Szlovák állampolgárt alkalmazó munkáltató adó- és járulékkötelezettségei

Kérdés: Szlovák állampolgárt részmunkaidőben munkaszerződéssel 10 havi határozott időtartamra kívánunk alkalmazni. Nevezettnek Szlovákiában főállású munkaviszonya van, Magyarországon nem lesz lakhelye, nincs adóazonosító jele s taj-száma. Munkavégzés mindkét országban lesz. A munkáltatónak milyen bejelentési, járulékfizetési kötelezettségei vannak, illetve a munkavállalótól milyen okmányok, igazolások kellenek, és a béréből mit és mennyit kell levonni?
Részlet a válaszából: […] ...– rendelkezései szerint adóköteles.2005. január 1-jétől a külföldi magánszemélyek részére is csakakkor fizethető ki az adóköteles jövedelem (illetve akkor állítható ki azadókedvezményre jogosító igazolás), ha a külföldi magánszemélynek vanadóazonosító száma....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.

Magyarországon letelepedett külföldi állampolgár járulékfizetési kötelezettsége

Kérdés: Román állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik. 2003. februártól kft. ügyvezetője, 50% tulajdoni hányaddal, díjazása 15 ezer forint. Milyen jogviszonyban láthatja el feladatát? Megbízás 10% költséghányaddal vagy társas vállalkozóként? Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatás esetén:– A főfoglalkozású tag utáni járulékfizetési kötelezettség:A társas vállalkozás a járulékalapot képező jövedelem után2004. január 1-jétől 29 százalék mértékű társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett, ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Szakmai konferencia étkezési, szállásköltségeinek elszámolása

Kérdés: Egy országos szakmai szervezet, egyesület vagyunk. Minden évben tartunk egy 3 napos szakmai konferenciát, ahol az étkezési és szállásköltséget az egyesület fizeti bevételeiből, illetve pályázatokból. Az így juttatott ingyenes szolgáltatások reprezentációs költségként elszámolhatók-e, vagy ez természetbeni juttatás? Érvényesíthető-e az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás értékét csak reprezentációkéntszámolhatják el.Társadalmi szervezet lévén nem kell megfizetniük a 44százalékos személyi jövedelemadót a reprezentáció és a 10 ezer forint egyediértéket meg nem haladó üzleti ajándékok adóévben elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Utazásiköltség-térítés elszámolása

Kérdés: Költségvetési szerv utazásiköltség-térítést fizetett dolgozójának magángépjármű szolgálati célú használatával megvalósuló belföldi kiküldetés után. Elszámolhatja-e a MÁV-, illetve a Volán-díjszabás alapján, vagy bizonylat hiányában csak a 60/1992. Korm. rendelet előírásait lehet alkalmazni? (Ez esetben a felmerült költségeket a kifizető a számviteli elszámolásban bevételeivel szemben költségként érvényesítheti, és adóköteles bevétel nem jelentkezik, szja-fizetési kötelezettség nincs.)
Részlet a válaszából: […] ...esetbenigazolás (számlák) nélkül (hivatali célú futásteljesítményt figyelembe véve)kilométerenként 3 Ft költséget lehet elszámolni.A jövedelemszámítás során nem kell bevételként figyelembevenni azt az összeget, amelyet a magánszemély a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Választott tisztségviselő költségtérítésének adózási szabályai

Kérdés: Egy közalapítvány választott tisztségviselőinek költségátalánya hogyan adózik, milyen járulékok terhelik? Nyilatkozhatnak-e, hogy tételesen kívánnak a költségeikkel elszámolni, 90%-os vagy csak 100%-os jövedelmet lehet figyelembe venni? A közalapítvány kuratóriumi titkárának tiszteletdíját a vállalkozásában – számla ellenében – el lehet-e számolni? Közalapítvány esetében a külföldi kiküldetés napidíja hogyan adózik, milyen járulékokat kell megfizetni? Költségvetési intézmény személygépkocsiüzemanyag-elszámolásánál az üzemanyag-megtakarítás elszámolható-e a 60/1992. Korm. rendelet szerint, illetve a megtakarítás ebben az esetben kifizethető-e?
Részlet a válaszából: […] ...kapott költségtérítés esetében nincs mód. Aköltséghányad levonásával csak az önálló tevékenységgel összefüggésben van móda jövedelem kiszámítására.A választott tisztségviselő az igazolás nélkül elszámolhatóköltségek levonása helyett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Tanulóknak nyújtott tankönyvtámogatás

Kérdés: A fenntartó önkormányzat alanyi jogú 3000 forint/fő tankönyvtámogatást biztosít – nem normatívából – a városban lakó tanulóknak. Kifizethető-e adómentesen ez a juttatás? Amennyiben nem, hogyan lehet levonni az adóelőleget a tanulóktól, esetleg a szülőktől kell? Úgy tudjuk, hogy a tankönyvelszámolás ismét teljesen kikerült az intézmény költségvetéséből. Helyes az értelmezésünk?
Részlet a válaszából: […] ...állapíthat meg. Atovábbi kedvezmények nyújtásánál előnyben kell részesíteni azt, aki igazolja,hogy családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a következőlegkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét."A 8. § (7) bekezdése pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 7.

Gépkocsi üzemanyagköltségének elszámolása

Kérdés: Intézményi gondnokságunk 3 db gépjárművet üzemeltet. Ügyeleti szolgálatunk részére 1 db Niva személygépkocsit, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat részére 2 db Ford Transit kisbuszt. A Ford kisbuszok alkalmanként bérfuvarozást is vállalnak saját útjaikon kívül, a Niva csak a szakfeladat fuvarozását látja el. A három gépjárművezető részére minden hónap elején meghatározott összegű üzemanyag-előleget biztosítunk. Ők a következő hónap elején számolnak el az előző hóra felvett előleggel. Számlát nem hoznak tankolásaikról, hanem az APEH által negyedévente közzétett üzemanyagárral és a közlekedési felügyelet által meghatározott üzemanyag-fogyasztási norma szerint számolunk el. Helyes ez így? Amennyiben számlát kell hozniuk, mi a teendő akkor, ha a számlák végösszege magasabb, mint a kiszámított költség, illetve mi a helyzet abban az esetben, ha kevesebb?
Részlet a válaszából: […] ...összegekifizethető adómentesen a gépjárművet vezető alkalmazottnak. [Az Szja-tv. 24. §(2) bekezdésének a) pontja alapján a jövedelem megállapításánál nem kellfigyelembe venni azt az összeget, amelyet a munkáltató az üzemeltetésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Rokkantnyugdíj

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszából: […] ...rendeletének értelmezése szerint akeresetet a megrokkanás előtti keresetnél lényegesen kevesebbnek kelltekinteni, ha annak a személyi jövedelemadóval csökkentett összege legalábbhúsz százalékkal kevesebb a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a Tny.13. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Munkába járás költségeinek adókötelezettsége I.

Kérdés: Munkába járáshoz adómentesen lehetett elszámolni a bérlet és a bérlet értékét meg nem haladó menetjegy árát, ha azzal elszámoltak. Ha viszont a magánszemély nem vásárolt bérletet (más módon oldotta meg a munkába járást), a bérlet árának megfelelő költségtérítésre jogosult volt. Az új jogszabály ezt a lehetőséget 2005-től valóban kizárta, vagy nem tért ki rá?
Részlet a válaszából: […] ...Korm.rendeletben meghatározott mértékű költségtérítés. Ezért 2005. január 1-jétől abérlet árának a megtérítése adóköteles bérjövedelemnek minősül akkor, ha adolgozónak valójában nincsen bérlete, mert a munkába járását más módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Külön juttatás közterhei

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott biztosítottrészére a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony alapján kifizetett,elszámolt, járulékalapot képező jövedelem után havonta 29 százaléktársadalombiztosítási járulékot fizet. A biztosítottat terheli a 8,5(magánnyugdíj-pénztári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.
1
75
76
77
90