1379 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Ha az önkormányzati képviselők úgy döntenek, hogy a költségvetési rendeletben elfogadott bruttó összegű tiszteletdíjukat év közben nem veszik fel, hanem előirányzat-átcsoportosítással dologi kiadásokra ajánlják fel (pl. az önkormányzat részére hangosító berendezést vásárolnak 200 E Ft-ért), akkor is csak a nettó összeget lehet elszámolni a gazdasági tartalomnak megfelelően? Hiszen ebben az esetben nincs külső szervezet – pl. alapítvány –, akinek tovább kell utalni az összeget? Itt az önkormányzati költségvetésen belül történik a felajánlás. Könyvelésben mi a helyes eljárás? A képviselőnek ezt az összeget be kell-e vallania az év végi adóelszámolásában?

Kérdés: Ruházati cikkeket adtunk el egy osztrák vállalkozónak. Mivel a partnerünk saját fuvareszközével vitte ki a termékeket, fuvarokmányt bemutatni nem tudott. Kérdésünk, hogy hány – fuvarokmányt kiváltó – igazolást kell hozni, hogy adómentesen számlázhassunk? Ha az összes igazolás rendelkezésre áll, akkor az értékesítés biztosan adómentes? Hogyan tudjuk megkövetelni a partnerünktől, hogy a nekünk szükséges igazolásokat küldje el?

Kérdés: Önállóan gazdálkodó önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Uniós pályázat alapján (melyet a Mobilitas kezel), az Európai Önkéntes Szolgálat keretében fogadtunk egy lengyel önkéntes diáklányt. Uniós előírás alapján 150 euró/hó (39 300 Ft/hó) étkezési költséget, 120 euró/hó (31 440 Ft/hó) zsebpénzt, valamint 6900 Ft utazási bérletet (budapesti helyi közlekedés) kell fizetnünk elszámolási kötelezettség nélkül. Kérjük, szíveskedjenek közölni, hogy fenti kifizetések adómentes költségtérítésnek minősülnek-e!

Kérdés: Adó és járulék szempontjából hogyan ítélhetők meg az önkormányzat által szervezett falunapi, nyugdíjasnapi, Mikulás-napi rendezvények étel-ital költségei, valamint a fenti rendezvényeken számla ellenében kifizetett műsorszolgáltató díjai?

Kérdés: Munkavállalónk nyugdíjazása alkalmából 15 000 forint értékben ajándékot vettünk számára. Milyen fizetési kötelezettség terheli a munkáltatót, illetve a munkavállalót?

Kérdés: Intézményünk egy idősek otthona, mely melegkonyhával rendelkezik. Dolgozóink egy része igénybe veszi a kedvezményes étkezést, ők az élelmezési nyersanyagnorma 100 százalékát fizetik meg. A dolgozók másik része nem veszi igénybe az étkezést, részükre adható-e étkezési hozzájárulás? Ebben az esetben igénybe vehetik-e esetenként az étkezést a rezsiköltséggel növelt térítési díj megfizetése esetén?

Kérdés: Amennyiben az intézményben (óvoda) melegétkeztetés van, kérhet-e a dolgozó melegétkezési utalványt az étkezési hozzájárulás helyett úgy, hogy a munkahelyén befizet az étkezésért, és azt fogyasztja?

Kérdés: Költségvetési intézményünkben 2007. évre vonatkozóan tervezzük kifizetni a dolgozók helyi utazásra jogosító bérlettérítését 100 százalékban. A nyugdíjas dolgozók helyi utazásra szolgáló és a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a munkavállalónak kötelezően térítendő napi utazást szolgáló bérlettérítése milyen adó- és járulékkötelezettséget jelent a munkáltató részére, és milyet a nyugdíjas munkavállaló részére?

Kérdés: Az adómentesen adható természetbeni juttatások kifizetésénél lehet-e különbséget tenni úgy, hogy nem kap minden dolgozó, vagy pedig mindenkinek – aki megfelel a feltételeknek – egységesen ki kell fizetni (háromszor adható tárgyjutalom, üdülési csekk, étkezési utalvány, iskoláztatási támogatás)?

Kérdés: 2006. január 1-jével megszűnt a magánszemélyek jövedelemadójának munkáltatói megállapítása. A múlt év decemberének elején egy előadáson azt hallottuk, hogy ennek ellenére a munkáltatónak közre kell működnie a magánszemély bevallásában. Milyen feladatai vannak a munkáltatónak? Megtagadhatja-e a munkáltató az adómegállapítást?