366 talált cikk a jegyző kifejezésre

Kérdés: Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat házipénztárából kifizetett, a Szoc-tv. alapján megállapított, alanyi jogon járó juttatásokat (időskorúak járadéka, rendszeres szociális segély, FHT, lakásfenntartási támogatás), melyek megállapítása a jegyző hatásköre, kinek kell a pénztárbizonylaton/utalványrendeleten utalványozni? Korábban a 292/2009. Korm. rendelet erre külön kitért, de a 368/2011. Korm. rendelet (Ávr.) szerint önkormányzat esetében alapvetően a polgármester jogosult utalványozni, bár a jogszabályban van meghatározott kivétel. Ez kivételnek minősül, és a jegyző utalványoz? Esetleg ha a jegyző megbízza az osztályvezetőt, akkor az osztályvezetőnek kell utalványozni? Más a helyzet a polgármesteri hivatal esetében, ahol a költségvetésében kell megtervezni, és ilyenkor egyértelműen a jegyző utalványoz, de önkormányzatnál – szerintünk – nem egyértelmű az utalványozás. A meghozott határozat kötelezettségvállalásnak minősül, melyet ellenjegyezni szükséges?

Kérdés: Tájékoztatást kérnénk az önkormányzat és intézményei pénzügyi ellenjegyzőjének, valamint érvényesítőjének ugyanazon személy általi aláírási jogosultságára vonatkozóan.

Kérdés: Önkormányzatunk a május 1-jei majális alkalmával ingyenebédet biztosított a település minden óvodásának és általános iskolásának. Az iskolai és az óvodai feladatellátást a római katolikus egyház látja el. Milyen adókötelezettséggel járnak ezek a nem pénzben nyújtott juttatások? A reprezentáció főkönyvi számlára könyveljük a kiadást? Önkormányzatunk két településből álló körjegyzőséghez tartozik. A körjegyzőség és egy másik település köztisztviselői részére szakmai napot tartottunk. A rendezvényen a résztvevőknek ebédet, kávét, üdítőt biztosítottunk. Milyen adókötelezettséggel jár a nyújtott szolgáltatás, illetve reprezentációnak minősül-e? Milyen főkönyvi számlára történjen a könyvelés?

Kérdés: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 91/A. §-ának (1) bekezdése szerint "a tizenötezer fő alatti lakosságszámú településeken – a feladatellátás veszélyeztetése nélkül – a települési önkormányzat a muzeális intézményekkel, a nyilvános könyvtári ellátás biztosításával és a közművelődés támogatásával összefüggő feladatait közös szervezetben láthatja el". A településünk lakosságszáma 3300 fő, ezért nem indokolt a külön költségvetési szerv (intézmény) létrehozása a fenti feladatok ellátására. A képviselő-testület azt tervezi, hogy 2013. január 1-jétől a nyilvános könyvtári feladatot önálló szakmai intézményegységként működteti az önkormányzat (nem a polgármesteri hivatal) költségvetésén belül. A muzeális intézmény továbbra is szakfeladatként szerepelne az önkormányzat költségvetésében. Azért nem a polgármesteri hivatal költségvetésén belül tervezi a nyilvános könyvtár bevételi és kiadási elő­irányzatait megtervezni, mert közalkalmazott felett a munkáltatói jogkört a jegyző nem gyakorolhatja, így a közalkalmazott személyi juttatása terhére történő kötelezettséget sem vállalhatja.
Kérdéseink:
1. A fenti megoldásnak van-e jogszabályi akadálya?
2. A nyilvános könyvtár intézményegység-vezetője vezető beosztásnak minősül-e, ha igen, a pályázatot a polgármester írja ki?
3. Településünk esetében – figyelembe véve a lakossági igényeket – nincs szükség napi 8 órában könyvtárosra. Lehet-e úgy teljes munkaidős közalkalmazottat kinevezni, hogy a dolgozó munkaidejének egy részében könyvtárosi (egyben vezetői) feladatokat, a fennmaradó munkaidejében más önkormányzati feladattal kapcsolatos ügyintézői munkát látna el?

Kérdés: Intézményünk (több intézménnyel közösen) a földgázszolgáltatást közbeszerzési eljárás lebonyolítása után, az eljárást elnyert szolgáltatótól vásárolja meg. A közbeszerzés lebonyolítását végző cég "szabad piaci földgáz energia tender lebonyolítása, Hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység (SZJ 7022)" megnevezéssel díjat számláz részünkre, amely a megtakarítás 30%-a, 12 részletben. Kérdésem az lenne, hogy az általuk számlázott összeget milyen főkönyvi számra kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk rendelete előírja, hogy a közigazgatási területén fás szárú növényt kivágni csak indokolt esetben, engedély birtokában és pótlási kötelezettség teljesítése mellett szabad. Engedély nélküli fakivágás esetén visszapótlási kötelezettség és/vagy – amennyiben a pótlás nem vagy csak részben lehetséges – pénzbeli megváltási kötelezettség keletkezik. A pénzbeli megváltás (ún. fapótlási díj) mértékének meghatározása nem konkrét, számlával igazolható költségek alapján történik, hanem az előző évben az önkormányzat által közterületen elültetett, 10/12 törzskörméretű, legalább kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai áru ültetési költséggel és 5 év gondozási költséggel növelt évi átlagárát kell alapul venni. Ezt az átlagárat minden évben március 1-jéig az önkormányzat határozza meg és teszi közzé. A fapótlási díj meghatározása tehát egy számítási metódus szerint, vélelmezett költségek alapján történik, és nem az engedély nélkül kivágott fa tényleges, számlával igazolható pótlási költségének a továbbszámlázását jelenti, sem pedig a kivágott fa értékének megtérítését. A fapótlási díjként befizetett összegek egy elkülönített számlára érkeznek az önkormányzathoz, felhasználása kizárólag faültetési, fapótlási, fafenntartási célokra történik. A fapótlási díj kiszámlázása áfával növelten vagy áfa nélkül történik a jelenlegi jogszabályi előírások alapján, attól függően, hogy az önkormányzat ebben az esetben gazdasági tevékenységet vagy közhatalmi tevékenységet végez?

Kérdés: A Kttv. alapján a jubileumi jutalomra jogosító időbe beszámítható-e az 1992. július 1-jét megelőzően a megyei tanács gyógyszertári központban foglalkoztatott gyógyszertári asszisztens munkavállaló munkaviszonya, illetve milyen jogszabály rögzíti azon szervek listáját, melyek a Ktv. és a Kjt. jogelőd szerveinek számítanak?

Kérdés: Munkáltatói hitelnyilvántartásunkban 2010-es minisztériumi összevonások után bekerültek olyan munkáltatói hitelszámlák, melyek 100 000 Ft alatti tőketartozást mutatnak, futamidejük több mint öt éve lejárt, a hitelt felvevő adósok a tértivevények tanúsága szerint elhaláloztak (vagy nem veszik át a küldeményt), örökösökről nincs tudomásunk, felszólítóleveleink bontatlanul visszaérkeznek. Élhet-e a fenti esetekben a minisztérium a tartozás könyvelési rendszerből történő kivezetésével, vagyis a követelés elengedésének lehetőségével? A vonatkozó Áht. 97. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet, de ugyanakkor az Áht. 97. §-ának (3) bekezdése szerint kis összegű követelést behajtásra elő­­írni nem kell. A behajtással kapcsolatban egyébként is olyan többletköltségek merülnének fel, melyek sok esetben nagyobb terhet rónak az intézményre, mint a ténylegesen behajtani kívánt összeg. Az Áhsz.-hez kapcsolódó 6/2009. számviteli kérdés önkormányzatokra vonatkozólag felveti a követelés leírását, mint alkalmazható megoldást. Alkalmazható-e ez központi költségvetési intézménynél is?

Kérdés: Körjegyzőség székhelyén II. besorolási osztályban pénzügyi főelőadóként dolgozom. 1992-ben érettségiztem, 2009-ben felsőfokú banki szakügyintéző szakképesítést szereztem. A körjegyzőségen belül a társtelepülésen egy személy részesül képzettségi pótlékban. Kérelmet nyújtottam be a képviselő-testület felé, hogy részemre szíveskedjenek megállapítani képzettségi pótlékot a felsőfokú banki szakügyintéző képesítésemre tekintettel. Kérelmem várakozó állásponton van. Azt a választ kaptam, hogy várni kell még a kormányrendeletre, hogy megjelenjen. "Kormány által meghatározott rendben", erre a szövegre értelmezték. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 142. §-a alapján "a hivatali szervezet vezetője a Kormány által meghatározott rendben képzettségi, illetve munkaköri pótlékot állapíthat meg". Tudomásom szerint, ha valaki kap képzettségi pótlékot, azt a körjegyzőség ügyrendjében fel kellene tüntetni, és ha szerepel az ügyrendben, akkor, gondolom, nem csak egy személyre vonatkozik. Csak az a bökkenő, hogy állítólag nem szerepel a körjegyzőség ügyrendjében. A kérdésem az lenne, hogy igényt tarthatok-e a képzettségi pótlékra?

Kérdés: Két község körjegyzőségénél dolgozom köztisztviselőként. 1972. június 15-én kezdtem dolgozni egy vendéglátó-vállalatnál. 1974. február 26-án szűnt meg a munkaviszonyom közös megegyezéssel. Utána egy gyógyszerárugyár egyik vidéki egységében dolgoztam 1985. november 24-ig. Innen áthelyezéssel kerültem 1985. november 25-én a jelenlegi munkahelyemre, amelynek a neve többször változott. A 40 év betöltése után felmentésemet kérném a munkáltatómtól, és nyugdíjba mennék. Szeretném megtudni, hogy jár-e részemre a 40 éves jubileumi jutalom?