977 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?

Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.

Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!

Kérdés: Intézményünk egyik munkatársa Németországba utazik azért, hogy egy ottani kórházban már alkalmazott gyógyítási eljárást elsajátítson. A külföldi (munkavégzéssel is járó) utazást intézményünk igazgatója rendelte el. A külföldi tartózkodás előreláthatólag több hónapig tart majd. Kérdésünk, hogy ez tartós kiküldetésnek számít-e, és ha igen, akkor milyen elszámolási (adóelőleg-levonási) szabályokat kell alkalmaznunk?

Kérdés: Munkavállalóink jutalmazását ajándékutalványok átadásával szeretnénk megoldani. Az utalvány bármely termék vásárlására felhasználható. A juttatás az elvégzett munka minőségétől függ. A jutalmazásból egyetlen munkavállalót sem zárunk ki, de a juttatás jutalmazási funkciójából adódóan nem biztos, hogy minden dolgozó kap utalványt. Az így adott ajándékutalvány természetbeni juttatásként kezelhető-e?

Kérdés: Önsegélyező pénztár tagja vagyok. A munkáltatóm az adómentes értékhatárig (53 ezer forintig) vállalná a munkáltatói hozzájárulás befizetését minden olyan dolgozójánál, aki tagja a pénztárnak. Ha a pénztártól rendszeresen lakásfenntartási támogatást kapnék úgy, hogy a pénztár ezt az összeget a bankszámlámra utalná át havonta, akkor ez a támogatás adómentes lenne?

Kérdés: Az intézmény 1 db személygépkocsit üzemeltet. Menetlevelet használ a gépkocsivezető. Tankoláshoz az intézmény nevére kiállított számlával számol el. Kell-e készpénzigénylés üzemanyag-előlegre, illetve üzemanyagelőleg-elszámolási nyomtatványt alkalmazni? Kell-e kimutatást készíteni üzemanyag-megtakarításról, ill. üzemanyag-túlfogyasztásról, ha az intézmény úgy határoz, hogy a megtakarítás nem illeti meg a gépkocsivezetőt, ill. a túlfogyasztást sem kell neki megfizetni? Hogyan kell az üzemanyag-elszámolást szabályszerűen végezni? Elegendő csak a számla alapján kifizetni a tankolást?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk korábban hosszú lejáratú értékpapírt vásárolt azzal a céllal, hogy rendszeres jövedelemre tegyen szert. A közelmúltban likviditási gondjaink keletkeztek, és beváltottuk (eladtuk a pénzintézetnek) értékpapírjainkat. A pénzintézet által kiállított bizonylaton a vételár mellett kamatösszeg és árfolyamveszteség szerepelt. Hogyan kell ezt könyvelni, hogy helyesen járjunk el?

Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?

Kérdés: Üres CD és videokazetta elszámolható-e? A pedagógus nevére és lakcímére szóló számlát lehet csak elfogadni, nem jó a pedagógus neve és az intézmény címe?