975 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselője a nők 40 éves kedvezményes nyugdíjlehetőségével élve nyugdíjazását kérte. A közérdekű nyugdíjas-szövetkezet keretében foglalkoztatható-e a volt dolgozónk a polgármesteri hivatalnál úgy, hogy a nyugdíjfolyósítás szüneteltetését nem kéri?

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból működő, városi és kistérségi feladatokat is ellátó művelődési intézmény vagyunk. A városban működő nyugdíjasklubokat az önkormányzat és a képviselők rajtunk keresztül támogatják, oly módon, hogy a kluboknak szánt összeggel megemelik a finanszírozási előirányzatunkat. Tájékoztatást kapunk, mely klub milyen összegű támogatást kap ebből az összegből. A nyugdíjasklubok a nevünkre kiállított számlával számolnak el, melyet mi kifizetünk nekik. A számlák legtöbbször közös rendezvényen elfogyasztott étel, ital, illetve a nyugdíjasklub kirándulásainak busz-, étkezés-, szállásköltségeiről szólnak. Terheli-e intézményünket valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a fentiek alapján (reprezentáció)? Illetve helyesen járunk-e el, ha ezeket a számlákat egyéb szolgáltatásként vagy szakmai tevékenységet segítő szolgáltatásként számoljuk el?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlanonként egy-egy naptárat ajándékozott a község lakosainak, továbbá a községben élő, valamint bejáró gyerekeknek (iskolába/óvodába) 3500 Ft értékű ajándékcsomagot adott (szociális rászorultságtól függetlenül mindenkinek), melyet a bölcsődések a bölcsődei ünnepségen, az óvodások az óvodai ünnepségen, az iskolások az iskolai ünnepségen kaptak meg. A fenti gazdasági események reprezentációnak, üzleti ajándéknak, csekély összegű ajándéknak vagy adómentes juttatásnak minősülnek-e? A KIRA-ban rögzíteni kell-e őket?

Kérdés: Egyik intézményünk szerződést kötött ingatlan-bérbeadásra egy adószámos magánszeméllyel. A magánszemély a számlát kiállította, tételes, 50%-os költségelszámolásról nyilatkozott. Az ingatlan-bérbeadásról szóló számla és a kapcsolódó nyilatkozatok alapján megtörtént a kifizetés. Milyen rovaton kell szerepeltetni a magánszemély részére kifizetett összeget?

Kérdés: Önkormányzat a szociális és gyermekjóléti pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról alkotott rendeletében egyéb önként vállalt feladatként határozta meg a születési támogatást. A támogatás utalásának feltételeként határozta meg, hogy az egy főre jutó havi jövedelem nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát. Összege gyermekenként 100?000 Ft. A?Költségvetési Levelek 246. számában megjelent, 4514-es kérdésre adott válasz kapcsán felmerül, hogy az ezekkel a feltételekkel nyújtott születési támogatás szociális alapon nyújtott ellátásnak minősül-e, és adómentesen kifizethető?

Kérdés: Önkormányzati, hivatali ügy elintézése érdekében az ügyintézőnek, képviselőnek (akinek nincs költségtérítése) gépjárművet kell igénybe venni. Az Szja-tv. csak a saját vagy a házastárs (illetve kettejük valamelyikének) lízingelése esetén engedélyezi, hogy az üzemanyagköltségen túl a 15 Ft-os kopási, elhasználódási költség kifizetésre kerüljön. Idegen tulajdonú gépjármű esetén csak az egyéb költség fizethető ki. Ez az egyéb költség azonban lehet bérleti díj is, amibe beépíthető a 15 Ft-os kopási díj? Abban az esetben is ez a szabály, ha a gépjárművet igénybe vevő munkatárs kölcsönadási vagy használatba adási szerződést ír ezen közeli hozzátartozójával, illetve nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy vele közös háztartásban él? A Kiküldetési rendelvény nyomtatvány nem tartalmaz arra információt, hogy a kiküldetéshez használt gépjármű kinek a tulajdonában van. Az Szja-tv. szerint a biztosítás befizetési csekkjével igazolható a saját vagy házastárs tulajdonjoga. Hogyan bizonyítható a házasság fennállása, hiszen a válást követően, ha a feleség továbbra is használja a férj nevét, nem állapítható meg a házasság fennállása?

Kérdés: Önkormányzatnál jelenleg foglalkoztatott, Mt. hatálya alá tartozó dolgozó nyugdíjba vonul. Nyugdíjasként szintén nem az Mt. hatálya alá tartozóként ugyanabban a munkakörben alkalmazható-e?

Kérdés: Klubkönyvtárunk (önkormányzati intézmény) zenei napok elnevezésű programot szervezett zenészek részére, akik a település családjainál voltak elszállásolva, viszont az étkeztetésükről a könyvtár gondoskodott (vendéglőben, illetve vásárolt élelmiszerből saját előállítással). A zenészek a vendéglátásért cserébe ingyenkoncertet adtak a település lakosságának. Kérdésünk az lenne, hogy az étkeztetés költségeit el kell-e ebben az esetben számolni reprezentációként?

Kérdés: Városunkban az önkormányzat szervezésében minden évben megtartják a Városi Majális rendezvényt. A rendezvény helyéül egy kastélypark szolgál, ahol különböző szervezetek (pártok, egyesületek) sátrakat állíthatnak fel, és az általuk főzött, általában egytálétellel megkínálják a sátrukat meglátogató érdeklődőket. Az idén a Kisebbségi Nemzetiségi Önkormányzat is felállított egy sátrat, és egy nagy üstben babgulyást főztek. A megfőzött ételt az arra látogatók között kiosztották. Hasonló módon járt el a Kisebbségi Nemzetiségi Önkormányzat, amikor gyermeknap keretében ételt osztottak a rendezvényen részt vevő gyermekeknek. A kiosztott ételek után kell-e reprezentációs "adót" befizetniük?

Kérdés: Községi rendezvényen támogatói jegyek árusítását tervezzük, melynek elsődleges célja a programok költségeihez való lakossági hozzájárulás. A programok egyébként ingyen lesznek látogathatók. A támogatói jegyek sorsoláson is részt vennének, ahol kisebb-nagyobb tárgyakat, felajánlásokat lehetne vele nyerni. A tervezett nyereménysorsolásnak milyen szabályai vannak? (Pl. be kell jelenteni a NAV-hoz, vagy valamilyen más szervhez?) Milyen adminisztratív és nyilvántartási kötelezettség keletkezik az önkormányzatnál a nyeremények vonatkozásában? Milyen adózási vonzata lesz a nyereményeknek?