdacsapat felkészülésére adja bérbe? Amennyiben a társaság ellenérték fejében lehetővé teszi, hogy egy vízilabdacsapat edzést tartson az uszodában, akkor ezen szolgáltatás az Áfa-tv. 259. §-ának 4. pontja alapján bérbeadásnak tekinthető? A lőtér, sportcsarnok vagy atlétikai pálya használatba adása esetén az Áfa-tv. mely rendelkezései alapján kell megítélni az ügyletet, valamint a jégpályára való belépés, a jégpálya használatáért fizetett ellenérték mentesülhet-e az adó alól, vagy az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének m) pontja alapján fel kell számítani az adót?

Kérdés: Beruházáshoz, illetve felújításhoz kapcsolódó, külön számlán szereplő szállítási költség, műszaki ellenőrzés és közbeszerzési díj részét képezi-e a bekerülési értéknek?

Kérdés: "A" társaságból kiválással jön létre "B" társaság. Az "A" társaság ingatlan-bérbeadással is foglalkozik, bejelentkezett az áfakörbe. A kiválással létrehozandó társaságban vagyonelemként (jegyzett tőke, eredménytartalék fedezeteként) ingatlanok kerülnek átadásra, amelyeket hasonlóan bérbe kívánnak adni, de a társaság nem akar az áfakörbe bejelentkezni. A kiválással létrehozandó "B" társaság áfamentesen adhatja-e bérbe ingatlanait?

Kérdés: Ingatlanon végzett beruházás, felújítás esetében szükséges külön üzembe helyezési jegyzőkönyv vagy a kiállított műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv és a teljesítésigazolás elfogadható mint üzembe helyezési jegyzőkönyv? Építésiengedély-köteles beruházások esetében a jogerős használatbavételi engedély tekinthető-e ugyancsak üzembe helyezési jegyzőkönyvnek?

Kérdés: Önkormányzatunk 2015-ben egy lakásépítésekkel és -értékesítésekkel foglalkozó céggel (építési kivitelező és ingatlanforgalmazó cég) adásvételi szerződést kötött egy többlakásos lakóépületben épülő lakásra. A kivitelezés 2015-ben indult, és várhatóan – az adásvételi szerződés szerint – 2016-ban befejeződik.
Az adásvételi szerződésben – mely a cég és az önkormányzat között jött létre – a lakás eladási áránál egy összeg szerepel, az áfa százalékos mértékének és nagyságának meghatározása nélkül. A lakás vételárának jelentős része 2016-ban kerül kifizetésre az adásvételi szerződés alapján. A fenti ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Olyan esetben, amikor az adásvételi szerződésben (amelyet 2015-ben kötöttek) nincs külön rögzítve a nettó összeg, áfa, bruttó összeg, akkor jogosult-e az ingatlanforgalmazó cég (az eladó) az ellenérték 2016-ban kifizetendő összegét 5 százaléktól bármilyen mértékben eltérő áfával növelten számolni?
2. Helyes-e az az értelmezés, mely szerint az adásvételi szerződés 2015. évi bruttó ára (mely 27 százalékos áfát tartalmazott) a törvény alapján nem egyezhet meg a 2016-ban számított bruttó árral, mivel az áfa mértéke 5 százalékra mérséklődött?
3. Amennyiben a 2015. évi befizetésről – mely az adásvételi szerződés szerint előleg – 2016-ban számol el az eladó, milyen mértékű áfát kell felszámítania?

Kérdés: Önkormányzatunk 2016. év első felében tervez beszerezni újonnan épített ingatlanokat. A kínálattól és az ingatlanok állapotától függően előfordulhat, hogy nem teljesen új ingatlanok beszerzésére is sor kerül. A 2016. január 1-jétől érvényes 5 százalékos adómérték abban az esetben is alkalmazható, ha a beszerző nem magánszemély, hanem adóalany? Van-e bármilyen jelentősége annak, hogy önkormányzatunk adószámában az áfakód nem "2", hanem "1" (mivel adóköteles tevékenységet nem végzünk)? Ugyanúgy lehet az áfa 5 százalék?

Kérdés: A bekerülési értéknek részét képezi-e a szállítási költség, ha
– az eszköz azonnal üzembe helyezésre kerül,
– nem kerül azonnal üzembe helyezésre,
– a szállítási költség az eszköz számláján szerepel,
– külön számlán szerepel,
– a szállító nem azonos az eszközt leszámlázó szállítóval?