1355 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Költségvetési szervként adóköteles tevékenységet végzünk, de az éves árbevételünk nem éri el a 4 millió forintot, ezért alanyi adómentességet élvezünk. Több vonallal rendelkezünk, ezekből az egyik nyilvános, pénzbedobós készülék, amit havonta ürítünk, és abból fizetjük ki a számlát. A többin a magánbeszélgetéseket nem tudjuk elkülöníteni, így magáncélra 20 százalékot számolunk el, amit nem téríttetünk meg a munkavállalókkal. Pontosan hogyan, milyen számlákon kell lekönyvelni a 20 százalékot, ennek adóját, járulékait, a telefonszámlát és az áfavonzatokat?

Kérdés: A költségvetésben megtervezett bruttó összegű tiszteletdíj és az utána betervezett egyéb járulékok összegét kell átutalni a megjelölt alapítvány számlájára, vagy csak a számfejtett (leadózott) nettó tiszteletdíjat ajánlhatja fel és utalhatja az önkormányzat a megjelölt alapítvány számlájára? Könyveléstechnikailag hogyan kell eljárni az önök által helyesnek minősített esetben?

Kérdés: A Költségvetési Levelekben megjelent 1485-ös számú kérdéssel kapcsolatban további kérdéseink merültek fel. Hogyan tehet eleget a munkáltató – a mi esetünkben egy iskola – a telefonszolgáltató számlája alapján a személyijövedelemadó- és a járulékfizetési kötelezettségének? Tárgyhót követő 12-éig átutalja a telefonszámla bruttó vagy nettó összegének 29+54+3 százalékát, az intézményi adószám feltüntetésével? Minden hónapban bevallást is be kell-e nyújtani? (Eddig nem kellett, mert a MÁK készíti a bérszámfejtést.) Tehát a nettó vagy a bruttó összeget kell-e figyelembe venni? Milyen számlaszámra kell utalni a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a munkaadói járulékot?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény a járulék maradványát mire használhatja fel? Kérhet-e átcsoportosítást például a táppénz 1/3 maradványa terhére dologi kiadás növelésére?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2005. 03. 16. számában az 1023-os kérdés foglalkozott a tankönyvek értékesítésével, az a könyvelésre nem tér ki. Az OM-tájékoztató szerint a tanulói támogatás átutalása a forgalmazó részére nem értékesítés, tehát nem jön létre közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó értékesítés. Kérdésünk, hogyan és milyen bizonylat alapján kell az iskolának könyvelnie a tankönyvforgalmazó részére átutalt támogatást? Államháztartáson kívülre átadott pénzeszközként a 38-as számlaosztályba, vagy az 58-as számlaosztályba, mint ellátottak juttatása? Az 58-as számlához fűzött magyarázat szerint ebbe a számlacsoportba a felsőoktatási jegyzettámogatás tartozik, a közoktatási tankönyvtámogatást nem nevesíti itt a számlatükör és a PM-tájékoztató sem.

Kérdés: A költségvetési szervnél az "alaptevékenység szakfeladaton elszámolt pénzforgalmi bevétel"-ébe beleszámít-e az OEP-től az egészségügyi tevékenység ellátásáért kapott finanszírozás? Kórház vagyunk, és szeretnénk meghatározni az adómentes reprezentációs keretünket. Az OEP-finanszírozáson kívüli bevételünk a költségvetési támogatás, ezen túli bevételünk elenyésző, vállalkozási tevékenységünk nincsen.

Kérdés: Települési önkormányzat újonnan megalakult képviselő-testülete munkája segítése érdekében laptop számítógépek beszerzését határozta el a következők szerint. Az önkormányzat (a polgármesteri hivatal) megvásárolja a gépeket, kvázi megelőlegezi az árát, és használatba adja a képviselőknek. Ők rendeletben rögzített módon lemondanak tiszteletdíjukról a vételár erejéig, arra az időtartamra. Ezután a laptop a képviselők saját tulajdonába kerül. Mi az eljárás hivatalos számviteli lebonyolításának rendje? (Nyilvántartásba vétel, écs-elszámolás, kivezetés, továbbszámlázás stb.)

Kérdés: A BKV a nyugdíjas- és diákszelvényekről nem állít ki számlát a polgármesteri hivatalunk részére, csak a magánszemély nevére. A BKV által megadott jogszabályi hivatkozás ezen gyakorlata szerintünk nem megfelelő. Önök szerint mi az indoka a fenti gyakorlatnak? Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan hogyan lehet ezt a belső szabályozásban jól átvezetni? Hivatalunk a fenti gyakorlat miatt teljes árú bérletet adott nyugdíjasainak, amit szeretnénk jól leszabályozni. További kérdésünk azzal kapcsolatos, hogy polgármesteri hivatalunk szociális helyzet alapján gyermekétkeztetés támogatására más kerületeknek utal át összeget. Milyen szakfeladaton helyes elszámolni ezen tételeket?

Kérdés: Önkormányzati finanszírozásból az általános és középiskolában tanulókat tanulmányi verseny díjaként könyvutalvány formájában, könyvjutalomban részesíti az iskola. A tanulmányi verseny keretében kapott könyvjutalom az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.22 b) pontja alapján adómentes. A megvásárolt könyvutalvány összegét melyik főkönyvi számlán kell a költségvetési szervnek elszámolnia?