1739 talált cikk a jogviszony kifejezésre

Kérdés: Felsőoktatási intézmény vagyunk. Egyik karunk 2003-ban egy német kutatóintézettel közösen elnyert egy EU5-ös pályázatot foto-villamossági panelek vásárlására. A pályáztató feltételként szabta meg, hogy egy német cégtől ő fogja megvásárolni a paneleket. Így hozzánk pénz nem érkezett, csak egy, a nevünkre kiállított számla, 2003. 12. 27-ei teljesítési dátummal, 0% áfatartalommal. A termékek – alkatrészként – 2004. augusztus 17-én érkeztek meg Magyarországra intézményünkhöz. A pályázat további feltételként írta elő, hogy a termék használatba állítása előtt egy meghatározott svájci cég a panelek bevizsgálását végezze el. Folyó év január 14-én sajnos a külkereskedelmi tevékenységet bonyolító cég hibás eljáráskódot tüntetett fel az okmányon, és így ideiglenes kivitel helyett a terméket végleges (kóddal) jelleggel léptette ki az országból. A vámhivatali intézkedést sem mi intéztük. Mivel a német társpartner vállalta az áfa rendezését, így mi azt az áfabevallásunkban nem szerepeltettük. Az INTRASTAT jelentésünkben is ennek megfelelően jelentettük. A vámhivatalt kértük a vámáru-nyilatkozat módosítására. Helyesen jártunk-e el? Kellett volna-e ezek után áfát fizetnünk? Kellett volna-e szerepeltetnünk az áfabevallásunkban, ha igen, melyik évben és melyik hónapban?

Kérdés: Költségvetési intézménynél 3 fő dolgozik portási munkakörben 24/48-as munkarendben. Így a havi munkaidejük 204 óra lesz. Kérdésem, hogy mi illeti meg a portási munkakörben dolgozókat a munkabéren kívül?

Kérdés: Közalkalmazott részére maximum 30 nap fizetés nélküli szabadság adható ki egyszerre, ami sem építkezéssel, sem idős szülő ápolásával vagy gyermekgondozással nem kapcsolatos. Ez csak akkor engedélyezhető, ha a rendes szabadságát már felhasználta az alkalmazott? Évente többször is engedélyezhető? Ezt a 30 napot naptári napokra vagy munkanapokra kell-e számolni? Ha a munkáltató többször is adhat ki fizetés nélküli szabadságot egy éven belül, akkor a fizetés nélküli szabadságot követheti-e betegszabadság, majd fizetés nélküli szabadság?

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozik egy részmunkaidős köztisztviselő heti 30 órában úgy, hogy hétfőtől csütörtökig dolgozik, napi 7 és fél órát. Amikor két hét szabadságra megy, 4 vagy 5 nap szabadságot vesz ki? Csak szóbeli megállapodás alapján dolgozik 4 napot az 5 munkanap helyett. Más-e a helyzet, ha ez szerződésben van lefektetve?

Kérdés: Intézményünknél néhány közalkalmazott élt a választás lehetőségével, és a felmentés helyett a prémiumévek programban kíván részt venni. Kérem, szíveskedjenek megerősíteni, hogy helyesen járunk-e el, amikor a 2004. évi CXXII. törvény 4. § (4) bek. alapján folyósított juttatás elszámolásakor a juttatást bérjövedelemként kezeljük, az szja-előlegnél érvényesítjük az adójóváírást és levonjuk az 1% munkavállalásit, valamint a 8,5% nyugdíjjárulékot, és nem vonunk 4% egészségbiztosítási járulékot.

Kérdés: 1952-ben született, 35 éves munkaviszonynyal rendelkező, önkormányzati költségvetési szervnél dolgozó közalkalmazott 2006-ban részt vehet-e a prémiumévek programban, vagy csak a létszámleépítés által érintett közalkalmazottak részére lehetőség a program? A heti 12 óra időtartamú munkát a jelenlegi munkáltatónál kell ledolgozni, vagy igények alapján bárhová vezényelhető az adott intézményen kívül?

Kérdés: A közalkalmazott a fizetési fokozat megállapításához 28 év munkaviszonyt igazol, de ebből 21 évet Romániában foglalkoztatták, és 7 évet dolgozott Magyarországon. 1992-ben a törvényi előírásoknak megfelelően dolgozónként a munkakönyv alapján bíráltuk el a jogviszonyokat. Jár-e jubileumi jutalom annak a dolgozónak, aki munkaviszonyának egy részét külföldön dolgozta le?

Kérdés: A költségvetési szerv 2005. március hónapban munkáltatói döntéstől függő, 2005. január 1-jéig visszamenőleges hatályú illetményfejlesztést hajtott végre. Az illetménykülönbözetet a munkáltató a március havi bérrel együtt számfejtette. A Kjt. 68. §-a alapján a különjuttatás január hónapban kifizetésre került. Lehet-e visszamenőlegesen érvényesíteni a január 16-át követően megállapított illetményfejlesztést a különjuttatásnál?

Kérdés: Az I-es besorolású köztisztviselőnek elő lett írva a közigazgatási szakvizsga letétele 2004. július 1-jéig, de azt csak 2004 novemberében teljesítette. 2004. július 8-án fizetési fokozatot váltott volna, de nem kapta meg. Ebben az esetben mikor kell fizetési fokozatot váltani, újból be kell sorolni? Ha igen, milyen dátummal? Esetleg azzal a nappal, amikor a közigazgatási szakvizsgát megszerezte?

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?