1355 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Védőszemüveg biztosítása kapcsán a munkáltató által biztosítandó kétféle szemüvegről beszélhetünk: a monitor emberi szemet rongáló hatása miatti szemüveg és az éles látást biztosító szemüveg. Kell-e szakorvosi vizsgálat mindegyik szemüveg biztosításakor? Ha a szabályzatunkban a monitor emberi szemet rongáló hatása miatt szükséges szemüveget biztosítjuk csupán, az éles látást biztosító szemüveget nem, akkor a szakorvosi vizsgálat szükséges-e? Az 50/1999. (XI. 3.) EÜM rendelet az éles látást biztosító szemüveg fogalmát használja csak.

Kérdés: Önkormányzatunk a mezőgazdasági START munka keretén belül tojótyúkokat vásárolt. Hogyan tartsuk nyilván a tyúkokat, a termelt tojásokat? Hogyan könyveljük a hozzákapcsolódó költségeket (tápot, gyógyszert... stb.), ha nincs raktár? Kell-e hozzá raktár? A tojásokat hogyan adjuk át/átadhatjuk-e az iskola-óvoda konyhára vagy magánszemélynek? Kell-e, és ha igen, milyen engedély? Ha tojóládát készítenek a közmunkások, akkor azt hogyan vegyük be a nyilvántartásunkba? Van-e valamilyen formanyomtatvány, milyen kötelező elemei vannak, hogyan könyveljük?

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?

Kérdés: Szeretném megkérdezni, ha egy munkavállaló a főállásában megkapja a havi 8000 forint értékű Erzsébet-utalványt és további munka­viszonyt létesít, vajon a második munkaviszonyában a munkavállalónak nyilatkoznia kell-e, hogy más cégnél is kap-e béren kívüli juttatásként Erzsébet-utalványt? Illetve csak egy helyen, a főállású jogviszonyában kaphatja az Erzsébet-utalvány-juttatást kedvezményes adózással, vagy a második munkahelyen is kaphat Erzsébet-utalványt kedvezményes adózással?

Kérdés: 1. Önkormányzati intézményeink (Gyermekjóléti Központ, Szociális Szolgálat) a klien­seik­nek, ellátottjaiknak zárt körű rendezvényt szerveznek (pl. idősklub, főzőverseny, baba-mama klub, kirándulás), amely során élelmiszer-felhasználásra kerül sor, illetve az ellátottaknak étel- és italfogyasztást biztosítanak, a versenyek díjaként élelmiszert (pl. csokoládét) juttatnak. 2. Az említett önkormányzati intézmények nem zárt körű rendezvényeken (nyílt napokon, konferenciákon és egyéb közösségi rendezvényeken) ajándékot osztanak, helyi fogyasztásra ételt, italt biztosítanak. Kérdésként merült fel, hogy az intézményeknél a fent felsorolt – jogszabály szerint a működésükben meghatározott – kötelező feladatok ellátása során felmerült juttatások adómentes természetbeni juttatásnak minősülnek-e?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatta a KLIK-hez tartozó iskolánk által szervezett nyári tábort, melynek kiadásaiból átvállalt egy meghatározott összeget. Az igazgató ennek megfelelően az összeg erejéig az önkormányzat nevére kérte a felmerülő kiadásokról (liszt, festék, karton, írólap) szóló számlát. Adózási szempontból hogyan kell kezelni ezt a kiadást, illetve hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Önkormányzatunk támogatni kívánja a dolgozók közép- és felsőfokú képzésben részt vevő, iskoláskorú gyerekeit szeptemberben. Milyen lejelentési, fizetési kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak ezzel kapcsolatban?

Kérdés: 2015. március 1-jétől megváltozott a közfoglalkoztatási programok finanszírozási rendszere. A MÁK által megküldött nettó finanszírozási adatlapon külön feltüntetett közfoglalkoztatás nettó különbözetét hogyan kell helyesen könyvelni ahhoz, hogy a működési célú támogatások rovaton is megjelenjen a bruttó támogatás összege?

Kérdés: Mi a jubileumi jutalom alapja? A Kjt. 66. §-a értelmében megállapított és a Kjt. 21. §-ának (3) bekezdése szerinti kinevezési okmányban jelölt illetmény a jubileumi jutalom alapja pótlékok nélkül? Az illetmény több elemből épül fel: alapilletmény, bérminimumra történt kiegészítés (garantált illetmény), munkáltatói döntésen alapuló illetmény, közalkalmazotti illetménykiegészítés, a Kjt. 70-75. §-ig jelölt pótlékok, a keresetkiegészítés többletfeladat ellátásáért, vezetői pótlék. A jogszabály nem rendelkezik róla egyértelműen, hogy mit kell érteni jubileumi jutalom esetében illetményen.

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat személyi juttatásai nem tartoznak bele a nettó finanszírozás körébe. Hogyan kell könyvelni a nettó kifizetést, a bruttó juttatásokat, a munkaadókat terhelő közterheket és a munkavállalókat terhelő közterheket?